Back to top

Új cukorhelyettesítő: kalóriamentes, környezetbarát és élelmiszerhulladékból készül

Egy holland cég, a Fooditive az alma és a körte nem felhasznált maradványaiból, valamint a szupermarketek számára nem megfelelő darabokból kémiai anyagtól mentes édesítőszert készít.

A Fresh Plaza cikke szerint a jelenlegi cukorpótlók növekvő kockázatot jelenthetnek a környezetre nézve. A mesterséges édesítőszerek, mint például a szukralóz és az aszpartám, nem szívódnak fel a szervezetünkben, és a szennyvíztisztító telepek sem távolítják el teljesen őket, ami azt jelenti, hogy a folyókban és az óceánokban végzik, potenciálisan károsítva a vízi élővilágot.

A nádcukor termesztésének a környezetre nézve szintén ára van, intenzív vízfelhasználást igényel, talajeróziót eredményez, a feldolgozása pedig szennyező hatású. Azonban a természetes édesítőszerek is komplikációkkal járnak. A stevia, ugyan természetes édesítő, amit a Stevia rebaudiana nevű növényből nyernek ki, azonban arról ismert, hogy van egy kesernyés utóíze, emiatt a steviát használó italgyártó cégek gyakran más, mesterséges édesítőszerekkel együttesen alkalmazzák.

A Fooditive nevű céget Moayad Abushokhedim élelmiszer-tudós alapította,

azzal a céllal, hogy legyen egy természetes alternatívája az édesítőszereknek, amely mind a bolygó, mint az emberi szervezet számára egészséges.

A cég harmadosztályú almát és körtét hasznosít a helyi, holland gazdák jóvoltából. Olyanokat, amelyeken barna foltok vannak, vagy nem elég színesek a szupermarketekben történő értékesítéshez. Emellett gyümölcsdarabokat, maradványokat is használnak. A gyümölcsökből egy erjesztési eljárás útján kivonják a természetes fruktózt, amelynek végeredményeként egy kalóriamentes édesítőszer jön létre a cukrok vagy más cukorpótlók kapcsán felmerülő aggályok nélkül.

Forrás: 
freshplaza.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az Eu-s szabályozásban.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

A gazdákon is múlik a nagy ragadozó madaraink sorsa

Felemelő látvány, mikor egy bő két méter szárnyfesztávolságú rétisas száll a magasban – ezzel nem mondunk újat. Ugyanakkor az is tény: volt idő, amikor a felelőtlen emberi tevékenység következményeképp csodaszámba ment, ha az ember megpillanthatott Magyarországon egy-egy példányt. Noha a ragadozó madaraink száma napjainkban lassan emelkedő tendenciát mutat, ez könnyen a visszájára fordulhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.