Back to top

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Az 1600 hektáros terület a környezetével együtt része az OAKEYLIFE nagyszabású erdei élőhely-rekonstrukciós programnak, amely arra irányul, hogy őshonos fajokban gazdag és sokak számára látogatható, vonzó kutatási és turisztikai célponttá alakítsák a Peszéri-erdőt.

Színes virágaival díszeleg a fokozottan védett mocsári kardvirág
Színes virágaival díszeleg a fokozottan védett mocsári kardvirág
A 2017-ben útjára indított ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésében valósul meg. A kezdeményezés címe a kocsányos tölgy kulcsfontosságát hangsúlyozza a területen.

A program a Natura 2000 ökológiai hálózat fenntartási céljainak teljesítését fenyegető tényezők, elsősorban az invazív (idegen honos), fás szárú (nyugati ostorfa, zöld juhar, mirigyes bálványfa és kései meggy), valamint lágy szárú (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) fajok visszaszorítására törekszik.

A helyreállítási munkákkal növelni kívánják a közösségi élőhelytípusok kiterjedését, és javítják azok természetvédelmi helyzetét.

Mindennek eredményeként várhatóan gyarapszik a díszes tarkalepke és a szarvas álganéjtúró egyedszáma, valamint a mocsári kardvirág és a homoki nőszirom állománya is.

Mindenki tehet érte

A tövisszúró gébicsből is mind többet láthatunk
A tövisszúró gébicsből is mind többet láthatunk
A projekt indulása óta a KEFAG Zrt. fenntartásában működő Kecskeméti Arborétumban és a Vackor Vár Erdei Iskolában, valamint helyben, a Peszéri-erdőben is folyamatosak a természetvédelmi szemléletformáló tevékenységek. Kecskeméten a Madarak és Fák Napja, az Arborétumok Napja, az Erdők Hete rendezvények, illetve a budapesti Erdővarázs Családi Nap ismeretterjesztő programjai segítettek abban, hogy a természeti környezetet játékos feladatok során szerettessék meg a gyermekekkel. Az eltelt másfél év alatt összesen több mint kétezer résztvevő figyelte meg a madárhangokat, a virágzó növényeket, a lepkerajzást, vett részt faültetésben vagy vizsgált holtfákhoz kötődő állatfajokat.

A Madarász-ovi és Madarász-suli környezetismereti foglalkozásainak részeként a fiatalok felfedezhették a Peszéri-erdő jellegzetes élőhelyeit, és tanulmányozhatták például az erdő legnagyobb átmérőjű kocsányos tölgyfáját.

Az éjszakai túrázás során pedig sakálüvöltésben, macskabagoly-huhogásban és lappantyú pirregésben is részük volt.

A helyi gyermekek számára a Kunpeszéri Óvoda kertjében kis lepkekertet is kialakítottak, amelynek ágyásaiba az óvó nénik segítségével a gyermekek elültetik a növényeket, majd együtt ápolják azokat. Így játszva megtanulják, hogy ők is hozzájárulhatnak a természeti értékek megóvásához. Az OAKEYLIFE program támogatásával meghirdetett ügyességi játékokon és rajzpályázaton, valamint környezetismereti járási versenyen pedig olyan résztvevők is szórakozva tanulhatnak az erdők világáról, akik eddig még nem juthattak el a Kunpeszérhez közeli erdőbe.

Múltidéző erdészházak

A tetőt és a vályogfalakat is sikerült megmenteni a felújításkor
A tetőt és a vályogfalakat is sikerült megmenteni a felújításkor
Az erdészházak történetei szorosan összefonódnak erdeink múltjával. Így van ez a Peszéri-erdőben is.

A terület északi részén álló erdészházat már az 1846-ban kiadott uradalmi térképen is feltüntették.

Onnan irányította a kor erdésze a Koháry-Coburg-uradalom helyi erdőgazdálkodását. A 20. század első felében épült déli erdészházat megvásárolta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, hogy autentikus környezetben, a projektterület szinte kellős közepén szervezhessék és mutathassák be a természetvédelmi erdőkezeléssel, illetve a természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető erdőgazdálkodás tevékenységeit. A déli erdészház felújításával egy év alatt végeztek – ügyelve arra, hogy a fő-, illetve a melléképület jellege semmit ne változzon. Az eredeti tetőszerkezetet, a vályogfalakat és a csaknem százéves fapadlózatot is sikerült megmenteni és felújítani úgy, hogy akár a következő száz évben is használhassák.

A jövőben mind a két épület bemutató- és oktatóközpontként szolgál szakmai csoportok, illetve az érdeklődő természetkedvelők számára.

Tanösvénytáblák

Az eddigi tapasztalatokról dr. Andrési Dániel projektmenedzser tájékoztatott
Az eddigi tapasztalatokról dr. Andrési Dániel projektmenedzser tájékoztatott
Kunpeszéren, a főút mellett információs tábla jelöli a Peszéri-erdő bejáratát, amely egyben a jellegzetes állománytípusokat, fajokat és természeti értékeket bemutató, négy kilométer hosszú, szabadon látogatható tanösvény kiindulópontja is. A tanösvényt végigjárva bárki betekintést nyerhet a homoki erdőssztyepp-erdők napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselőjének élővilágába.

A 2,6 millió eurós program nem csak az élőhely fejlesztésére irányul, az ismeretterjesztés, a jövő nemzedékének környezeti nevelése szintén célja.

A szervezett képzések során a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának természetvédelmi mérnök alapszakos hallgatói 2019-től választható tantárgy keretében az alföldi erdők természetvédelmi kezeléséről tanulhatnak. A hazai erdésztechnikus-képzés résztvevői a Peszéri-erdőben tesztelhetik és fejleszthetik majd gyakorlati tudásukat. Fontos, hogy a leendő szakemberek tő mellett sajátítsák el azokat az alapvető ismereteket, amelyekkel hozzájárulhatnak az élővilág fajgazdagságának megőrzéséhez, illetve fenntartható erdőgazdálkodást végezhetnek az alföldi erdőkben.

Ez az oktatóközpont adott otthon az MTA-ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében immár hatodik éve megvalósuló kutatótáborának. Itt fogadják a Peszéri-erdőben végzett, természetvédelmi célú önkéntes munkákra jelentkezőket, és gondoskodnak számukra az alapvető infrastrukturális feltételekről. Örömteli, hogy már 2019-ben több mint kétszáz önkéntes segített abban, hogy az invazív növényfajokat kiszorítsák az erdőből.

Folyamatosak az ismeretterjesztő programok a Peszéri-erdőben
Folyamatosak az ismeretterjesztő programok a Peszéri-erdőben

Öt év múlva…

A 2022-ig tartó OAKEYLIFE-projekt keretében a különböző típusú helyszíneken szerzett és gyakorlatban tesztelt tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmaznak meg és jó példákat mutatnak be a hasonló gondokkal szembesülő területkezelők és gazdálkodók számára.

A program sikere esetén hazánkban elsőként valósulna meg természetvédelmi és gazdasági szempontból is fenntartható erdőgazdálkodás egy teljes NATURA 2000 területen.

(http://oakeylife.hu).

Támogatott program

A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Uniós LIFE program nyertese, az OAKEYLIFE projekt. A 2,6 millió eurós program nemcsak az élőhelyek fejlesztését és védelmét tűzte ki célul, de fontos számára az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Abonyi Anita,

Dr. Andrési Dániel,

Makra Zsuzsanna,

Dr. Vadász Csaba

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Egy nevezetes firma: Dzseki bácsi

Nevével már a balekoktatás kezdetén megismerkedik a leendő balek. Dzseki bácsi bohém jellemét bemutató történetek közszájon forognak, és nincs olyan bányász, kohász vagy erdész, aki ne mosolyodna el neve hallatán. Sokan csak becenevén ismerik, és nem is tudják, hogy Böszörményi Nagy Károly névre hallgatott e közismert, és egyben a soproni egyetemi élet eddigi legkülönlegesebb alakja.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Csesznák Elemér: az ökoszosztéma legmagasabb megnyilvánulása az erdő

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján - ebből öt év tanszékvezetőként -, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet szerzője. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. A mai napig szellemileg és testileg friss szakembert a Pilisi Parkerdő Zrt. vezetése hívta meg visszaemlékező területbejárásra.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.