Back to top

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A Magyarország legnagyobb testű ragadozó madaraként számon tartott rétisas életmódja némileg eltér a többi sasétól: kevésbé jó vadász lévén rendszerint a könnyű prédát kutatja a magasból, ezért gyakran fogyaszt elhullott vagy megsebzett állatokat, kisebb rágcsálókat, legszívesebben azonban a felszínen vergődő halakra „feni” a csőrét. Éppen ezért a faj mintegy 300 példányból álló hazai állományának nagy része a vizes élőhelyek környezetében lelhető fel.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) területein – jellemzően a Körösök és a Tisza mentén, illetve a Kis-Sárrét környékén – évente átlagosan 30 pár költ; időjárástól függően a madarak egy része már február elején a tojásokon ül. Bíró Istvánnal, az igazgatóság természetvédelmi őrével beszélgetve megtudtuk, e madarak általában két tojást raknak, melyeken több mint 40 napig ülnek. „A rétisasok minden évben „kitatarozzák” a fészkeiket: a testnagyságukhoz mérten bővítik azokat ágakkal, gallyakkal. Noha a madarak akár évtizedekig is kötődhetnek egy adott költőhelyhez, előfordul, hogy a fészek idővel olyan súlyossá válik, hogy már nem bírja el az ág” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a faj egyedei jellemzően az emberektől távoli erdőterületeken, háborítatlan facsoportok környezetében keresnek maguknak költőhelyet, mivel nehezen tűrik a zavarást. Tartós és jelentős zavarás esetében – például fakitermeléskor – jellemzően elhagyják az ideálisnak vélt költőhelyet, azonban akadnak köztük olyan példányok is, melyek a jelentéktelennek tűnő emberi jelenlét hatására is otthagyják a területet.

„A természetjáróknak általában hamar szemet szúr a mással össze nem téveszthető hatalmas „építmény”, melyet lehetőség szerint – különösen a fészkelési időben – nagy ívben kerülni kell” – tanácsolta.

A szakember azt is elmondta, a téli, kora tavaszi időszakban a madarak száma igencsak megnő a térségben, ami a hazánkban telelő, északról érkező rétisasoknak köszönhető. A kilencvenes évek végén például 100-nál is több madarat számláltak meg a szakemberek a Biharugrai-halastavak környezetében. A Békés megye északi részén elterülő, hazánk kiemelt jelentőségű vizes élőhelyének számító halastórendszert s annak élővilágát a Ramsari Egyezmény is védi.

Fotó: Motkó Béla
A tavak nádasaikkal, mocsarasaikkal megannyi madárfaj fészkelőhelyét adják, ugyanakkor területeik jelentős része – a tórendszer kétharmada – halgazdálkodási célokat szolgál.

„Jól tudjuk, e területek létezésének alapfeltétele a halastavi gazdálkodás, mindemellett a gazdálkodók is tisztában vannak azzal, milyen nagy természeti érték kötődik az általuk gazdaságilag hasznosított halastavakhoz. A költési időszak kiemelt jelentőséggel bír, ezért ekkor tilos a tavakat lecsapolni, vagy éppen a víz magasságát nagymértékben csökkenteni” – magyarázta a szakember.

Éppen ezért a nagy lehalászás ideje őszre esik: a tavakat leeresztik, a halágyban összegyűlt halakat pedig hálóval szedik össze. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a piac igényeit szem előtt tartva nyáron, a víz leeresztése nélkül igyekszenek minél nagyobb mennyiségű halat összegyűjteni a gazdák hálóikkal. A fő faj a ponty, ugyanakkor előfordul e vizekben ragadozó hal, így csuka, harcsa, bizonyos helyeken pedig süllő is. Mindezeket figyelembe véve a halastavak feltöltésének időszaka jellemzően a téli, kora tavaszi hónapokra esik. Bíró István ennek kapcsán hozzátette, a KMNPI munkatársai szinte napi kapcsolatban állnak a halastavi szakemberekkel, ez pedig egy egymás megértésén alapuló, ugyanakkor kompromisszumkészséget igénylő együttműködést eredményez.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Jelentős siker az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában

Kiemelkedően sikeres volt az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején indult földértékesítési programjának első üteme.

Nébih: szigorú feltételekkel vágható a madárinfluenzás területről a baromfi

Madárinfluenza miatt korlátozás alatt álló területről csak szigorú szabályokkal fogadhatnak baromfit azonnali vágásra a vágóhidak, és a húsértékesítésre is rendkívüli előírások érvényesek – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatóból.

Nagy István nyílt levélben szólt az élelmiszerláncokhoz

"Levelet írtam ma valamennyi meghatározó élelmiszer kiskereskedelmi láncnak, melyben együttműködésüket kérem a magyar termékek forgalmazásával kapcsolatban" - írta közösségi oldalán az agrárminiszter, akinek gondolatait változtatás nélkül közöljük.

A koronavírus nehéz helyzetbe hozza a szőlő- és borágazatot

A koronavírus járvány kapcsán kihirdetett veszélyhelyzet érzékenyen érintette a magyar szőlőtermelőket és borászatokat. A válsághelyzettel kapcsolatban – a Tagság visszajelzései alapján – többféle intézkedést is hozott a HNT Elnöksége, és napi kapcsolatban áll az AM Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával, valamint az Operatív Törzs agrárügyekért felelős vezetőségével.

Csongrád megyét is elérte a madárinfluenza

Két Csongrád megyei pecsenyekacsa-tartó gazdaság állományában is kimutatta a madárinfluenza vírusát március 31-én a Nébih laboratóriuma. A két állomány összesen csaknem 200.000 állatának leölése folyamatban van.

Széles körben teszik elérhetővé a tavaszi mezőgazdasági munkalehetőségeket

Nagy István agrárminiszter és Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke egyeztetett a tavaszi mezőgazdasági munkák kapcsán: céljuk, hogy az élelmiszerellátás amellett, hogy folyamatos maradjon, minél több rászorulónak is munkát biztosítson.