Ám az érintettek azzal is tisztában vannak, hogy az egyre élesedő piaci versenyben ezeket be kell vállalni. Az itteni magyar gazdák többsége azt vallja: a jövedelmet leginkább úgy növelhetjük, ha évente legalább három termést takarítunk be a hajtatóközegből, aminek a fenntartása még akkor is jelentős pénzeket emészt fel, ha éppen semmi sem terem bennük.
Itt, a mérsékelt égövben, ahol a lakóházak fűtési szezonja legalább hat hónapig tart, ez az igyekezet igazán elismerésre méltó. Különösen annak tudatában, hogy az egyre dráguló tűzifa miatt kevesen termesztik a növényeket fűtött fóliasátrakban. Így az évi három termés elérése a szakértelem mellett meglehetősen kreatív gondolkodást is igényel.
Biológiai növényvédelem a hajtatásban
Ukrajnában tavaly nyár óta – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – jól látható megkülönböztető jegyekkel ellátva kerülnek forgalomba a biotermékek. Ez új kihívásokat jelent a kárpátaljai zöldségtermesztők számára, akik közül sokan feltétlenül élni kívánnak az új helyzet teremtette lehetőségekkel, hangsúlyozták annak a fórumnak a résztvevői, akik a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) tagjai előtt tartottak előadást a mezőgazdasági kultúrák biológiai növényvédelméről. Az új törvény egyértelműen az Európában bevett normákat tartja szem előtt, például alapvető a nyomon követhetőség elvének alkalmazása. Egy hamarosan létrejövő országos adatbázis segítségével a gyártól, illetve a forgalmazótól könnyen vissza lehet jutni a termelőig, bármelyik biotermék esetében. A jövő útja egyértelműen a biológiai növényvédelmi rendszerek széles körű alkalmazása. Erről győzte meg a találkozón résztvevő termelőket Zentai Ákos, az Árpád Biokontroll 2003 Kft. munkatársa, aki arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a zöldségfélék hajtatásával foglalkozó nagyüzemek több mint 70 százaléka a növények biológiai védelmét részesíti előnyben – és a Lajtán túl ez az arány még magasabb. A biológiai védekezésre való átállás nem egyszerű feladat, számoltak be az új eljárás bevezetése kapcsán szerzett tapasztalataikról a kárpátaljai zöldségtermesztők. Felhívták a figyelmet arra, hogy az anyaországi szakemberek már eddig is nagyon sokat segítettek nekik a korszerű technológiák és eljárások itteni meghonosításában, és hogy ezt a hatalmas helyzeti előnyt most is ki kell használni. |
Nincs pontosan megrajzolt séma, mivel az élet évente felülírja önmagát. Jellemző módon Kárpátalja különböző termesztő kistérségeiben egymásétól valamelyest eltérő stratégiákat választottak a gazdák. A Pro Agricultura Carpatika Alapítvány fiatal falugazdászaival ezeket vettük számba.
Tihor-Sárközi Mónika: A nem csupán Tiszapéterfalván és környékén, de az egész dél-ugocsai kistérségben fellelhető fűtetlen fóliasátrakban többnyire hónapos retek termesztésével kezdődik a szezon. A magvakat még január végén, február elején elvetik, s ha minden kedvezően alakul, akkor április közepére sikerül értékesíteni a termést. Közben a sejttálcákban kellő nagyságúra nőnek az ülőbab palántái, amelyek átlagban július közepére teremnek le.
A csúcsra járatás időszaka nem véletlenül esik egybe a befőzési főszezonnal, mert így a konzervuborkát többnyire szintén jó áron lehet értékesíteni, főként a törzsvásárlók körében. Vészfűtéssel akár október végéig, november elejéig teremnek a tövek. Hogy alaposan átgondolt termesztési menetrendről van szó, azt legfőképpen az évente ismétlődő kimagasló jövedelmi mutatók bizonyítják. A hónapos retek évek óta szép bevételt biztosít, nemkülönben a bokorbab, melynek szabadföldi termesztése a szélsőséges időjárás miatt egyre kockázatosabb, és semmiképpen nem hozza azt a minőséget, mint hajtatóközegben nevelt társai. Szerintem ez óriási felismerés. Bizonyára a jövőben is akad még ilyen, és a piaci struktúrában mindig lesz olyan rés, ahová valamilyen kultúrával jó eséllyel be lehet törni. Az utóbbi években erre már számos kísérlet történt. A mi termőtájunkon a hajtatott szamóca termesztése ugyancsak feljövőben van mostanság.
Molnár Ádám: Az általam felügyelt termesztési körzetben, Nagydobronyban és környékén a család munkabírása jelentős mértékben meghatározza, hogy végül is milyen növények kerülnek a fóliasátorba.
Az újburgonya őshazájában természetesen akadnak olyan gazdák, akik továbbra is erre a kultúrára esküsznek. Fátyolfóliás takarással a kellő nagyságúra megnőtt gumók olyan korán piacra dobhatók, hogy máshonnan érkező versenytárs eleinte nemigen akad, így jó darabig az itteni termelők diktálhatják a helyi árakat. Aki hónapos retket termesztett, az a gumók felszedése után, április végén, május közepén, a szezon második növényeként ülteti az uborkapalántákat a fóliaházban. A termelők egy része emellett a salátát, a spenótot, a karalábét vagy a karfiolt favorizálja, míg a paradicsom termesztésében a gazdák 25–30 százaléka, paprika termesztésében 10–15 százalékuk lát fantáziát.
A mögöttünk hagyott év tapasztalata szerint a harmadik fordulóban a legnagyobb a szórás – folytatja a fiatal szakember. – A nyár végére letermett uborka helyére a fóliasátrak jelentős részébe uborka kerül vissza, emellett feltörekvőben van a vágott virágok és a cserepes dísznövények termesztése. Jelenleg a krizantém a legkedveltebb, illetve egyre bővül azon termelők köre, akik rózsát, muskátlit, árvácskát állítanak elő ezerszámra.
Kukri Róbert: Kerületemben a főként fűtetlen fóliasátrakkal rendelkező derceni és fornosi gazdák is többnyire hónapos retekkel indítják a szezont. Az április közepén felszedett gumók helyére aztán többnyire uborka kerül. De csak viszonylag rövid időre, mert a nagy melegben gyorsan elvénülő töveket kiszedik, hogy a futóbab terméséből próbáljanak megfelelő jövedelemre szert tenni. Ez többnyire sikerül is.
Az uborka- és paradicsomtövek alatt sóska, saláta, spenót, újhagyma stb. zöldell, ezek állandó pótlólagos bevételt jelentenek. Ez is gondosan megtervezett folyamat: a levélzöldségek magvait olyan számítással vetik, hogy a tövek akkorra erősödjenek meg, mire az uborka vagy a paradicsom letermett.
Egyébként erre a kistérségre jellemző leginkább, hogy a fóliasátor egy részét, sőt olykor az egész termesztőközeget levélzöldségek foglalják el. Ez nagyrészt Munkács, az ottani nagybani zöldségpiac közelségével magyarázható, azzal, hogy a levélzöldségek az év teljes egészében stabil áron eladhatók. Kollégáimtól tudom, hogy a konyhai alapanyagok ezen köre más kistérségek termesztési stratégiájában szintén egyre jelentősebb helyet foglal el.
|
Tízezrekre rúg a hajtatóközeg fenntartása Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
