Így összegezhető a magyar bárányexport és hazai fogyasztás 2020. március 24-én. Ahogy azt Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója szerkesztőségünknek elmondta, az elmúlt napokban meghozott intézkedések lehetővé teszik a bárány-, illetve húsexportot. A kereskedelemben résztvevők – cégek és a különböző hatóságok munkatársai – még néha nem biztosak, kinek és milyen engedélykérelmeket kell benyújtani, illetve kiadni, de várhatóan pár napon belül már ez is rutinszerű lesz.
Az általunk megkérdezett nyírségi fiatal gazda sem aggódik amiatt, hogy ne vinnék el a bárányait. A környékről korábban volt már egy nagyobb export Törökországba, a kereskedők pedig nem jelezték, hogy leállnak a felvásárlások.
Köztudott, hogy a húsvéti étkezési szokások miatt hazánkban is húsvétkor, illetve karácsonykor növekszik meg a bárányhús fogyasztása. „A vágóhidak dolgoznak, nincs veszélyben sem a húsexport, sem a hazai ellátás.” – mondja Hajduk Péter.
„A JUH Ász. Mindenünk a birka” – ezzel a szlogennel az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a szövetség még tavaly decemberben vásárlásösztönző kampányt indított a juhhúsfogyasztás növekedése érdekében. Az Auchan áruházakban rendeztek kóstoltatásokat. A kampány húsvétig tartott volna, azonban felfüggesztették, hisz nem szolgálná a járvány elleni védekezést, ha a kóstolókon 30-40 emberes csoportok alakultak volna ki.
Sajnos azt is látni kell, hogy a juh- és különösen a bárányhús nem hasonlatható össze a baromfival vagy a sertéssel, ahol a minap a 3000 forintos ár miatt komoly fogyasztói felháborodás volt. A 2.500-5.000 forintos csontoshúsár, amennyibe a bárány kerül, nem az az árkategória, amelyet a magyar átlagvásárló keres.
