Back to top

Az idei a tej és a tejtermékek éve

A tej és a tejföl után március végéig további négy kategória nyílik meg a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszerben, az Alap Fokozatú védjegyre túró, kefir, joghurt és vaj termékekkel is folyamatosan pályázhatnak a gyártók.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiemelte: céljuk, hogy kimagasló minőségű termékek nyerjék el a KMÉ védjegyet. Ennek érdekében a komplex pályázati folyamat komoly felkészülést igényel a pályázók részéről. A védjegyeket 3 évig lehet használni, és az alapfokozatú védjegy megújítható.

Folyamatos a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer bevezetése. A védjegyrendszer létrehozását Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára jelentette be még 2019 júniusában. Mint hangsúlyozta, a tárca célja, hogy a magyar emberek olyan hazai élelmiszereket vásárolhassanak, amelyek már az Alap Fokozatú védjegy elnyerésével is garantálják a termék biztonságát és kiváló minőségét, az Arany Fokozatú védjeggyel pedig a legjobbak kiemelkedhetnek a kínálatból. A védjeggyel elismerik a termelők és feldolgozók színvonalas munkáját, egyúttal a minőség fejlesztésére és fenntartására szeretnék ösztönözni őket. A piaci ismertség növelésére is hatékony eszköz a védjegy, a kereskedők pedig a védjegyes termékek listájából könnyebben választhatnak partnereket, vélekedett Zsigó Róbert. Mint mondta, a védjegy segít a fogyasztóknak a tájékozódásban, és növeli termékekbe vetett bizalmukat. Az első Arany Fokozatú védjegyeket 2019 őszén adta át Nagy István agrárminiszter az OMÉK-on hét tejfölkészítő cégnek. A Nébih tájékoztatása szerint a vásárlók már találkozhatnak is a boltokban ezekkel a védjegyes termékekkel, és további gyártókkal egyeztetnek a szerződéskötésről.

A védjegyek fejlődésre ösztönzik az előállítókat
A védjegyek fejlődésre ösztönzik az előállítókat

A kimagasló minőséget díjazzák

A Nébih arról tájékoztatta a Magyar Mezőgazdaságot, hogy a komplex előkészítő munkára való tekintettel a védjegyrendszer Alap Fokozatát évente nyitják meg egy-egy új termékcsoport előtt. Az új termékkör megnyitása azonban nem jelenti azt, hogy az előzőek pályázati lehetősége lezárulna. A már meghirdetett kategóriákban folyamatosan pályázhatnak a gyártók. Nem az a cél, hogy minden termék viselje a védjegyet, hanem hogy kimagasló minőségű termékeken szerepeljen – emeli ki a hivatal a védjegyekkel kapcsolatban. Ennek megfelelően a pályázati folyamat komplex, komoly felkészülést igényel a pályázók részéről.

„Úgy tapasztaljuk, hogy a gyártók is értékelik az alapelveinket. A februárban megnyitott két kategória, a tej és a tejföl esetében is számos érdeklődő megkereste már a Védjegyirodát, amelynek munkatársai minden technikai kérdésben segítséget nyújtanak” – írták.

A KMÉ Alap Fokozatú védjegyre a „termékleírás/speciális tanúsítási követelmények” ismeretében a márkatulajdonos (gyártó vagy forgalmazó) pályázhat. A „termékleírás/speciális tanúsítási követelmények” az adott termékcsoportra szabott dokumentum, ami kötelező és választható elemeket tartalmaz.

A kritériumrendszer kialakítását komoly ágazati egyeztetés előzi meg az érintett szektor szereplőivel. A tejágazat esetében a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Magyar Élelmiszerkönyv bizottsági tagjainak, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával alakították ki a követelményrendszert. A pályázók új kritériumokra is javaslatot tehetnek, amelyek befogadásáról a Bíráló Bizottság dönt.

Az Alap Fokozat megszerzésének folyamata azzal kezdődik, hogy a pályázó benyújtja a pályázati dokumentációt a Védjegyirodához. Ha a bírálóbizottság megfelelőnek találja a pályázatot, javaslatot tesz helyszíni auditálásra. Ennek alapján javasolhatja a Bíráló Bizottság a védjegy megítélését a Védjegyjogosultnak, amely meghozza a végső döntést, ezután kötik meg a szerződést. A Nébih szerint nagyjából 3 hónappal érdemes számolni a teljes folyamatra. Hozzáfűzik, hogy a szerződés megkötése után alapvetően a gyártón múlik, milyen gyorsan tudja kereskedelmi forgalomba hozni a a védjegyes terméket, ami elsősorban a csomagolóanyag-váltás lehetőségétől függ.

A KMÉ-védjegyek a védjegyhasználati szerződés megkötésétől számított 3 évig használhatók, a védjegyszabályzatban foglalt feltételeknek megfelelően. A 3 év elteltével az Alap Fokozatú védjegy megújítható. A KMÉ-védjeggyel ellátott termékek minőségét és előállítását tervezett és eseti utóellenőrzések követik, és a gyártóknak haladéktalanul jeleznie kell például azt, ha a védjegyes termék előállításának helye, létesítménye, gyártástechnológiája vagy bármely minőségi jellemzője változik.

Arany fokozat csak termékmustra után

A KMÉ Arany Fokozatára csak olyan termékek gyártói vagy forgalmazói pályázhatnak, amelyek a Nébih által szervezett Termékmustrán kiválóan szerepelnek, és a Nébih a védjegyhasználati jog megítélését javasolja. A termékmustra az élelmiszerek biztonságának, minőségének és kedveltségének független vizsgálata is. Alapja a „polcfelmérés”, amelynek során felbecsülik, hogy az adott termékkörben mekkora a széles vásárlóközönség számára elérhető magyarországi kínálat.

A Termékmustrára a termékek alapvetően a polcfelmérés alapján kerülhetnek be, de a csak lokálisan értékesített termékek kisebb gyártóinak lehetővé teszik a nevezést.

A szakemberek meghatározzák, hogy az adott termékkörben milyen biztonsági és minőségi paramétereket kell vizsgálni, ezután jön a mintavétel, majd laboratóriumi vizsgálatok következnek.

A folyamat fontos része a minőségmustra, ami a termékek kedveltségére vonatkozó vizsgálat.

Ezt a szakmai és a tudatos vásárlók szempontjai egészítik ki. Az összesített eredményeket a Nébih értékeli, ez alapján dönt a termékmustrában részt vevő termékek helyezéséről. A Védjegyjogosultat a Nébih tájékoztatja az eredményéről, és javaslatot tesz azokra, akik igényelhetik a védjegyet. Zárólépésként a Védjegyjogosult értesíti a termékmustrán kiváló helyezést elérő termékek gyártóját vagy forgalmazóját a pályázat benyújtásának lehetőségéről.

Ilyen Termékmustra eddig a tejföl kategóriában volt, a védjegyhasználatot kezdeményező gyártók kivétel nélkül megfeleltek a követelményrendszernek. A helyszíni auditok során legfeljebb kisebb strukturális hiányosságokat találtak a szakemberek, amelyek a tejfölgyártás folyamatát a legtöbb esetben nem érintették, és a korrigálásukra intézkedési tervet készítettek a vállalkozások.

A túrótermékek következnek a termékmustrán

Az előállítók, forgalmazók, szakmai és szakmaközi szervezetek nyitottak az együttműködésre, írta meg­keresésünkre az Agrárminisztérium a védjegyrendszer kapcsán.

„Egyértelműen támogatják a KMÉ-védjegyrendszert, hiszen egy alaposan átgondolt, szakmailag magas szintű nemzeti védjegyrendszerrel az élelmiszeripar és a fogyasztók egyaránt nyernek”. A tárca szerint jelentős lépés, hogy a tejágazat hat termékköre esetében megnyílt az Alap Fokozat. Kitértek arra is, hogy hamarosan megújul a KMÉ-védjegyrendszer weboldala, a www.kme.hu, és nagyívű kommunikációs kampány is várható.

Már dolgoznak a következő termékmustra előkészítésén, ami a túrótermékeket érinti, az eredményhirdetés az év közepén várható.

Az év második felében megkezdik a következő termékkör kidolgozását a KMÉ Alap Fokozatára. A minisztérium és a Védjegyiroda várja az erre vonatkozó szakmai javaslatokat és észrevételeket.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.