Back to top

Fórum a juh- és kecskeágazatért

Az Agrárakadémia fórum idei első állomása Székesfehérvár volt, ahol március 4-én a Corvinus Egyetem campusán „Új együttműködés a juh- és kecskeágazatban” címmel rendezett a Magyar Mezőgazdaság Kft. konferenciát az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel együttműködésben.

Szepesi Áron
Szepesi Áron
Fotó: Csatlós Norbert
A rendezvény célja a juh- és kecskeágazat piaci szereplőinek releváns, aktuális információval való ellátása, továbbá az ágazatban felmerülő kérdések, változások és szerveződések megvitatása.

Az előadások előtt Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója mondott köszöntőbeszédet, majd Szepesi Áron, az Agrárminisztérium Állati és Növényi Termékek Osztályának osztályvezetője „A juhágazat jövőjéről” tartott előadást, melyben számszerűsített adatokkal ismertette, hogy az ágazat 2 százalékban járul hozzá az ország állattenyésztési kibocsátásához. Továbbá elmondta, hogy az Európai Unió tendenciájához hasonlóan, hazánkban is csökken a juhállomány – megközelítőleg 1 millió juh, és 7-800 ezer anyajuhállomány az éves termelés.

A jelenlegi juhhúsfogyasztás összevetésében, hazai viszonylatban 20-30 dkg/fő/év, míg ez a mennyiség az unió tagállamaiban átlagosan 1,9 kg/fő/év.

Az osztályvezető az ágazat állategészségügyi kérdéseit is taglalta, miszerint a jelenlegi kéknyelv-mentességi státusz hiánya jelentősen befolyásolja a termelést és értékesítést, ugyanakkor, amennyiben nem fordul elő új járványkitörés, abban az esetben az Európai Bizottság 2021. januárjában Magyarországot kéknyelv-mentes tagállamnak tekinti.

Az ágazat import- és exporttevékenységére is felhívta a figyelmet, mint mondta, nemzetközi viszonylatban Ausztrália és Új-Zéland a legnagyobb juhhúsexportőr, azonban az előrejelzések szerint hazánk exporttevékenysége is jelentős emelkedésben reménykedhet, ugyanis az olasz piac továbbra is nyitott a magyar juh- és kecskehúsra.

Zászlós Tibor
Zászlós Tibor
Fotó: Csatlós Norbert
Zászlós Tibor NAK alelnök, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke az ágazat új trendjeinek alakulását mutatta be, mint a biológiai sokféleség fenntartása, a fogyasztói szokások, illetve a juh- és kecsketartás klíma- és éghajlatváltozással járó összefüggése.

Az ágazat hiányosságait is megemlítette, kihangsúlyozva a szezonalitás, a magas exportkitettség és a termelési és értékesítési szervezés hiányát.

Nem utolsó sorban új irányként kiemelte az elismert szakmaközi szervezet létrehozását, amely hozzásegíti az ágazatot a közös érdekek szem előtt tartásában, valamint a gördülékeny, közös munkák és fejlesztések mihamarabbi megvalósításában.

Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi oktató, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet létrehozásának fontosságát emelte ki, amiből az Európai Unió tagállamaiban mindössze egy elismert szakmaközi szervezet van jelen Spanyolországban.

A szervezet várhatóan idén a második negyedév elején hivatalosan is létrejöhet; alapelveinek tekinti az országos lefedettséget, az egységes gondolkodást az ágazaton belül, amely lehetőséget teremt az aktuális problémák megválaszolásában, illetve alapvető szerkezeti formának a vertikális szerveződést tekinti majd.

Végezetül kiemelte, hogy ezek a szakmaközi szervezetek a termelők és az ágazat valamennyi szereplőinek az érdekeit védik. Az előadások végeztével kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a szakma érdekeltjei osztották meg egymással tapasztalataikat, megvitatták a juh- és kecskeágazat aktuális kérdéseit, illetve a jövőbe tekintve a szakma előtt álló feladatokat is felvázolták.

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Magyar erdők jó kezekben

A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, az Országos Erdészeti Egyesület 152. alkalommal megrendezett vándorgyűlésén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken

A száraz meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.