Back to top

Gazdálkodás koronavírus idején

Távolságtartók lettünk. A koronavírus miatt ma mindenkinek minél távolabb kell maradnia azoktól, akikkel beszélget, akikkel elintéznivalója van. A távolságtartás korábban lenézett tulajdonságnak számított, de 2020 tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, mert muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről és modus vivendiről gazdasági vezetőket kérdeztünk.
A Kisdombegyházi Agro-Ferr Kft. ügyvezető tulajdonosánál, Dorcsinecz Jánosnál arról érdeklődtünk, hogy kertészetben is jeleskedő vállalkozása hogyan boldogul.

„Furcsa kis tavaszunk lett ebben az évben”

– Intenzív gazdálkodást folytatunk. Ezt igazolja, hogy a cégcsoporthoz tartozó 3 ezer hektárból 1700-on öntözzük a pénzes növényeket. A legnagyobb tétel ebből az 1400 hektáros hibridkukoricavetőmag-előállítás, a Pioneer számára. Ugyancsak nekik termelünk 100 hektáron hibridnapraforgó-vetőmagot, és van még 100 hektár őszi búzánk, amit ugyancsak vetőmagnak termesztünk.

Kertészetünket három növény határozza meg. A legnagyobb területen, 60 hektáron görögdinnyével, méghozzá a mag nélküli változatával foglalkozunk. Ez most, április 1-jén nagy fejtörést okoz, mert a palántákat Olaszországban, ráadásul Lombardiában állítja elő nekünk egy kertész.

Hamarosan meg kellene kezdődnie a dinnyetelepítésnek, de nem tudjuk, hogy mit enged meg a koronavírus-helyzet. Sajnos itthon sikertelennek bizonyult a dinnyepalánta-előállítás, pedig több vállalkozóval is próbálkoztunk. Adtunk nekik száz-száz magot, de a legjobb palántanevelő is legfeljebb 40 kis növényt tudott előállítani belőle. Az olasz minden száz vetőmag után 92 dinnyepalántát küld. Azaz küldött eddig. Most nem tudjuk, hogy miként alakul a dinnye sorsa. Az biztos, hogy a 200 ezer palánta 25 millió forintba kerül – és ezt már rá kellett költeni a dinnyére.

Ugyancsak a zöldségnövényeink közé tartozik 50 hektár fokhagyma és 50 hektár vöröshagyma. Ezen kívül évről évre 100 hektáron foglalkozunk zöldbabbal, bár azzal sokat küszködünk. Ha kedvező az időjárás és jó a termés, akkor az értékesítéssel vagyunk gondban. Ha nem jó neki az időjárás, akkor viszont kevesebbet terem, pedig az igény ugyanúgy adott, sőt olyankor jobban keresik. Ez történt tavaly. Jó lenne tudni, hogy mit hoz a következő néhány hónap. Ter­mesztünk még zöldborsót, most 140 hektáron vetjük. Utána másodvetésben csemegekukorica következik, összesen 100 hektáron.

Árukukoricát 450 hektáron, ipari hibrid napraforgót 240, olajretket pedig 200 hektáron termesztünk. Mostanában az olajretekkel a mennyet és poklot is megjártuk, mert előbb szuper ára volt, aztán rég nem tapasztalt mélységbe zuhant. Legújabban újra jó áron lehet rá szerződést kötni.

Cégünknél két állatfaj tartásával foglalkozunk. Évi 25 ezer hízót állítunk elő. Ezt valamikor 900 kocával értük el, viszont mára a fajlagos eredmény, az egy kocára jutó fialás lehetővé teszi, hogy – pillanatnyilag – 721 koca szülje meg a szükséges kismalacokat. Tejelő tehenészetünkben 400 tehenet és szaporulatukat tartjuk. Az állattelepeken nincs gondunk a dolgozók számával, az okoz izgalmat, hogy a tejet mindennap elviszik-e. Motoszkál bennünk, hogy eddig elég sokan exportálták a tejüket, és ha most beüt náluk valami vészhelyzet, akkor az ő termelésük „ráborul” a hazai piacra. Ennek már ismerjük a következményeit. Azon filozofálunk, hogy porítással és sajtgyártással mennyit lehet ebből feldolgozni, adott esetben kivonni a hazai piacról.

A sertés miatt jobbára csak imádkozni tudunk. Nekik nem a koronavírus a fő ellensége, hanem az afrikai sertéspestis. Azért rimánkodunk, hogy nehogy megjelenjen a betegség Németországban. Ők még mentesek tőle, így szállíthatnak sertéstermékeket Kínába.

Ha náluk is beüt a krach, akkor a német sertés is marad Európában, ami tovább nehezíti a helyzetünket. Jó ideje minden sertéssel foglalkozó magyarországi vállalkozás csak Romániába exportál. Ott tartunk, hogy esténként hálát adunk, ha aznap sem történt valami végzetes.

A koronavírus rendkívül nagy gondokat jelent nekünk. A cégcsoportunk 118–125 dolgozót alkalmaz állandóan, és most érezzük ennek a súlyát. Azonkívül dinnyeültetéskor úgynevezett napi bejelentésű dolgozókat foglalkoztatunk. Jelenleg 25-en készítik elő a területet az ültetéshez. Cégszinten minden óvintézkedést megtettünk: vettünk fertőtlenítőszert, az időseket, nyugdíjasokat pedig teljesen kivontuk a munkából. Ügyelünk rá, hogy azok se nagyon találkozzanak egymással közvetlenül, akik dolgoznak. Eddig ugyan nem korlátozták a munkába járást, de még a járvány és a munkálatok java is hátra van.

Kerülünk minden vezetői tárgyalást. Hozzánk se jönnek, mi se megyünk sehova, amit kell és lehet, azt telefonon intézzük. Odafigyelünk, hogy minden szükséges dologból legalább 1 havi készletünk legyen. Amennyire csak módunkban áll, előre tervezünk. Most az nem megy, hogy betelefonálok a KITE-be, és akkor azonnal mindent szállítanak. Kell 2–3 nap, hogy eljusson hozzánk az áru. Miközben rettegünk a betegség miatt, a termelést nem függeszthetjük fel, mert benne vagyunk, ezt csinálni kell. A mezőgazdaságban nem lehet félúton megállni. Abban reménykedem, hogy 1,5–2 hónap alatt csak eltakarodik ez a vírus. Viszont már azt is látom, hogy vidéken igencsak visszaesik az életszínvonal miatta.

Magam is közel 70 éves vagyok, a veszélyeztetettek közé sorolnak. Március 7–17-ig Brazíliában voltunk a KITE-vel. Természetesnek tartottam, hogy önkéntes karanténba vonuljak, amikor hazajöttünk. Ez letelt, és nem jelentkeznek a betegség tünetei.

Furcsa kis tavaszunk lett, és azt kell mondjam, ilyen rettenetes téllel még nem találkoztam. Lelkileg nagyon nehéz, hogy nem látom, nem tudom, holnap hová fajul a koronavírus okozta helyzet.

A komáromi Solum Zrt. elnök-igazgatója Vida Sándor, csak ajtón keresztül vagy minimum 6 méter távolságból értekezik közvetlenül munkatársaival. Megegyeztek, hogy az irodába rajta kívül más nem teszi be a lábát, és amit lehet, telefonon beszélnek meg.

„Burgonyával márciusban megdöntöttük a karácsonyi csúcsot”

– A Solum Zrt. 1450 hektáron gazdálkodik és 155 embernek ad állandó munkát. Tehát az 1 főre jutó termőterület nem éri el a 10 hektárt, így kijelenthető, hogy intenzív gazdálkodást folytatunk. Ebbe beletartozik a csomagolóanyag-gyártásunk, sütőipari és tésztaipari csomagolóanyagot állítunk elő. A koronavírus következtében kitört felvásárlási láz miatt az ezek iránti igény is megugrott. Nem tehettük meg, hogy eddigi nagyon jó partnereink megváltozott igényét ne elégítsük ki, vagy legalábbis minden erőnkkel erre törekedtünk.

Talán sokan tudják rólunk, hogy a burgonya a gazdálkodásunk központi eleme. Nemcsak 250–300 hektáron termeljük, hanem csomagoljuk és szállítjuk is, a Sparnak és a Lidlnek.

Mindig karácsony előtt van a csúcsidőszak, de most márciusban megdőlt ez a gyakorlat: minden eddiginél több burgonyát kellett csomagolnunk és kiszállítanunk. Tavaly 270 hektáron termesztettük a burgonyát, a hektáronkénti termésátlaga 50 tonna felett alakult. Az ültetőgumót Hollandiából vásároljuk, itteni képviseletükön, a Wendler István Kft.-n keresztül. Fő fajtánk a Red Scarlett, amellett Memphis-t is termesztünk. Mindig szuperelit vetőgumót vásárolunk.

A két nagy kereskedőcégnek adjuk el a termésünk 95 százalékát. Ezekre a kapcsolatokra most is különösen figyelünk. Eddig napi 5 kamion burgonyát, azaz 100 tonna krumplit kellett vinni a multiknak, most napi 200 tonnára ugrott az igényük. Éjjel-nappal dolgozva sikerült feltornázni a teljesítményünket 7 kamionra, de a vásárlási láz elmúltával visszaesett az igény az alapszintre. A burgonyacsomagolást csak túl­órázással sikerült megoldani, még hétvégén is ugyanolyan intenzitással ment a műszak, mint hétközben. Jó érzés, hogy a csapatunk megértette a mostani kihívást, és hogy állta is a sarat.

A másik nagy ágazatunk a 960 tejelő tehenet és szaporulatukat tartó szarvasmarhatelep. Ennek évi 600–700 hektár silókukorica és némi lucerna az igénye, és ezt évről-évre biztonsággal és jól kell megtermelni. Garantálnunk kell hektáronként 50 tonna silókukoricát, amihez jól jön az öntözés: az 1450-ből 1200 hektáron tudunk elég korszerűen öntözővizet pótolni. Öntözés nélkül elképzelhetetlen a burgonya-, a silókukorica- vagy a hibridkukoricavetőmag-előállítás, a tömegtakarmányt senki és semmi nem reszkírozhatja. A tejet a Sole Mizónak szállítjuk, eddig nem volt semmilyen fennakadás. Igaz, a nagy kereslet óta, amikor 40 centet adtak 1 liter tejért, mostanra visszaesett az ára, április elején 24–25 centet kínálnak.

A koronavírus miatti helyzetben úgy döntöttünk, hogy a gyereket nevelő anyák és a nyugdíjasok maradjanak otthon. Így a többi dolgozóra jóval nagyobb feladat hárul, de egyelőre álljuk a sarat.

A tehenészetben folyamatos a munka, minden korábbinál nagyobb óvatossággal járunk el. Fertőtlenítünk, és szerencsére sikerült maszkot is beszerezni. Hasonló a helyzet a csomagolóanyag-gyártó üzemben: idegeneket se ide, se oda nem engedünk be. Korábban kiszolgáltunk a burgonyatárolóban úgynevezett kis vásárlókat, de most erre a telepre is csak a saját embereink léphetnek be.

A Megyaszói Harangod-Mag cégcsoport ügyvezetője, Sárossy Ferenc április 1. előtt két hétig nem járt az üzemben. Mikor telefonon hívtam, kis türelmet kért, mert harmadéves Ferkó fia matekórájáról kellett kijönnie, amit természetesen Skype-on tartott a tanár.

A vírus mellé fagyok is jöttek

– Sajnos nemcsak a koronavírus, hanem a fagy is sújt bennünket. Március 31-én mínusz 7 fokot, április 1-jén reggel pedig mínusz 5 fokot mértek a kertész kollégáim, pedig a ködsárkány egész éjszaka dolgozott. A kajszi javában virágzott. Nagyon ígéretes volt, és még mindig bizakodnak a szakembereink, hogy valamennyi termés így is lehet. Ha már a kertészettel kezdtem, akkor szólok a manduláról, amiből 16 hektár termő ültetvényünk van. Egyharmadán magyar, kétharmadán spanyol fajtákat ültettünk. A magyar fajták az erős fagy idejére már kivirítottak. Ezek termésére már nem lesz gondunk idén. Szerencsére a spanyol fajtákat még rügy állapotban érte a fagy, azoktól még tisztességes termésre számítunk. Megjegyzem, hogy ezek a fajták tavaly is jóval később kezdtek virágozni, mint a hazaiak.

Cégcsoportunk összesen 4 ezer hektáron gazdálkodik, amiből idén már 800 hektárt tudunk öntözni. Számításaink szerint 2 év múlva elérjük az 1000 hektárt. Nagyban foglalkozunk különböző gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, és az állattenyésztésünk is számottevő. Mangalicából évi 2 ezer darabot dolgozunk fel saját üzemünkben. Húsmarhából charolais-t és angust tenyésztünk, ezekből évi 350-et dolgozunk fel.

A szántóföldi növénytermesztésünkben a zöldségtermesztés dominál, ez 500 hektár csemegekukoricát és 100 hektár zöldborsót jelent. Március végére a zöldborsó felét már elvetettük, de a hideg szelek hatására a talaj úgy kiszáradt, hogy április első hetében kelesztőöntözésre volt szükség, hogy egyáltalán kikeljen, és hogy egyenletes legyen a növényzet. A zöldségfélékre a nyíregyházi ECO-val kötöttünk szerződést. Gondolom, betakarításkor sem lesz baj, mert a 100 hektár zöldborsó ügyét egyetlen kombájn el tudja intézni. A feldolgozó sem jelzett eddig, hogy a koronavírus miatt nála nehézség léphetne fel. A csemegekukorica-vetőmagot a konzervgyár szerzi be, az még nincs nálunk, de remélem, hogy az is idejében megérkezik.

Hatszáz-hatszáz hektáron foglalkozunk még őszi búzával és őszi káposztarepcével, most mindkét állomány nagyon szép. Azonkívül termesztünk 500 hektár szemes kukoricát, a többin pedig takarmánynövényeket és egyéb, úgynevezett zöldnövényeket állítunk elő. A fennmaradó rész gyep és legelő.

A koronavírus még nem állított megoldhatatlan helyzet elé minket, egyedül a feldolgozóüzemben szerveztük át a munkarendet. Ott általában 15 ember dolgozik, de most ötöt megkértünk, hogy maradjanak otthon. Ők jelentik a biztonsági tartalékot. Ezt 3 hetes forgóban csináljuk.

Remélem, nem alakul ki válságos helyzet. A nyugdíjasok a járvány válságossá válása óta otthon vannak, de kapják a fizetésüket. Én sem jártam sem az irodában, sem az üzem egyéb részén 2 hete, most mégis beülök a kocsiba, mert azt mondják a hozzáértők, hogy vírusszűrő van benne, és körbenézek a Harangod-csoport üzemeiben. Szájmaszkunk van elég, a növényvédős kollégám még tavaly rendelt maguknak eleget. Fertőtlenítőszerből pedig gyorsan vettem 600 litert a Moltól, már le is szállították.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.