Back to top

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

A kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött Vad- és Halgasztronómia a mindennapokban című konferencián Gulyás Andrea, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója köszöntőbeszédében kihangsúlyozta, hogy a világkiállítás kiemelt ügye a vad- és halhús gasztronómiájának ismertetése. Az 1971-es hazai rendezésű vadászati kiállítás óta mért vadhúsfogyasztást számszerűsítő adatok szerint jelentősen megnőtt a vadhúsfogyasztás, hazánk azonban jócskán el van maradva Európa más országaitól.

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás ezeknek az okaira szeretne rávilágítani, valamint megismertetni mindenki számára a vad- és halhús egészséges voltát, mindennapi táplálkozásunkba történő beillesztésének fontosságát.

Fotó: Szigeti Edit
Ezeknek a húsoknak a fogyasztását elősegítő konferenciasorozat első állomása az OMÉK-on kapott helyet, melyről régebben beszámoltunk már. Zárásképpen Gulyás Andrea elmondta, „nem ördögtől való kizárólag magyar alapanyagokkal dolgozni és sikert aratni”.

A meghívó előadók között először a VADEX Mezőföldi Zrt. vadfeldolgozási ágazat igazgatóját, dr. Lőrincz Attilát köszönthettük, aki számszerű adatokkal ismertette a hazai lőtt vadhús mennyiségét, feldolgozását, piacra kerülését, illetve a vadhús piacon betöltött szerepét.

Hazánkban 12 000 tonna lőtt vad árualap keletkezik (szőrbe-bőrbe, zsigerelve) évente, ennek egyharmad vadászrész, amit a vadászok felhasználnak. A maradék 8000 tonnából 2000 exportra kerül, így összesen 6000 tonna jut a magyar vadhúsfeldolgozókhoz. Ebből a mennyiségből újabb egyharmad melléktermék (csont, bőr, faggyú, egyéb), vagyis 4000 tonna úgymond tőkehús kerül piacra évente. Ennek a 4000 tonnának a 80 százaléka a nyugat-európai piacon köt ki, így mindösszesen 7-800 tonna magyar lőtt vad tőkehús marad Magyarországon.

Az egy dolog, hogy a 12 000 tonnából 800 tonna marad itthon, de ebből is a magyar fogyasztó csupán 30 dkg/fő/év mennyiséget fogyaszt el, ami nagyjából évi két adag ételnek felel meg.

Azon fogyasztók, akik nem vadásznak, számukra a vadhús nem keresett termék és nem minősül alapélelmiszernek a mindennapokban.

A fogyasztás fellendítésére valamilyen módon rá kellene venni a célközönséget úgy, hogy mindeközben a társadalom köztudatába az ivódott bele, hogy a vadhús prémium termék (ami igaz), drága és nehezen elkészíthető (ami nem igaz, ugyanis jelenleg egyelőre a nyugat-európai piacon csökken a vadhús ára).

„A különlegességekre nehéz rávenni az embereket. A különlegesség különleges alkalmakkor kerül az asztalra, ezért tartunk ott, hogy jó esetben csak karácsonyi étel a vadhús. Az ismert termékekhez azonban jobban kötődik a fogyasztó, ennek megvalósítására kellene törekedni, így idővel megszokottá válhatna a vadhús a mindennapi étkezésben” - fejti ki Lőrincz Attila. Tovább bontva: a feldolgozott lőtt vadhús piacra dobását más elgondolásban is lehetne értelmezni, minthogy egy 2 kg szarvas combbal szemezünk a hentes pultnál.

Fotó: Szigeti Edit
A tőkehúst további feldolgozással „kreatív termékeket” lehetne előállítani, mint kis kiszerelésű konzervek, konyhakész, bepácolt, egyadagos, félkész termékek, amelyek elősegíthetik a fogyasztók aggodalmának elűzését a vadhús elkészítésével kapcsolatban.

Galló Nóra dietetikus a vad- és halhús élettani hatásait ismertette, és az egészséges táplálkozás fontos részeként nevezte meg e két húsfélét. A 2017-es adatok szerint a vadhús 0,3-0,4 kg/fő/év, a halhús fogyasztás 6,4 kg/fő/év volt hazánkban - a halfogyasztás valamivel emelkedett; mégis, mindkét esetben, európai viszonylatban szinte a legutolsók vagyunk (pl.: Portugália éves halhúsfogyasztása 56 kg/fő/év).

Galló Nóra azt mindenesetre pozitívan mesélte, hogy a nagyvadhús mellett az apróvadhús is helyet kap a boltok hűtőiben, különösen a mezei nyúl. Ismertette továbbá a vadhúsfogyasztás élettani hatásait is. Beltartalmi értékei szerint kiváló fehérjeforrás: 100 grammban 21-25g fehérje található (ami kimagasló arány); alacsony energiával bír és zsírtartalma is kevés, miként koleszterinje is. A faggyúréteg remekül eltávolítható a húsról, ezáltal a feldolgozás, felhasználás során alig marad felesleges zsír a színhúson. D-vitamint és B12-vitamint is tartalmaz -- utóbbi különösen lényeges, mivel az emberi szervezetben ez a vitamin minimálisan fordul elő.

Mivel rengeteg vasat tartalmaz, ezért a vas pótlására is ajánlott, és ami ezek mellett a leginkább kihangsúlyozandó, hogy négyszer-ötször több kalciumot és magnéziumot tartalmaz, mint bármelyik másik húsféle.

Nem utolsó sorban pedig igazi biohús!

Fotó: Szigeti Edit
Az előadók között szerepelt még Lévai Zsuzsanna, a Halkakas étterem tulajdonosa, aki bemutatta, hogy ezeknek a húsoknak milyen változatos, széles körű a gasztronómiája, illetve, hogy elkészítésük nem követel különösebb szaktudást.

Rávilágított egy igen érdekes kérdésre, hogy „itt van a hal, mint egészséges fehérjeforrásunk, és mi magyarok mégis zsírosan, paprikásan és egészségtelenül készítjük. Mi lehet ennek az oka?”.

Emellett Nagy Gábor, az Aranyponty Zrt. vezérigazgató-helyettese is rövid beszámolót tartott a horgászat és egyes tavak népszerűsítéséről. Mint mondta, hazánkban 80 százalékban a ponty a kiemelten fogyasztott halhús, a maradék főleg ragadozó halakból tevődik össze, főként süllőből és harcsából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

Nielsen: megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja

Megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja, ezt támasztja alá, hogy március 23. és 29. között a hiper-, szupermarketekben és drogériákban az élelmiszerek és vegyi áruk forgalma 39 milliárd forintot tett ki, ami csupán 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nielsen piackutató kedden az MTI-vel.

Készítsünk magaságyást, megéri!

Még nem vagyunk elkésve, ha most jut eszünkbe magaságyást építeni, hiszen az egyik előnye éppen az, hogy tavasztól őszig folyamatosan ültethetünk, vethetünk bele. Így megtermelhetjük a friss zöldséget a családnak. És a palántaszezon most kezdődik.

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Kimagasló eredménnyel zárt a Zala megyei vadászágazat, az idei kilátások azonban romlottak

A Zala megyei vadgazdálkodók az elmúlt évtized legmagasabb eredményét érték el, mintegy 429 millió forint nyereséggel zárták a 2019/2020-as vadászati évet február végén, az idei kilátásokat azonban rontja, hogy a koronavírus-járvány nyomán elmaradnak a külföldi vadászok.

KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Virág? Pénzkidobás!

Dél-Koreában minden megvan, ami magas virágfogyasztást indokolna – ám mégsem magas a fogyasztás. A virágzó ázsiai ország körülbelül 52 millió lakosa szeret pénzt költeni luxustermékekre, a virágra kiadott pénzt viszont pazarlásnak tartják.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Egy jámbor baromfiritkaság: a houdan

Nálunk kevésbé elterjedt, ritka vagy akár egyáltalán nem előforduló baromfifajtákat mutattunk be az utóbbi hónapokban. Ide tartoznak többek között a ritka viador típusú baromfifajták. Sorozatunkat a houdan tyúk bemutatásával folytatjuk.

Online térképpel segítik a medvehagyma „vadászokat”

Lassan ellepi a Mecseket a jellegzetes fokhagyma illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény, a medvehagyma. Az ország legismertebb termőterületén, a Mecsekben előszeretettel szüretelik az erdőben járók.