Back to top

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Fotó: Wikipédia/Tamorlan

Töpörtyű és forralt bor illata lengte körbe a bográcsokat a Zalaszántói Baráti Kör Egyesület töpörtyűsütő és forraltbor-főző versenyén, amire idén összesen tizenkilenc csapat nevezett. Mint a szervezők elmondták, az erre az alkalomra készített ételeket és italokat ugyan a zsűri is értékelte, de a rendezvény célja alapvetően az, hogy télre is közösségi programot szervezzenek a település lakóinak és a vendégeknek.

Elmondták továbbá, hogy

a fesztivál ötlete egy veterán autós-motoros baráti társaságtól származik, akik néhány évvel korábban egy tapolcai programon vettek részt, és arra gondoltak, hogy megpróbálják felidézni a falusi disznóvágások egyik jeles mozzanatát, a töpörtyűkészítést.

Készül a töpörtyű
Készül a töpörtyű
Fotó: Bella Huba

Már csak azért is, mert Zalaszántón is nagy hagyományai vannak, illetve inkább már csak voltak a disznótartásnak és a -vágásnak. Szerintük nagyon jó érzés, hogy az emberekben élnek még az emlékek és megvan bennük a hagyománytisztelet. Amikor először meghirdették a programot, meglepődtek, hogy milyen nagy az érdeklődés. Mindenki lelkesen készült, begyűjtve a családi recepteket, és persze apait-anyait beleadva a töpörtyűkészítésébe.

Céljuk az is, hogy a hideg ellenére is kimozdítsák az embereket a zárt helyiségekből, és a szabad levegőn élvezzék a jó téli időt, a vidám munkát, a közösséget.

A fesztivált úgy szervezik, hogy ne legyen adás-vétel, hanem mindenki a saját portékáját vagy készítményét kínálja, csereberélje: töpörtyűt, kolbászt, disznósajtot.

A település történelmi épülete, a Pethő- kúria udvarán felállított kondérok mellett szorgoskodtak a csapatok, több település baráti társaságai. Mindenki a saját bevált receptjére esküdött, úgyhogy gondosan figyelt mindarra, amit annak idején fontosnak tartottak a töpörtyű készítésénél. Bár a technikák különbözőek voltak, de a résztvevők abban mind egyetértettek, hogy a sütés nagy odafigyelést igényel. Egyikük úgy fogalmazott: „Lélek legyen benne, meg szeretet és hozzáértés. Fontos az alapanyag minősége, és természetesen az, hogy tudjuk, milyen hőfokon sütjük kezdéskor, közben és a végén. Úgy szoktuk mondani, hogy a végén tulajdonképpen a zsír hője süti ki a töpörtyűt.”

Szabó Lajos: a legjobb az egy-másfél esztendős kocákból származó szalonna
Szabó Lajos: a legjobb az egy-másfél esztendős kocákból származó szalonna
Fotó: Bella Huba
– A legjobb töpörtyűt egész biztosan déd- és nagyszüleink készítették, mert akkor még minden más volt, az alapanyagtól a mennyiségig – fogalmazott szakemberként Szabó Lajos. – A disznóvágásoknak igazi hangulata volt, amire a középkorúak még emlékeznek, de a mai fiatalok sajnos már nem nagyon élhetik meg ezt a nem könnyű, mégis szép eseményt.

Bizony, a disznótor egykor ünnep volt a falvakban a téli időszakban. Év végén, az ünnepek előtt nem nagyon akadt ház, ahol ne szúrtak volna le egy-két kocát.

A gazdák büszkélkedtek az állataikkal, hogy mennyi zsírja lett a disznónak. Természetesen az állatok minden porcikáját felhasználták. A kolbász, hurka és disznósajt mellett készült töpörtyű is elengedhetetlen étele volt a paraszti gazdaságoknak.

A töpörtyű készítésének módja nem változott: aki még készíti, az leginkább hagyományos, natúr módon állítja elő. Persze vannak kisebb különbségek, hiszen akad, aki vizet, míg más tejet használ a készítéséhez.

– Amikor gyermekkorunkban a zsírszalonnát szeltük, mindig mondták, hogy egyformák legyenek a kockák – meséli tovább Szabó Lajos. – Ez a sütésnél nagyon fontos. A legjobb, ha 2–3, de legfeljebb 5 centiméteresek a darabok. Láttam már olyat, ahol teljesen eltérő a kockák mérete. Az nem jó, mert sütéskor az egyik jobban, gyorsabban ki- vagy összesül, mint a másik. A szalonna vastagsága is sokat nyom a latban.

Én azt mondom, az 1–1,5 esztendős kocákból a legjobb a szalonna. Az már elég vastag, és az állaga annak az igazi. Ha már itt tartunk: érdemes elmondani, hogy természetesen a házi disznó a legalkalmasabb alapanyag töpörtyűkészítésre, főleg amit nem táppal etettek.

Akadnak különbségek a készítésnél, de hát ez így van rendjén. A legtöbben azt mondják, hogy teljesen natúr kell készíteni, úgy, hogy a töpörtyű a saját „levében” süljön ki. Mások egy kis vizet tesznek alá, hogy könnyebben elkészüljön, és hogy az elején ne égjen le. Akadnak, akik arra esküsznek, hogy a sütés befejezése előtt egy kis tejet kell önteni a kondérba, attól ugyanis elmúlik a töpörtyű sápadtsága, enyhe pirosas színt kap. De a legfontosabb a kevergetés. Annak folyamatosnak kell lennie, különben leég az egész. Aztán a préselés is egy fontos mozzanat, ekkor számít igazán, hogy mennyire egyforma nagyságúra sikerültek a darabok. Ennél a mozzanatnál egyébként lehet játszani az étekkel, mert attól függően, ki, hogyan szereti, ezzel lehet keményebbre vagy „rugalmasabbra”, kicsit zsírosabbra hagyni a töpörtyűt.

Az idősebbek jobban ismerik, és szeretik, de a fiatalok is egyre inkább felfedezik a töpörtyűt. Egyáltalán nem egészségtelen ételről van szó, bár sokáig azt sulykolták, hogy annyira zsíros, hogy káros a szervezetünkre, emeli a koleszterinszintet. Ez nem igaz. Károsabb, ha műkajákat fogyasztunk, olyanokat, amikről nem is tudjuk, hogy miből készülnek.

A töpörtyű rangját mutatja az is, hogy meglehetősen drága lett napjainkra.

A zalaszántói csapat
A zalaszántói csapat
Fotó: Bella Huba

A rendezvényen a disznótartásról is beszélgettek a résztvevők, és nem találták túl rózsásnak a helyzetet. Elhangzott, hogy falun régen nagy hagyománya volt az állattenyésztésnek. Több tehéncsordát is kihajtottak legelni minden nap, az ólakban disznók híztak, és alig akadt ház, ahol ne lett volna baromfiudvar. Megtermelték az élelmet, amire a családnak szüksége volt. Sajnos mára megváltozott a helyzet:

a házaknál szinte egyáltalán nem tartanak állatokat, alig néhányan gazdálkodnak. Megoldás lehet, ha a fiatalokat megismertetjük a vidék, a falvak munkás múltjával, és arra kell törekednünk, hogy ezt egyúttal meg is szeressék, kedvet kapjanak hozzá.

Akadnak kedvező jelek, hiszen a pályázatoknak és egyéb támogatásoknak köszönhetően egyre több udvarba kerülnek vissza a jószágok.

Töpörtyű mellett forralt borral is nevezhettek a csapatok. A meleg ital jó szolgálatot tett a hideg időben, sokan töpörtyűsütés közben is kóstolgatták a gyümölcsös nedűt, mondván: a forralt bor készítéséhez is fontos a jó recept, és a megfelelő fűszerezés érdekében minél gyakrabban kóstolgatni kell a készülő italt. A jó forralt bor titkát is megosztották a résztvevők: a lehető legfinomabb borból kell készíteni, sok gyümölcsöt kell belerakni, azonkívül nem szabad spórolni sem a fűszerekkel, sem a cukorral. Ha ebben a szellemben készítik, biztosan finom lesz, és az sem mellékes, hogy milyen jól csúszik a töpörtyűre.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Nőtt az export, alig mozdult az import

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54 százalékkal bővült. A teljes agrárexport is növekedett ugyan, miközben a nemzetgazdasági kivitel visszaesett, de a 6 százalékos átlagos agrár­gazdasági bővülési ütemen belül a borkivitel hatszoros dinamikával bővült.

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Paradicsomi pillanatok

Paradicsomot bármelyik étkezéshez fogyaszthatunk. A kedvelt zöldség sokoldalúságára Wim van den Berg, a DOOR Partners marketingmenedzsere meglepő kezdeményezéssel igyekszik felhívni a figyelmet.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Pajtamúzeumtól a helyi termékekig

Rezi önkormányzata „A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatása” című pályázat segítségével Pajtamúzeumot hozott létre a Laky Demeter Turistaház udvarán. A részletekről és a település agráriumáról Cserép Gábor polgármestert és Tafota Istvánnét, a turistaház vezetőjét kérdeztük.

A rizs csökkentheti a vérnyomást

A magas vérnyomás hatalmas népegészségügyi probléma. Ha nem kezelik idejében, látási problémáktól a szívbetegségen át a vesebetegségig rengeteg egészségügyi kockázata lehet.