Back to top

Rekord részvétel a bio-vásáron

Február 12-15. között rendezik meg minden korábbit meghaladó kiállítói érdeklődés mellett Nürnbergben a bio-élelmiszerek idei BioFach és a természetes kozmetikumok Vivaness szakkiállítását. A rendezvényt dr. Jane Goodall, neves brit magatartáskutató és környezetvédelmi aktivista nyitotta meg.

A két, hagyományosan egyidőben megtartott rendezvényen 110 ország 3.792, (ezen belül a „Vivaness“-en 292) kiállítója mutatja be termékeit. Az 57,6 ezer négyzetméter kiállítási terület is rekordot jelent, mivel az idén két új csarnokot rendeztek be a korábbiakhoz képest.

Fotó: biofach.de

Az árubemutatót ezúttal is gazdag kísérőprogram, szakmai konferenciák egész sora egészíti ki. A blickfangos „A bio hat!“ felirat alatt a bio-módszerek jótékony hatása, többek között a vízvédelemben és a föld terméshozama növelésében, a természet sokszínűsége erősítésében, a légkör védelmében és általában az életkörülmények egészséges voltának biztosításában betöltött szerepe áll a középpontban. A szakmai tanácskozások sorában kiemelkedik a Stadtlandbio 2020 néven meghirdetett, többek között kommunális döntéshozók és közigazgatási szakemberek részvételével megtartott kétnapos kongresszus, melyen az öko-művelésre történő átállás pótlólagos területi igényével és a regionális öko-termelés növelésének kérdéseivel összefüggő kérdések kerülnek napirendre.

Magyarország a tagországok második felében

Az Eurostat adatai szerint az Európában öko-módon megművelt földterület nagysága a 2012. évi 10,1-ről 2018-ra 34 százalékkal, 13,4 millió hektárra növekedett; a vendéglátó Németországban a bio-földterületek a teljes megművelt földterület 7,3 százaléka, valamivel elmaradva a 7,5 százalékos európai átlagtól.

Az öko-módon megművelt terület arányát tekintve Ausztria áll az élen 24,1 százalékkal, megelőzve Észtországot (20,6 százalék) és Svédországot (20,3 százalék). A lista alján Írország, Románia (egyaránt 2,6 százalék), Bulgária (2,4 százalék), valamint a piciny Málta (0,4 százalék) található. Magyarország (3,8 százalék) a térség országai közül Csehország, Lettország, Szlovénia, Szlovákia, Litvánia és Horvátország mögött, közvetlenül Lengyelországot megelőzve a huszonnyolc tagország sorában a 21. helyet foglalja el.

Fotó: NürnbergMesse-Thomas-Geiger

Lassuló növekedés

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az unió tagországaiban a bio-földek nagysága 2030-ra 18 millió hektárra, a teljes mezőgazdasági terület 10 százalékára emelkedik, ami évi 3 százalékos emelkedésnek felel meg, a 2006 és 2018 közötti 5 százalékkal szemben. A növekedési dinamika mérséklődésének oka – többek között – a termelési feltételek megnehezülésében, mint például a munkaerőtől való függőség magas fokában, valamint az állatjólétre vonatkozó előírások szigorításában keresendő.

A bio-élelmiszerek uniós forgalmát a szervezet brüsszeli bizottsága évi 34,3 milliárd euróra becsüli; ami – ugyanezen testület előrejelzése szerint – a következő tíz évben az eddiginél szintén lassúbb ütemben fog bővülni.

Ezt – többek között – az uniós állampolgárok élelmiszerekkel kapcsolatos, az árak alakulásával, továbbá egészségügyi megfontolásokkal, az áru eredetével, célszerűségével, a környezettel és a klímaváltozással, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos várakozásaival magyarázzák.

Fotó: biofach.de

A takarmánytermelés – a bio-módon tenyésztett állatállomány növekedése és a kereslet ebből fakadó folyamatos bővülése hatására – továbbra is hajtóerőnek számít majd, de az erőteljes növekedés ellenére továbbra sem lehet majd lemondani az importról. A bio-módon tenyésztett sertéseknek a teljes állományban elfoglalt részaránya a feltételek megteremtésével kapcsolatos nehézségek folytán 2030-ban sem lesz több 2 százaléknál, a baromfi esetében azonban ugyanez a jelenlegi 2,5 százalék duplájára, 5 százalékra, míg a tejtermékek esetében a 2017. évi 3 százalékról – ugyancsak tíz év alatt – 7 százalékra emelkedik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: több támogatás a fiatal gazdáknak

Öt év után több támogatáshoz juthatnak a kezdő gazdálkodók Szlovákiában, jelentette be még a leköszönt szlovák kormány mezőgazdasági minisztere, Gabriela Matečná. A fiatal szlovák gazdák akár 50 ezer euró dotációt is kaphatnak.

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

ModulaJet ültetőgép: segít a gyomok elleni küzdelemben is

A biológiailag lebontható műanyag fóliák használata nagy hagyományokkal bír a kapásnövények termesztésében. A sor műanyag fóliával való fedése a gyomirtás igen praktikus módja. Ezenkívül a fólia csökkenti a víz párolgási sebességét, és melegíti a talajt, ami mind elősegíti a korai kelést és csökkenti a vegetációs időszakot.

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Patagondok

Jön a tavasz, évszakváltás. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a lovasoknak lovaik patáját illetően, hogyan lehet zökkenőmentessé tenni az átmenetet? Milyen veszélyek leselkednek lovaink patájára?

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.