Márton Lázár, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának osztályvezetője a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta: az Európai Unió és tagállamai mindent megtesznek, hogy továbbra is biztosítsák az áruk szabad forgalmát a tagállamok között és az Európai Unión kívüli harmadik országokba irányuló zavartalan szállítást. Ez magába foglalja az alapvető termékeket, köztük az állati eredetű élelmiszeripari termékeket és a gazdasági haszonállatokat.
Magyarországon az operatív törzs március 19-én jelentette be a magyar fuvarozókra vonatkozó előírásokat az áruszállítás folyamatossága érdekében. A személyes higiénia betartása, a gyakori kézmosás, a személyes kontaktus minimalizálása az élő állatokat, élelmiszert vagy takarmányt szállító gépjárművezetők esetén is nagyon fontos, hangsúlyozta Márton Lázár. Az operatív törzs döntése nyomán az áruszállításban részt vevő járművezetők a 14 napos házi karantén alatt is folytathatják munkájukat bizonyos feltételek teljesítése esetén.
– Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása alapján jelenleg semmi nem támasztja alá, hogy az élelmiszerek a COVID-19 forrásai vagy átviteli forrásai lennének. Ennek ellenére meg kell akadályozni, hogy esetleg fertőzött emberek köhögése, tüsszentése útján fertőző anyag (kórokozót tartalmazó nyálcseppek) kerülhessen az élelmiszerekre vagy a csomagolásukra – mondta el Márton Lázár. Hozzátette: – A forgalmazó felelős azért, hogy minden élelmiszert a szállítás teljes folyamata alatt fokozottan védjen a szennyezéstől. Ezt segít megelőzni a cseppfertőzés ellen alkalmazott plexi vagy egyéb védő-, légterelő burkolatok, tárolók alkalmazása. Az áru kirakodását és az üres ládák felrakodását a megszokottól eltérően kell végezni, vagyis az üzletek személyzete nem érintkezhet a gépjármű vezetőjével. A vírust az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják, és a szállítójárművek rakterét és a göngyöleget minden szállítás után fokozottan tisztítani kell a szokásos tisztítószerekkel.
Állatszállítás koronavírus idején
Márton Lázár az állatszállításokkal kapcsolatban elmondta, hogy április közepéig nem állt fenn olyan ok, ami az állatok szállításának vagy kereskedelmének korlátozását indokolta volna, de a járvány alakulásától függően a hatóságok bármikor elrendelhetnek korlátozó intézkedéseket. Az élőállat-szállítmányoknál különösen fontos a gyors áthaladás a határátkelőhelyeken, hogy betarthatóak legyenek a gazdasági haszonállatok szállítás közbeni védelméről szóló 1/2005/EK tanácsi rendelet rendelkezései. Ez rögzíti az állatok szállítás alatti és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló szabályokat.
A Nébih folyamatosan frissíti az állategészségügyi határátkelőhelyekről szóló információkat a honlapján a tagállamok társhatóságaitól kapott tájékoztatás alapján. A szakember emlékeztetett rá, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések első napjaiban hosszú volt a várakozási idő a határokon, de a sorban állás kiküszöbölésére több intézkedést is hoztak az országok. Például tranzitútvonalakat vagy prioritási sávokat (zöld sávokat) jelöltek ki a romlandó áruk és az élő állatok szállítására annak érdekében, hogy a járvány miatti korlátozó intézkedések közepette is folyamatos legyen az élelmiszerek, egészségügyi felszerelések, gyógyszerek szállítása.
Márton Lázár elmondta, hogy kezdetben bőven akadtak problémák, és a tagállami kapcsolattartókon keresztül számos jelzés érkezett a határátkelőhelyeken tapasztalt torlódásokról. Az utóbbi időszakban azonban csökkent ezeknek a jelzéseknek a száma, majd teljesen megszűntek.
– Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a veszélyhelyzeti elsőbbségi állatszállítási rendszer jelentősebb probléma nélkül működik. Utoljára Nagylak határátkelőhely esetében jeleztek torlódást, azonban ezt a helyi hatósági kapcsolattartó révén meg tudtuk oldani.
Hozzáfűzte: a Nébih azt javasolja, hogy a szállítás tervezésekor a szállításszervező tájékozódjon róla, hogy előreláthatólag mennyi lesz a várakozási idő a határokon, és ezt kalkulálja bele az állatszállítás teljes időtartamába. Ha a szállítás során az időkorlát túllépése miatt szükségessé válik az állatok 24 órás pihentetése, úgy mindig kérjen visszaigazoló e-mailt az adott tagállam ellenőrző állomásától, amiben megerősítik, hogy tudják fogadni a szállítmányt. Magyarországon is elvégezhető az élő állatok 24 órás pihentetése az erre a célra kijelölt ellenőrző (pihentető) állomásokon, de ezeken is minden esetben be kell jelenteni a sofőrt a rendőrségnek és a népegészségügyi szakigazgatási szervnek. A jelenlegi előírások alapján, ha egy gépjárművezető megáll valahol a szállítmánnyal, akkor automatikusan karanténba kerül, bár erről nem adnak ki hivatalos karanténhatározatot. Ennek ellenére nem hagyhatja el a vezetőfülkét – vagy a gyakorlatban a pihentetésre kijelölt helyet.
EU-tagállamból történő tranzitszállítás esetén az indulás előtt a szállítmányozónak angolul kell tájékoztatnia az illetékeseket arról, hogy hol és mikor szeretne pihentetni Magyarországon, és hogy melyik határátkelőhelyen lép be Magyarország területére. Ezenkívül meg kell adni a szállítmányozó cég nevét, a sofőr nevét és személyazonosító adatait, valamint a szállítójármű rendszámát.
Márton Lázár az egyszerűsítő intézkedések közül kiemelte, hogy az élőállat-szállítmányokat kísérő bizonyítványt a vészhelyzet elmúltáig nem kell papírra kinyomtatni, ha az úgynevezett TRACES rendszeren megtalálható az elektronikus változata. A szállítás előtti hatósági helyszíni ellenőrzést is ki lehet váltani vagy el lehet hagyni, amennyiben a bizonyítványi adatokat például a gazdálkodó nyilvántartása alapján vagy egyéb adatbázisban le lehet ellenőrizni.
– Látható, hogy itt is az volt a cél, hogy az emberi kontaktusok számát csökkentsük, ugyanakkor az esszenciális áruforgalmat – beleértve az élelmiszerek és gazdasági haszonállatok szállítását – fenntartsuk – hangsúlyozta.
Mire figyeljenek az állattartók?
Márton Lázár kitért arra is, hogy az állattartók a rendkívüli helyzettől függetlenül is kötelesek a jó gazda gondosságával eljárni, ami „mindazon állattartói magatartásokat magába foglalja, amelyek egy állat jólétéhez nélkülözhetetlenek”. Ide tartozik megfelelő elhelyezésük, ellátásuk, táplálásuk, valamint a mozgási lehetőség biztosítása. Járványhelyzetben a haszonállattartó gazdaságok vezetőinek előre fel kell készülniük kivételes helyzetekre is, hogy a telepen tartott állatok ellátása folyamatosan biztosítható legyen. A telepen az általános járványvédelmi előírások betartása mellett – a koronavírus-járvány megelőzése érdekében is – fokozottan figyelni kell a higiéniai szabályok szigorú betartására, folyamatosan követni és alkalmazni kell a humán-járványvédelmi intézkedéseket – emelte ki a Nébih osztályvezetője. Érdemes nagyobb mennyiségű takarmányt és alomanyagot beszerezni a tartalék biztosítása érdekében.
A Nébih arra is felhívja a haszonállattartó telepek vezetőinek figyelmét, hogy mire érdemes figyelniük a munkavállalóik kapcsán a járványhelyzetben, és hogy milyen védő és megelőző intézkedésekkel lehet minimalizálni az állatgondozók megbetegedésének esélyét.
Ha bármilyen megbetegedésre utaló jel – láz, köhögés, tüsszögés, orrfolyás, hasmenés – jelentkezik egy munkavállalónál, annak orvoshoz kell fordulnia, és csak orvosi igazolással állhat újra munkába. A belépési pontokon, illetve a szociális blokkokban kötelező folyamatosan biztosítani a dolgozóknak a kézmosás és a fertőtlenítés lehetőségét. A takarító személyzetet is el kell látni védőeszközzel, valamint oktatást kell tartani nekik a felületek tisztításának és fertőtlenítésének fontosságáról, valamint a fokozott fertőtlenítést igénylő területekről. A higiéniai követelményekről a dolgozóknak is oktatást kell tartani – fejtette ki Márton Lázár.
Elmondta továbbá, hogy a műszakokat úgy érdemes megszervezni, hogy a dolgozók a lehető legkevesebbet érintkezzenek egymással. Ideális esetben adott helyszínen egyszerre csak egy munkás dolgozzon. Csoportos munka esetén a csoportokat úgy célszerű kialakítani, hogy mindig ugyanazok kerüljenek ugyanabba a műszakba. Az „egy műszak, egy egység” elv következetes alkalmazásával megelőzhető, hogy megbetegedés esetén az összes dolgozó egyszerre kerüljön karanténba.
A speciális feladatokat ellátó alkalmazottak – például inszeminátorok, elletősök – védelme különösen indokolt, a Nébih szerint nekik külön munkahelyszínek kijelölését is érdemes fontolóra venni. A tejtermelő gazdaságoknak azt javasolják, hogy a feladatok szétosztásával különítsék el a telepen a fejőházi dolgozókat a nyerstej-kezelőitől.
Állati megbetegedést okozó koronavírusokA koronavírusokat több nemzetségbe sorolják: az alfa- és béta-koronavírusok általában emlősöket, míg a gamma- és delta-koronavírusok legtöbbször madarakat és halakat fertőznek meg. A haszonállatok közül a szarvasmarha koronavírusa emésztőszervi és légzőszervi kórképet is okozhat. Ismertek ezenkívül a sertések járványos hasmenését, valamint a fiatal malacok agy- és gerincvelő-gyulladását előidéző koronavírusok. Régóta ismert a fertőző bronchitis, ami a házityúkoknál okozhat súlyos légzőszervi tüneteket, illetve tojáshozam-csökkenést. Előfordulhat a pulykák koronavírus okozta bélgyulladása is, és a lovak is elkaphatnak különböző koronavírus-kórokozókat. „Ezeket a betegségeket nem szabad összetéveszteni a mostani COVID-19-cel” – hangsúlyozza a Nébih. Hozzáfűzik azonban, hogy mivel az állatok és az emberek egymás között is terjeszthetnek bizonyos betegségeket (zoonózisok), ezért a COVID-19-ben szenvedő emberek lehetőség szerint korlátozzák a kapcsolatot a társállatokkal és a haszonállatokkal, amíg nem áll rendelkezésre több információ a vírusról. |
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.
