Back to top

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Az 1600 hektáros terület a környezetével együtt része az OAKEYLIFE nagyszabású erdei élőhely-rekonstrukciós programnak, amely arra irányul, hogy őshonos fajokban gazdag és sokak számára látogatható, vonzó kutatási és turisztikai célponttá alakítsák a Peszéri-erdőt.

Színes virágaival díszeleg a fokozottan védett mocsári kardvirág
Színes virágaival díszeleg a fokozottan védett mocsári kardvirág
A 2017-ben útjára indított ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésében valósul meg. A kezdeményezés címe a kocsányos tölgy kulcsfontosságát hangsúlyozza a területen.

A program a Natura 2000 ökológiai hálózat fenntartási céljainak teljesítését fenyegető tényezők, elsősorban az invazív (idegen honos), fás szárú (nyugati ostorfa, zöld juhar, mirigyes bálványfa és kései meggy), valamint lágy szárú (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) fajok visszaszorítására törekszik.

A helyreállítási munkákkal növelni kívánják a közösségi élőhelytípusok kiterjedését, és javítják azok természetvédelmi helyzetét.

Mindennek eredményeként várhatóan gyarapszik a díszes tarkalepke és a szarvas álganéjtúró egyedszáma, valamint a mocsári kardvirág és a homoki nőszirom állománya is.

Mindenki tehet érte

A tövisszúró gébicsből is mind többet láthatunk
A tövisszúró gébicsből is mind többet láthatunk
A projekt indulása óta a KEFAG Zrt. fenntartásában működő Kecskeméti Arborétumban és a Vackor Vár Erdei Iskolában, valamint helyben, a Peszéri-erdőben is folyamatosak a természetvédelmi szemléletformáló tevékenységek. Kecskeméten a Madarak és Fák Napja, az Arborétumok Napja, az Erdők Hete rendezvények, illetve a budapesti Erdővarázs Családi Nap ismeretterjesztő programjai segítettek abban, hogy a természeti környezetet játékos feladatok során szerettessék meg a gyermekekkel. Az eltelt másfél év alatt összesen több mint kétezer résztvevő figyelte meg a madárhangokat, a virágzó növényeket, a lepkerajzást, vett részt faültetésben vagy vizsgált holtfákhoz kötődő állatfajokat.

A Madarász-ovi és Madarász-suli környezetismereti foglalkozásainak részeként a fiatalok felfedezhették a Peszéri-erdő jellegzetes élőhelyeit, és tanulmányozhatták például az erdő legnagyobb átmérőjű kocsányos tölgyfáját.

Az éjszakai túrázás során pedig sakálüvöltésben, macskabagoly-huhogásban és lappantyú pirregésben is részük volt.

A helyi gyermekek számára a Kunpeszéri Óvoda kertjében kis lepkekertet is kialakítottak, amelynek ágyásaiba az óvó nénik segítségével a gyermekek elültetik a növényeket, majd együtt ápolják azokat. Így játszva megtanulják, hogy ők is hozzájárulhatnak a természeti értékek megóvásához. Az OAKEYLIFE program támogatásával meghirdetett ügyességi játékokon és rajzpályázaton, valamint környezetismereti járási versenyen pedig olyan résztvevők is szórakozva tanulhatnak az erdők világáról, akik eddig még nem juthattak el a Kunpeszérhez közeli erdőbe.

Múltidéző erdészházak

A tetőt és a vályogfalakat is sikerült megmenteni a felújításkor
A tetőt és a vályogfalakat is sikerült megmenteni a felújításkor
Az erdészházak történetei szorosan összefonódnak erdeink múltjával. Így van ez a Peszéri-erdőben is.

A terület északi részén álló erdészházat már az 1846-ban kiadott uradalmi térképen is feltüntették.

Onnan irányította a kor erdésze a Koháry-Coburg-uradalom helyi erdőgazdálkodását. A 20. század első felében épült déli erdészházat megvásárolta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, hogy autentikus környezetben, a projektterület szinte kellős közepén szervezhessék és mutathassák be a természetvédelmi erdőkezeléssel, illetve a természeti értékek megőrzésével összeegyeztethető erdőgazdálkodás tevékenységeit. A déli erdészház felújításával egy év alatt végeztek – ügyelve arra, hogy a fő-, illetve a melléképület jellege semmit ne változzon. Az eredeti tetőszerkezetet, a vályogfalakat és a csaknem százéves fapadlózatot is sikerült megmenteni és felújítani úgy, hogy akár a következő száz évben is használhassák.

A jövőben mind a két épület bemutató- és oktatóközpontként szolgál szakmai csoportok, illetve az érdeklődő természetkedvelők számára.

Tanösvénytáblák

Az eddigi tapasztalatokról dr. Andrési Dániel projektmenedzser tájékoztatott
Az eddigi tapasztalatokról dr. Andrési Dániel projektmenedzser tájékoztatott
Kunpeszéren, a főút mellett információs tábla jelöli a Peszéri-erdő bejáratát, amely egyben a jellegzetes állománytípusokat, fajokat és természeti értékeket bemutató, négy kilométer hosszú, szabadon látogatható tanösvény kiindulópontja is. A tanösvényt végigjárva bárki betekintést nyerhet a homoki erdőssztyepp-erdők napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselőjének élővilágába.

A 2,6 millió eurós program nem csak az élőhely fejlesztésére irányul, az ismeretterjesztés, a jövő nemzedékének környezeti nevelése szintén célja.

A szervezett képzések során a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának természetvédelmi mérnök alapszakos hallgatói 2019-től választható tantárgy keretében az alföldi erdők természetvédelmi kezeléséről tanulhatnak. A hazai erdésztechnikus-képzés résztvevői a Peszéri-erdőben tesztelhetik és fejleszthetik majd gyakorlati tudásukat. Fontos, hogy a leendő szakemberek tő mellett sajátítsák el azokat az alapvető ismereteket, amelyekkel hozzájárulhatnak az élővilág fajgazdagságának megőrzéséhez, illetve fenntartható erdőgazdálkodást végezhetnek az alföldi erdőkben.

Ez az oktatóközpont adott otthon az MTA-ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös szervezésében immár hatodik éve megvalósuló kutatótáborának. Itt fogadják a Peszéri-erdőben végzett, természetvédelmi célú önkéntes munkákra jelentkezőket, és gondoskodnak számukra az alapvető infrastrukturális feltételekről. Örömteli, hogy már 2019-ben több mint kétszáz önkéntes segített abban, hogy az invazív növényfajokat kiszorítsák az erdőből.

Folyamatosak az ismeretterjesztő programok a Peszéri-erdőben
Folyamatosak az ismeretterjesztő programok a Peszéri-erdőben

Öt év múlva…

A 2022-ig tartó OAKEYLIFE-projekt keretében a különböző típusú helyszíneken szerzett és gyakorlatban tesztelt tapasztalatok alapján ajánlásokat fogalmaznak meg és jó példákat mutatnak be a hasonló gondokkal szembesülő területkezelők és gazdálkodók számára.

A program sikere esetén hazánkban elsőként valósulna meg természetvédelmi és gazdasági szempontból is fenntartható erdőgazdálkodás egy teljes NATURA 2000 területen.

(http://oakeylife.hu).

Támogatott program

A homoki kocsányos tölgyeseket, illetve azok jellegzetes növény- és állatvilágának védelmét, azaz a meszes homoki erdőssztyeppeket igyekszik visszaállítani az Európai Uniós LIFE program nyertese, az OAKEYLIFE projekt. A 2,6 millió eurós program nemcsak az élőhelyek fejlesztését és védelmét tűzte ki célul, de fontos számára az ismeretterjesztő munka, a jövő nemzedékének környezeti nevelése az óvodásoktól az egyetemistákig.

Abonyi Anita,

Dr. Andrési Dániel,

Makra Zsuzsanna,

Dr. Vadász Csaba

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.