Back to top

Misszió a vad- és halhús fogyasztásáért

Hazánk abban a megtiszteltetésben részesül, hogy 50 év elteltével, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendezhet „Egy a természettel vadászati és természeti világkiállítás” címen. Ennek apropóján a 79. OMÉK-on elöljáróban, missziójelleggel, a vad- és halfogyasztás népszerűsítésével, annak gasztronómiai ismertetésével rendeztek előadást a kiállítás másnapján.

Gulyás Andrea, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kiemelt ügyekért felelős igazgatója kihangsúlyozta, hogy az 1971-ben megrendezett, sikeresnek bizonyult vadászati világkiállításnak köszönhetően a hazai vad- és halfogyasztás látványosan növekedni kezdett. Azóta eltelt közel 50 év, és

attól függetlenül, hogy országunk kiemelkedő vad- és halállománnyal rendelkezik, fogyasztásuk ebben az időintervallumban jelentősen visszaesett.

Fodor Ferenc: a halhús ára és elérhetősége miatt nélkülözzük a halat asztalainkról
Fodor Ferenc: a halhús ára és elérhetősége miatt nélkülözzük a halat asztalainkról
A 2021-es világkiállítás kiemelt feladatának tekinti, hogy újra felkerüljön étkezőasztalainkra a hazai, minőségi hal- és vadhús, valamint arra törekszik, hogy átformálja a vadász és a vadgazdálkodás megítélésének a társadalomban kialakult szemléletét.

A halfogyasztásról és halgazdálkodásról Fodor Ferenc, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Kft. haltermelési igazgatója adott tájékoztatást. Elsőként egy megdöbbentő adattal szolgált, ugyanis

az éves halfogyasztás 6,5 kg/év hazánkban, ami összevetve mondjuk az Európai Uniós tagországok éves átlagfogyasztásával 20 kg/év/fő.

Nagy János: a hazai lőtt vadhús jelentős része exportra kerül
Nagy János: a hazai lőtt vadhús jelentős része exportra kerül
A differencia nem csak mennyiségben, hanem a halfajok fogyasztásában is megmutatkozik. Európában több mint 50 százalék a lazacfogyasztás aránya, továbbá 19 százalék pisztrángot, és mindössze 8 százalék pontyot tálalnak a kontinens más országainak asztalaira. Mi viszont többségében, 67 százalékban pontyot, 17 százalékban pedig afrikai harcsát fogyasztunk.

Az előadó két komponenst, a magyar pénztárca vastagságát, illetve a halhús elérhetőségét emelte ki, mint különbséget más európai országoktól.

Szarvas pörkölt pirított nudlival
Szarvas pörkölt pirított nudlival

A vad- és halhús népszerűsítésére a rendezők apró kóstolót tálaltak a résztvevők részére. Előételként egy találó, a két húsfajtát egyesítő gasztronómiai különlegességgel: gímszarvas-tatár, füstölt angolnamajonézzel kedveskedtek, főételnek pedig szarvas pörköltet szolgálta fel pirított nudlival, vörösborral.

Gímszarvas-tatár angolnamajonézzel
Gímszarvas-tatár angolnamajonézzel

A vadhús fogyasztásáról Nagy János, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont igazgatója részletezte a jelenlegi tényállást. Vad tekintetében még drasztikusabb a helyzet a halénál, átlagosan 0,4 kg/fő/év a hazai vadhúsfogyasztásunk, és mindösszesen 500 tonna/év a belföldi értékesítés aránya, ha viszonyítási alapként vesszük, hogy 140-150 ezer tonna az európai vadhúspiac értékesítése. A kiváló minőségű hazai lőtt vadhús jelentős része exportra kerül (különösen Ausztriába és Németországba), és

csak nagyon kevesen, főképp azon családok asztalaira jut vadhús, ahol valamelyik családtag vadászik.

A KE Marketing Kutatócsoport 2014 felmérései szerint a vadhúsfogyasztás megítélése több tényezőn nyugszik. A kutatás szerint a vad „presztízs-jószág”, és ezt a tekintélyelvű szemléletet csak bizonyos réteg engedheti meg magának; a vadhús kimondottan éttermi étel, nem mindennapi mivolta miatt; a vadhús alapú ételek feljebbvalóak a többi húsfajtához képest; valamint drága, elérhetetlen, ezáltal ismeretlen a fogyasztók előtt. Ebből a társadalmi megítélésből ne csodálkozzunk, hogy

éves szinten fél kilogramm vadhúst sem fogyasztunk el fejenként.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

Együnk fenyőt

A lucfenyő étkezési felhasználása érthető okokból a fenyvesekben gazdag területeken terjedt el, így például Erdélyben. Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtsük a lucfenyőnek, aminek a mostanában van itt az ideje.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni a csomagolószakma érdekképviselete szerint - frissítve

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma - hívta fel a figyelmet a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) kedden. Frissítés: Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot visszavonták.

A koronavírus-járvány lendületet ad a bioélelmiszereknek

A járvány ideje alatt a kiskereskedők világszerte jelentős növekedést tapasztaltak a bioélelmiszerek eladásában. Az Ecovia Intelligence piackutató előrejelzése alapján ez a tendencia az elkövetkezendő években is folytatódni fog.