Hazánkban már a XI. századból találunk az időjárás megfigyelésére vonatkozó adatokat, 1540-től pedig rendszeresen történt valamilyen utalás az időjárás alakulására. Az 1870. május 3-ai Budapest Közlönyben jelent meg, hogy megalapíttatott a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, melynek feladata a meteorológiai mérések hazai megszervezése volt. Az időjárás előrejelzése csak jóval később, az 1890-től Konkoly-Thege Miklós igazgatta intézményben kezdődött. Ő hozta létre a Prognózis osztályt és 1891. június 15-től kezdve naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentés” adtak ki.
A későbbiekben egyre inkább bővült a tevékenységi kör és az eszközrendszer is: a repülést kiszolgáló ballonos magaslégköri mérések után jöttek a repülőgépekkel gyűjtött adatok, aztán a távérzékelés, így a meteorológiai radarok, a műholdak, a számítógépek és a mai hazai szuperszámítógépeken készülő előrejelzések és klímamodellek.
Az agrárminiszter az évforduló kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatról a megbízhatóság, a hitelesség és a kiszámíthatóság jut eszünkbe. Az OMSZ legfontosabb tevékenységei közé pedig a meteorológiai adat- és információgyűjtés, valamint ezek elemzése, ellenőrzése, ennek megfelelően a különböző mérő- és megfigyelőhálózatok működtetése, valamint időjárás-előrejelzések, veszélyjelzések készítése, kiadása és a kutatás-fejlesztés tartozik.
Ahogy azt az elnökasszony lapunknak is hangsúlyozta, manapság a meteorológia már a mindennapi élet szerves része lett. A napi időjárás-előrejelzések alapján viszünk magunkkal esernyőt, és a globális klímaváltozás mindennapi beszédtéma is lett, nem csak a gazdaságunk és társadalmi életünk meghatározó eleme.
Radics Kornélia is a pontosságot emelte ki, mint munkájuk sarokkövét, amely persze a megfigyelőhálózat nagyságán, a változatos mérőeszközök pontosságán is múlik. Ezért fontos a folyamatos műszerfejlesztés, legyen szó az utóbbi években új radarállomások felállításáról, új, nagy pontosságú villámlokalizációs rendszer kiépítéséről, vagy az európai meteorológiai műholdakról érkező adatokról és a mindezeket kiértékelni képes szuperszámítógépekről, illetve a hazai viszonyokra készült saját fejlesztésű programokról.
Agrometeorológia. Mennyire használják ki az ebben rejlő lehetőségeket a termelők?
|
A Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat alapításának 150. évfordulója alkalmából Baticz Barnabás grafikusművész tervei alapján 50.000 példányban. Névértéke 515 Ft. |
A világ egy része jelenleg ujjong, hogy a koronavírus járvány miatt lassan három hónapja lecsökkent ipari termelésnek és leállt közlekedésnek köszönhetően a levegő tisztább lett és arról beszélnek, hogy ez milyen jót tesz a klímának is. Ezzel kapcsolatosan Radics Kornélia ki kellett, hogy ábrándítson bennünket. Mint elmondta, valóban tisztább most a levegő, ami örvendetes, de a klíma szempontjából a kibocsátott gázokat máshogy kell értékelnünk. Hosszú távon elsősorban nem az számít, hogy egy légnemű anyagból mennyi kerül a légkörbe, hanem az, hogy mennyi időt tölt ott. A légkörben legnagyobb mennyiségben vízgőz van, de mivel az mindössze hét napig marad ott, a klímára, annak változására nincs hatással. Nem úgy a szén-dioxid, amely 100-150 évet is eltölthet a légkörben, mielőtt lebomlana, vagyis még az OMSZ megalapításának idejéből származó CO2 is lehet a légkörben. Tehát nem csak az a baj ezzel az üvegházhatású gázzal, hogy sokat termelünk belőle, hanem az is, hogy mivel a légkörben marad, akár száz évig is érezteti hatásását.
A jubileum kapcsán Nagy István agrárminiszter kifejtette: az éghajlatváltozás nem csupán a jövőnket érinti, hatásai már napjainkban is világszerte nyomon követhetők. Az új kihívásokra csak úgy adhatunk hatékony válaszokat, ha alaposabban megértjük az éghajlati rendszer működését, és nagyobb mértékben támaszkodunk a globális információkra, ehhez pedig elengedhetetlenek a meteorológiai mérések és elemzések. A tárcavezető megnyugtatónak tartja, hogy ebben a helyzetben van egy stabil szervezet, ahol a dolgozók nemzetközi szinten is kiemelkedő szaktudására, felelősségteljes hozzáértésére és tapasztalatára hosszú távon is támaszkodhatunk. A meteorológiai szolgálat stratégiai fontossága gazdasági, természetvédelmi- és társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen – emelte ki a miniszter.
