Az agrárminiszter nyilatkozata szerint az intézkedés visszavonásig érvényben marad.
„Nem engedem meg, hogy az illetékes lengyel szervek felelőtlensége ismét veszélyeztesse a szlovák fogyasztókat, ezért az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (ŠVPS) valamennyi lengyel hússzállítmányt átvizsgál. A Lengyelországból Szlovákiába szállított marhahús 100 százalékát szigorúan ellenőrizni kell azelőtt, hogy a szlovákiai fogyasztókhoz kerülhetne, akár a boltba, akár vendéglátóipari egységekbe” nyilatkozta Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter.
A szomszédos Csehországban egy 700 kilogrammos szállítmányban szalmonella baktériumot mutatott ki az állategészségügyi hivatal, és a szállítmányból 40 kilogramm Szlovákiába került. Az állategészségügyi és élelmiszeripari felügyelet munkatársainak köszönhetően a baktériummal szennyezett szállítmány nem jutott el a fogyasztókig.
„A lengyel marhahússzállítmányt váró megrendelőknek legkésőbb 24 órával a szállítás várható időpontja előtt bejelentést kell tenniük az állategészségügyi felügyelet elektronikus rendszerében. A felügyelet ellenőrei a szállítmányból mintát vesznek, és az eredmény elkészültéig a megrendelőnek várnia kell az áru továbbértékesítésével. A lengyel marhahúst csakis akkor lehet forgalomba hozni a szlovák piacon, ha megfelelt a szigorú egészségügyi előírásoknak – nyilatkozta Jozef Bíreš, az ŠVPS vezetője.
Az ellenőrzések raktárakra, kiskereskedelmi egységekre, csomagoló- és feldolgozóüzemekre terjedtek ki.
A szlovákiai húsipart a szalmonellás lengyel marhahússzállítmányok mellett az afrikai sertéspestis is igencsak felbolygatta. A húsfeldolgozók már múlt év végén jelezték, hogy a sertéshús és a belőle készülő termékek ára akár 12–15 százalékkal is emelkedhet, sőt, még 20 százalékos árnövekedésre is utaltak.
A szlovákiai húsfogyasztásban egyébként továbbra is a sertéshús viszi a prímet, de a sertéspestis módfelett felkavarta a piacot, mindenekelőtt azzal, hogy ellehetetlenítette a kínai exportot.
Szlovákia sertéshús-önellátása tavaly nyáron megszűnt, és azóta jelentős behozatalra szorul belőle. Ez áremelkedéssel járt, ami tavaly karácsonyra sem enyhült, és az ár azóta növekszik. Eva Forrai, a szlovák húsfeldolgozók szövetségének igazgatója egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy
„A sertéshús-feldolgozás helyzete válságosnak nevezhető, ugyanis a feldolgozók az alapanyag jelentős részét külföldről kénytelenek importálni. A félsertés mint alapanyag áremelkedése, természetszerűleg, a sertéstermékek árát is emeli” – mondta a szövetség igazgatója. Ennek ellenére az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt Szlovákiában az éves átlagos sertéshúsfogyasztás, jelenleg 35 kilogramm körül alakul. Csakhogy az ország agráriuma nem tudja kielégíteni a nagyobb keresletet.
Sok állattartó panaszkodik arra, hogy az ország megfontolatlan agrárpolitikája miatt a vágósertés nagy részét külföldön kénytelen értékesíteni, mert hagyják szabadon beáramlani Szlovákiába a hazainál olcsóbb, és nem feltétlenül a legjobb minőségű külföldi sertéshúst. Az utóbbi években nagyot változott a szlovákiai vidék képe és beállítottsága. Ugyanakkor a szlovák sertéshús belföldi piacvesztéséhez az is hozzájárult, hogy az állattenyésztés előírásoknak megfelelő korszerűsítése óriási pénzt emészt fel, és ennek előteremtése a legtöbb gazdaság számára komoly fejtörést okozott és okoz manapság is.
Az átadási ár emelkedését a fogyasztók is megérzik. A sertéscomb kilója 2 évvel ezelőtt átlagosan 4–4,5 euróba került, mostanra pedig megközelítette a 6 eurót, általában 5,8–5,9 euróba kerül.
Csakhogy a nagy kereskedelmi láncok gyakran a sertéshús akciós árával csalogatják magukhoz a vásárlókat. Például a csont nélküli karajt akár 3,79-ért is kínálják, ami mintegy 35 százalékkal alacsonyabb az átlagárnál. Mondani sem kell, hogy az ilyen akciós húst nem Szlovákiában, hanem például Németországban állították elő.
Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy lényegében már 10 éve követik egymást a különböző élelmiszerbotrányok Szlovákiában. Szerinte ezt a tendenciát csak az eddiginél szigorúbb ellenőrzésekkel lehet megfékezni: „Ez mind az uniós, mind az Európai Unión kívüli áruk behozatalára vonatkozik. Véleményem szerint, ha az ellenőrzés hatékonyabb lesz, már a közeljövőben kevesebb lehet Szlovákiában az élelmiszerbotrány.
– hangsúlyozta Daniel Molnár.
Sajnálatos módon a szlovákiai fogyasztók az élelmiszerbotrányok hatására sem fordulnak az indokolt arányban a belföldi termékek fogyasztása felé, amiből arra lehet következtetni, hogy a szlovákiai vásárlók nem veszik eléggé komolyan, hogy a nem megfelelő minőségű élelmiszer milyen előnytelen vagy akár káros hatással lehet az emberi szervezetre.
„Pedig erre fokozottan ügyelni kellene a közétkeztetésben, például az óvodai és az iskolai étkezdékben. Ezért is hangsúlyozzuk folyamatosan, hogy a fogyasztók részesítsék előnyben a hazai eredetű termékek fogyasztását” – fogalmazott a baromfitenyésztők szövetségének elnöke.
|
4 millió eurós támogatás Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
