A magyar cseresznyeorsó művelési rendszer az elmúlt három évtizedben folyamatos fejlődésen ment keresztül. A jelenlegi formában magában foglal számos magyar fejlesztésű metszési eljárást, gyakorlati fogást, valamint az alanyhasználatra, sor- és tőtávolságra vonatkozó elméleti kutatási eredményt és gyakorlati tapasztalatot, amelyek egy sajátos, a hazai talaj- és klímaviszonyokhoz jól alkalmazkodó intenzív ültetvény kialakítását teszik lehetővé.
A piacokon csak a kézzel szedett, prémium minőségű és legalább 28 milliméter átmérőjű cseresznyével lehet elérni elfogadható árakat. A rendszeres metszéssel olyan termőgallyakat alakíthatunk ki, amelyek megalapozzák a gyümölcsök jó víz- és tápelem-ellátását.
Könnyebb kezelni
Az orsófák termése közel 70-80%-ban a földön állva leszedhető, a maradék pedig szedőállványról, vagy ma már önjáró szedőplatformokról hatékonyan szüretelhető, illetve azokról a fák metszése sem okoz gondot.
A kúpos koronaszerkezet megkönnyíti a napfény behatolását a korona belsejébe, és mivel az intenzív ültetvényekben a fák levélzete kisebb térben, koncentráltan helyezkedik el, jobb a terület kihasználása, az öntözés, tápoldatozás, trágyázás jobban hasznosul. Emellett könnyebb figyelemmel kísérni a kártevők és kórokozók fölbukkanását és védekezni ellenük. A kisebb korona permetezése pontosabban és gazdaságosabban kivitelezhető a precíziós permetezőgépekkel vagy éppen drónokkal, csökkenthető a szerveszteség és a környezeti terhelés. A cseresznyénél különösen fontos, hogy a kisméretű fákat hálóval védhetjük a jégkár, a madarak, vagy éppen a foltosszárnyú muslica kártétele ellen, a fóliatakarás pedig eredményesen csökkenti az eső okozta gyümölcsrepedést.
Az intenzív művelési rendszer nemcsak az árutermelő ültetvények számára hasznos, a kisméretű cseresznyefák ugyanezeket az előnyöket nyújtják otthon a házikertben is. Mi több, egy óriásira nőtt cseresznyefa helyén 3-5 kisméretű fát is ültethetünk különböző fajtákkal és a család igényeinek megfelelő érési idővel, ami a cseresznyeidényben folyamatosan friss, érett gyümölccsel látja el a tulajdonosát. Az ilyen kisebb cseresznyefák csak 10-20 kilogramm termést hoznak, míg a nagy cseresznyefák termését, ha le is szednék, a család nem képes felhasználni, a gyümölcs tekintélyes része veszendőbe megy.
Hazai és külföldi előzmények
Jómagam az 1980-as években kezdtem el növekedést mérséklő alanyok hazai értékelésével foglalkozni, amihez sűrűbb térállású, kisebb korona nevelésére alkalmas megoldásokat kerestem itthon és külföldön.
Akkor vált világossá számomra, hogy az alanyértékelési munka nem választható el a művelési rendszer többi elemétől, s kezdtem gyűjteni a külföldi tapasztalatokat, és megpróbáltuk azokat alkalmazni hazai viszonyok között. A külföldi kutatóműhelyek zöme optimális talaj- és klímaviszonyok között alkalmazható törpe alanyokkal dolgozott, mi viszont a magyarországi környezethez jól alkalmazkodó művelési rendszereket fejlesztettünk. A három évtized alatt számos ismerettel, tapasztalattal gazdagodva végül is a „magyar cseresznyeorsó+” rendszerünket kiteljesedve, folyamatosan bővítve, finomítva mutatjuk be. A „plusz” ebben az, hogy a rendszerhez folyamatosan hozzáadunk, kiegészítjük újabb és újabb megoldásokkal, a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal, amelyeket a hazai viszonyok között kipróbáltunk és alkalmasnak találtunk.
Sajátosan magyarA magyar cseresznyeorsó komplex, intenzív művelési rendszer, amely a karcsú orsó eredeti koncepciójára alapozva magában foglalja a hazai körülményekhez jól alkalmazkodó alanyhasználatot, sor- és tőtávolságot, a koronaformát és a sajátos metszési eljárásokat, valamint a gyökérmetszést és talajművelést. Attól sajátosan magyar, hogy elsősorban középerős vagy erős növekedésű hazai sajmeggy alanyokat használunk, azok erős növekedését pedig gyökérmetszéssel és más magyar fejlesztésű metszési eljárásokkal kompenzáljuk, mivel a sajmeggy alanyon álló fák jól tűrik ezeket a beavatkozásokat. A sajmeggy alany a fák korai termőre fordulása mellett nagy biztonsággal adja a piac által megkívánt nagy gyümölcsméretet és minőséget, és a törpe alanyokkal szemben nem igényel támaszrendszert. |
Sűrű térállás, magasabb fák
Ajánlásaink az optimális sor- és tőtávolság, valamint a fák magasságának meghatározásához folyamatosan változtak, itthon és külföldön egyaránt. Az 1990-es években az ajánlott sor- és tőtávolság
4-5 × 2-3 méter volt, még sajmeggy magoncalanyokon is. A fák magassága elérte a 4-4,5 métert. A nagyobb tér kihasználásához hosszabb termőgallyakra volt szükség, amelyeket nehezebb volt egyensúlyban tartani a fák magasságával.
A gyakorlatban kiderült, hogy szűkebb térállásban könnyebb megtartani az orsófák karcsú szerkezetét, amihez természetesen rövidebben tartott termőgallyak, a növekedést mérséklő gyökérmetszés, illetve azt tűrő alanyok szükségesek. Kecskeméten a Gerőmajorban telepített ültetvényben kezdetben 4 méter sortávolság mellett 1,8, később 1,5 méter tőtávolságot alakítottak ki, a nagykutasi Alma 2000 Kft. ültetvényében pedig 1,2-1,3 méter a tőtávolság. A Debrecen-Pallagon telepített kísérleti ültetvényben a sor- és tőtávolság 4 × 1 méter volt, ahol a sajmeggy magoncalanyú fákon többszöri nyári zöldmetszést alkalmaztak.
A gyökerek versengése miatt különösen a tőtávolság csökkentésének van növekedést mérséklő hatása. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az erős növekedésű sajmeggy magoncalanyon 3,6-4 méter sortávolság mellett 1,3-1,5 méter tőtávolságon gyökérmetszéssel jól kezelhető orsófákat lehet kialakítani.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az önjáró platformok alkalmazásával a fákat akár 4-4,5 méter magasra is nevelhetjük, olyankor a sortávolságot 4,5-5 méterre kell növelni, ami kényelmes művelőút-szélességet (2-2,5 m) hagy.
Az alany bírja a meszet és a meleget
A magyar cseresznyeorsó ideális alanyai a hazai talajokhoz jól alkalmazkodó sajmeggy magoncok, vagy a fajták kedvező növekedését és elágazódását segítő sajmeggy klónalanyok (Bogdány ®, Egervár®, Magyar®). Ezeken kívül a középerős növekedésű sajmeggy hibrid MaxMa 14-gyel, vagy a Pi-KU 1, GiSelA® 8, GiSelA® 12 alanyokkal vannak jó tapasztalataink.
Kétségtelenül hátránya az erős növekedés, amit viszont a nyári metszéssel, valamint a jó időpontban alkalmazott gyökérmetszéssel jól lehet kompenzálni. Az alanyok közül egyedül a sajmeggy tűri jól a gyökérmetszést, a meggyel, vagy meggyhibriddel szemben a sajmeggyen nem okoz sarjadzást a gyökérmetszés. A gyorsuló és szembetűnő klímaváltozás jelenségeire tekintettel a sajmeggy számos előnyt kínál a közép- és kelet-európai termesztők számára, de a kontinentális klímájú ázsiai országokban is ígéretes alany. Kínában már mintegy 5000 hektáron telepítettek intenzív ültetvényt a mi módszereinkkel magyar sajmeggy alanyokon.
Az utóbbi években sokan próbálkoztak a törpe-féltörpe növekedésű GiSelA® alanyokkal (GiSelA® 5, GiSelA® 6), amelyek korán termőre forduló, de korán el is öregedő ültetvényeket adnak. A fák ezeken az alanyokon a legkorszerűbb tápoldatos öntözéssel sem érzik jól magukat a mi magas pH-jú és mésztartalmú talajainkon, és nagy hátrányuk, hogy a levelek gázcserenyílásai az alanyra jellemző hormonális szabályozásnak köszönhetően már 30-32 °C levélhőmérsékletnél záródnak, a korona vízellátása, és természetesen a gyümölcsök vízellátása is romlik, a gyümölcsök aprósodnak.
A nemes fajták sajmeggy alanyokon a vadcseresznyéhez viszonyítva egyébként is korábban fordulnak termőre és nagyobb a fák fajlagos termőképessége. A hazai klónalanyok előnye, hogy többségüknél ismert, és általában jó az összeférhetőség a nemes fajtákkal. A hazai sajmeggy klónalanyokon a termőre fordulás még korábban bekövetkezik, s a termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó alanyok kedvezően befolyásolják a nemes fajták terméshozási tulajdonságait, valamint a gyümölcsméretet.
A koronaalakítás és metszés sajátosan magyar megoldásait következő cikkünkben ismertetjük.
Dr. Hrotkó Károly
SZIE Kertészettudományi Kar,
Fenntartható Kertészet Intézet,
Dísznövénytermesztési
és Dendrológiai Tanszék
