Back to top

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

A mérsékelt égöv gabonája, a búza
Fotó: pixabay.com
„Nagy különbségek vannak a különféle ellátási területek és a helyi növényzet között – állítja Pekka Kinnunen az Aalto Egyetem kutatója. Például Európában és Észak-Amerikában a mérsékelt övi növényeket, mondjuk a búzát általában 500 kilométeres körzetben meg lehet szerezni, míg a globális átlag körülbelül 3800 kilométer.”

Rizs, a kelet gabonanövénye
Fotó: pixabay.com
Egy nemrégiben a Nature Food-ban közzétett, Kinnunen vezetésével készített tanulmány modellezte a növénytermesztés és a fogyasztás közötti minimális távolságot, amely ahhoz szükséges, hogy az emberek élelmiszerhez jussanak. A kutatásban az AAlto Egyetem, a Columbia Egyetem, a Kaliforniai Egyetem, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Göttningeni Egyetem vett részt.

A tanulmány az emberiség számára fontos hat kulcsfontosságú növénycsoportra terjedt ki: mérsékelt övi gabonafélék (búza, árpa, rozs), rizs, kukorica, trópusi gabonák (köles, cirok), trópusi gyökerek (kasszava) és hüvelyesek.

A kutatók globálisan modellezték a termelés és a fogyasztás helyszíne közötti távolságot mind a szokásos termelési körülmények, mind pedig olyan forgatókönyvek esetében, amikor a termelési láncok hatékonyabbak a csökkent élelmiszer-pazarlás és a jobb gazdálkodási módszerek miatt.

A kutatás kimutatta, hogy a világ népességének 27% -a kevesebb mint 100 kilométeres körzetben hozzájuthat mérsékelt övi gabonához. A részesedés 22% volt a trópusi gabonafélék, 28% a rizs és 27% a hüvelyesek esetében. A kukorica és a trópusi gyökerek aránya mindössze 11-16% volt, ami Kinnunen szerint mutatja, milyen nehéz kizárólag a helyi erőforrásokra támaszkodni.

Köles, a trópusok egyig gabonája
Fotó: pixabay.com
„A helyi élelmiszergazdaságokat olyan területekként definiáltuk, amelyeken belül az élelmiszertermelés önellátó lehet. Az élelmiszertermelés és -kereslet mellett az élelmiszerkorlát leírják a szállítási infrastruktúra hatását az élelmiszerek beszerzésére” - magyarázza Kinnunen.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a helyi élelmiszergazdaságok általában az egyes gabonafélék esetében viszonylag kompakt területek. A gabonaféléket összességében tekintve viszont a „helyi” élelmiszergazdaságok nagyobb területeket képeztek, átfogva az egész világot. Ez azt jelzi, hogy jelenlegi étrendünk sokszínűsége globális, összetett függőségeket teremt.

Kasszava - nálunk kevéssé ismert trópusi gyökér
Fotó: pixabay.com
A kutatásban ugyancsak résztvevő Matti Kummu, egyetemi docens szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a helyi termelés önmagában nem képes kielégíteni az élelmiszerigényt - legalábbis a jelenlegi termelési módszerekkel és a fogyasztási szokásokkal nem. A hatékonyan kezelt hazai termelés részarányának növelése valószínűleg csökkenti mind az élelmiszerpazarlást, mind az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor ez olyan új problémákhoz vezethet, mint a vízszennyezés és a vízhiány a nagyon sűrűn lakott területeken, valamint az ellátás biztonságának sérülékenysége egy rossz termés vagy nagyobb migráció esetén.

"A jelenlegi COVID-19 járvány hangsúlyozza az önellátás és a helyi élelmiszer-előállítás fontosságát. De fontos lenne felmérni azokat a kockázatokat is, amelyeket az importált mezőgazdasági alapanyagoktól, például állati takarmányfehérjéktől, műtrágyáktól és energiától való függőség okozhat" - mondja Kummu.
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az élelmiszergazdaságról és közbeszerzésekről tárgyalt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

Az élelmiszergazdaság erősítése és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt a központi téma a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) csütörtöki ülésén - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

Fokozott figyelmet kér a közlekedőktől az aratási munkák miatt a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a közutakon közlekedők figyelmét, hogy a június végén kezdődött aratási munkák miatt nagy számban vesznek részt a forgalomban mezőgazdasági munkagépek. A köztestület kéri a járművezetőket, legyenek türelemmel, és csak fokozott óvatossággal előzzenek az utakon.

A lustaság jót tehet a talajéletnek

A talajműveletek munkafolyamatai igen fontosak lehetnek növényeink érdekében. Szinte minden nagyüzemi munkának megvan a kiskerti megfelelője: szántásnak az ásás, kultivátorozásnak a kapálás, fogasolásnak a gereblyézés. Ám egy irányzat szerint ezek egy része elhagyható.