Akárcsak a többi európai országban, az új vírusról Kínából érkező hírek az év elején még távolinak tűntek. Ahogy a fertőzéses esetek egyre közelebb kerültek a kontinenshez, fokozatosan Romániában is óvintézkedéseket vezettek be, amelyek első „áldozata” Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter volt: romániai kollégájával, Adrian Orossal való találkozóját még február közepén készítették elő, aminek fő napirendi pontjai az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elleni küzdelem voltak. A járvány kirobbanása miatt határozatlan időre elhalasztották a kétoldalú megbeszélést.
A szükségállapothoz igazodó átszervezés
A vírus által elsőként sújtott országokból hazatérő romániaiak riasztották a hatóságokat, és kialakultak az országban az első fertőző gócok, ezért március közepén Klaus Iohannis román államfő szükségállapotot rendelt el. Az első rendelet március 17-én jelent meg, amiben megtiltották egyebek között a 100 fősnél nagyobb események szervezését és a 3,5 tonnánál nagyobb gépjárművek vezetőit egyéni védőfelszerelés viselésére kötelezték. Március 22-ével kijárási tilalmat rendeltek el, két nappal később a rendeletet tovább szigorították.
A gazdáknak mindkét esetben – ahogy más igazolható helyzetekben is – saját felelősségükre kell beírniuk egy formanyomtatványba, hogy honnan hova tartanak, továbbá személyazonossági igazolvánnyal, adott esetben a földterület tulajdon- vagy bérleti jogát bizonyító dokumentummal kell igazolniuk, hogy nem követnek el szabálysértést. Elrendelték továbbá, hogy a mezőgazdasági- és élelmiszerpiacok működtetőinek kötelezően gondoskodnia kell az eladók és vásárlók közötti 1,5 méteres távolság betartásáról, és hogy előbbiek használjanak védőfelszerelést, azaz maszkot és gumikesztyűt.
A rendeletek kibocsátásával egy időben a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium intézményeiben is óvintézkedéseket tettek. A kötelező elővigyázatosság betartása mellett a szakértők arra kérték a gazdákat, hogy végezzék el a szükséges munkálatokat, mert szükség van a mezőgazdaság mielőbbi talpra állására.
Március 16-ával felfüggesztették az ügyfelek fogadását a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) kirendeltségein, ahol addig személyesen is be lehetett nyújtani az iratokat. Azóta online ad időpontot az APIA a polgármesteri hivataloknak, és az önkormányzatok szintén számítógépen küldik meg a szükséges igazolásokat az APIA-nak, hogy a gazdálkodóknak ne kelljen személyesen bemenniük.
Maros megyében március 16-ig a majdnem 24 ezer támogatásra jogosult gazda közül 3104-nek vették át a pályázatukat. Hargita megyében az intézmény munkatársai még egyeztetnek a gazdákkal, hogy minél többük dokumentációját előkészítsék a területalapú támogatások igényléséhez. Hivatalosan meghosszabbították a szubvenciók igénylésének határidejét, de a konkrét dátum sem jelent semmit, hiszen addig tolódik, amíg a koronavírus miatti veszély elmúlik. A legutóbbi információk szerint még egy hónappal meghosszabbítják a szigorú intézkedéseket. Április másodikán sürgősségi kormányrendelettel elfogadhatóvá tették az elektronikus aláírást, így a gazdáknak nem kell személyesen bemennie a hivatalokba a kérelme véglegesítéséhez.
Felfüggesztett programok
A megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságok már március 12. óta csak online vagy postai úton fogadják a külterületek eladásához és az általános területrendezési tervek kibocsátásához szükséges dokumentumokat és az ökogazdálkodásra való áttéréshez szükséges iratokat. A román költségvetésből támogatott programok elvileg folytatódnak, azonban egyelőre nem fogadják az erre vonatkozó kérelmeket.
A mezőgazdasági minisztérium a fertőzések megelőzése érdekében március 16-ától átszervezte a programok és projektek Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökségen (AFIR) keresztüli ellenőrzését. A rész- vagy végleges kifizetésre jogosult projektek állapotát a helyszínen ellenőrzik az eddigi eljárás szerint, kivéve azokat a helyszíneket, ahol a helyi igazgatóságok szerint nagy a fertőzésveszély. Ilyen esetben átutalják a pénzt. Azokat a már beütemezett helyszíni szemléket, amik a koronavírus miatt elmaradtak, átütemezik a szigorítások utánra, ez esetben a következő finanszírozási időszak szerint utalják át a pénzt. Újabb ellenőrzésre csak a kijárási tilalom enyhítése után kerül sor.
Az otthonról dolgozó megyei szakemberek a számítógépes rendszeren keresztül a pályázatok bármely szakaszába be tudnak kapcsolódni, ugyanis a vidékfejlesztési terv intézkedéseinek túlnyomó része – a benyújtástól a kifizetésig – az ügynökség számítógépes rendszerében történik. Előzetes egyeztetés után, indokolt esetben személyesen is fogadják a pályázókat. Az ügynökség egyelőre nem ír ki újabb pályázatokat.
Az uniós vidékfejlesztési alapból megmaradt összegekre eredetileg márciusban és áprilisban írtak volna ki újabb pályázatokat, de egy nemrég megjelent miniszteri rendelet újraszabályozta a pályázatok lebonyolítását és kifizetését. Eszerint a részletkifizetéseknél a terepi ellenőrzés elmarad, de a végső elszámolási részletnél továbbra is elvégzik. Ha egy pályázó községében megbetegedést jelentettek, a terepi ellenőrzés elhalasztható. Ilyen esetben a járvány végének hivatalos kihirdetése után kerítenek rá sort a hivatal munkatársai. Ezek az intézkedések leginkább fiatal gazdákat érinti a megyében. A 40 vagy 50 ezer eurós támogatások második részletét ugyanis a szerződés megkötése után legfeljebb 33 hónapra kell igényelni, ez a határidő pedig közel 15 megyei fiatalnál áprilisban vagy májusban jár le, és ez a támogatás utolsó részlete. Ha a járvány nagyon elhúzódna, és a 36 hónapos kifizetési határidőt semmiképp nem lehet betartani, lehetséges lesz a pályázó és az ügynökség közötti szerződés felfüggesztése, és a fiatal gazdák a járvány után kaphatják meg a második részletet.
Felértékelődő mezőgazdaságA járvány okozta nehézségek ellenére a mezőgazdászok munkája felértékelődik, hangsúlyozzák pártállástól függetlenül a romániai szakpolitikusok is. Egyelőre nincs fennakadás az élelmiszer-ellátásban, azonban tudni kell, hogy Románia a gabona kivételével a mezőgazdaság minden területén behozatalra szorul. A vírus kitörésekor tapasztalt pánikszerű felvásárlás miatt megugrott az élelmiszereket előállító cégek kereslete. Magyar Loránd, a román parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja szerint ha a járvány elhúzódik Romániában és a behozatalát biztosító európai országokban, akkor nemcsak az élelmiszer-ellátással lesz gond, hanem az olyan fontos inputanyagok, mint a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a takarmányok és az állat-egészségügyi készítmények ellátásában is. |
Élelmiszerbiztonsági intézkedések
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szolgálat működik. A megyei igazgatóságok az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza kivételével felfüggesztették a diagnózishoz szükséges vérvételt és sürgősen ellenőrzik az ételmérgezéses eseteket, azonkívül kibocsátják az állatok szállítási engedélyét, illetve a vágóhidaknak vagy tejfeldolgozó üzemeknek szükséges iratokat is. A járvány súlyosbodásával egyre kevesebb termelő értékesíti terményeit piacon, egyre többen választják az online értékesítést.
A Romániai Piacigazgatóságok Egyesületének elnöke nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az élelmiszerpiacok továbbra is nyitva tartanak. A 32 intézményt és gazdasági társaságot tömörítő szervezet szerint fontos, hogy az élelmiszerpiacok nyitva tartsanak, különben a termelők kénytelenek lennének kidobni terményeiket. Az egyesület elnöke, Ioan Teodor Birţ hangsúlyozta, hogy a legújabb járványellenes intézkedéseknek az a célja, hogy az alapvető cikkek beszerzésére korlátozza az emberek mozgását. Mivel a nagyobb városokban több piac is van, az embereknek nem kell nagy távolságokat megtennie a bevásárláshoz, így nem növelik a járványkockázatot.
A szakminiszter szerint is működnie kell az élelmiszerpiacoknak, a szupermarketekre vonatkozó előírások – védőfelszerelés és kötelező távolságtartás – betartása mellett.
Csordogáló támogatások
Az április 2-ai kormányülésen jóváhagyták 54 millió lej támogatás nyújtását az Országos Állattenyésztési Ügynökségnek a 2020-as költségvetés terhére a bika-, a ló-, a sertés- és a juh- és kecskeállomány génállományának feltérképezésére, az adatok tárolására és származási tesztek elvégzésére. Azonkívül a sertéstenyésztőknek kifizetik a 2019-es mezőgazdasági évre járó állatjóléti támogatást, vagyis 33 tenyésztőnek mintegy 39 millió lejt (8,1 millió eurót) utalnak át.
A program keretében összesen 18,72 milliárd forint – mintegy 57,35 millió euró – támogatást kapnak a székelyföldi mezőgazdászok és mezőgazdasági vállalkozások mezőgazdasági gépek, eszközök és ültetvények, tenyészállatok vásárlására.
![]() |
A forint gyengülése miatt a pályázóknak várhatóan nagyobb önrészt kell fizetniük, ugyanis az alapítvány forintban ítéli oda a támogatást, amit a kifizetés napján érvényes árfolyamon váltanak át lejre. A jelenlegi világpiaci helyzetben a támogatás ma lejben kevesebbet ér, mint a megítélésekor, azaz végül nagyobb önrészt kell befizetnie a pályázóknak, de ha némi késéssel is, a megítélt támogatást mindenképpen megkapják a gazdák.
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.