Back to top

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

A mérsékelt égöv gabonája, a búza
Fotó: pixabay.com
„Nagy különbségek vannak a különféle ellátási területek és a helyi növényzet között – állítja Pekka Kinnunen az Aalto Egyetem kutatója. Például Európában és Észak-Amerikában a mérsékelt övi növényeket, mondjuk a búzát általában 500 kilométeres körzetben meg lehet szerezni, míg a globális átlag körülbelül 3800 kilométer.”

Rizs, a kelet gabonanövénye
Fotó: pixabay.com
Egy nemrégiben a Nature Food-ban közzétett, Kinnunen vezetésével készített tanulmány modellezte a növénytermesztés és a fogyasztás közötti minimális távolságot, amely ahhoz szükséges, hogy az emberek élelmiszerhez jussanak. A kutatásban az AAlto Egyetem, a Columbia Egyetem, a Kaliforniai Egyetem, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Göttningeni Egyetem vett részt.

A tanulmány az emberiség számára fontos hat kulcsfontosságú növénycsoportra terjedt ki: mérsékelt övi gabonafélék (búza, árpa, rozs), rizs, kukorica, trópusi gabonák (köles, cirok), trópusi gyökerek (kasszava) és hüvelyesek.

A kutatók globálisan modellezték a termelés és a fogyasztás helyszíne közötti távolságot mind a szokásos termelési körülmények, mind pedig olyan forgatókönyvek esetében, amikor a termelési láncok hatékonyabbak a csökkent élelmiszer-pazarlás és a jobb gazdálkodási módszerek miatt.

A kutatás kimutatta, hogy a világ népességének 27% -a kevesebb mint 100 kilométeres körzetben hozzájuthat mérsékelt övi gabonához. A részesedés 22% volt a trópusi gabonafélék, 28% a rizs és 27% a hüvelyesek esetében. A kukorica és a trópusi gyökerek aránya mindössze 11-16% volt, ami Kinnunen szerint mutatja, milyen nehéz kizárólag a helyi erőforrásokra támaszkodni.

Köles, a trópusok egyig gabonája
Fotó: pixabay.com
„A helyi élelmiszergazdaságokat olyan területekként definiáltuk, amelyeken belül az élelmiszertermelés önellátó lehet. Az élelmiszertermelés és -kereslet mellett az élelmiszerkorlát leírják a szállítási infrastruktúra hatását az élelmiszerek beszerzésére” - magyarázza Kinnunen.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy a helyi élelmiszergazdaságok általában az egyes gabonafélék esetében viszonylag kompakt területek. A gabonaféléket összességében tekintve viszont a „helyi” élelmiszergazdaságok nagyobb területeket képeztek, átfogva az egész világot. Ez azt jelzi, hogy jelenlegi étrendünk sokszínűsége globális, összetett függőségeket teremt.

Kasszava - nálunk kevéssé ismert trópusi gyökér
Fotó: pixabay.com
A kutatásban ugyancsak résztvevő Matti Kummu, egyetemi docens szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a helyi termelés önmagában nem képes kielégíteni az élelmiszerigényt - legalábbis a jelenlegi termelési módszerekkel és a fogyasztási szokásokkal nem. A hatékonyan kezelt hazai termelés részarányának növelése valószínűleg csökkenti mind az élelmiszerpazarlást, mind az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor ez olyan új problémákhoz vezethet, mint a vízszennyezés és a vízhiány a nagyon sűrűn lakott területeken, valamint az ellátás biztonságának sérülékenysége egy rossz termés vagy nagyobb migráció esetén.

"A jelenlegi COVID-19 járvány hangsúlyozza az önellátás és a helyi élelmiszer-előállítás fontosságát. De fontos lenne felmérni azokat a kockázatokat is, amelyeket az importált mezőgazdasági alapanyagoktól, például állati takarmányfehérjéktől, műtrágyáktól és energiától való függőség okozhat" - mondja Kummu.
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

A vírushelyzetben sem lettek sokkal környezettudatosabbak a magyarok

A világjárvánnyal sokunk bizonyára átértékelte világszemléletét, az élethez való viszonyát. Jól látható a világ társadalmi, gazdasági, természeti törékenysége, ahogy egyik napról a másikra a feje tetejére állt az eddig oly szokványosnak vélt lét. A pandémia mellett mind jelentősebb problémaként megjelenő klímaváltozással szemben a globális környezetvédelmi intézkedések lehetnek megoldások.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.

Megtízszereződött a Záhonyba érkező ázsiai konténervonatok száma tavaly

Kiugró mértékben, 2019-hez képest csaknem tízszeresére növekedett a záhonyi átrakó körzeten keresztül Magyarországra érkező kínai konténervonatok száma - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

Nagyon közel a határidő: január 31-ig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

2021. január 31. napja, azaz vasárnap a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének fizetési határideje.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

Az átlagos hozam az államnak és a gazdáknak is komoly kihívás

Az őszi betakarítású szántóföldi növények tavalyi átlaghozama komoly kihívás elé állította Szlovákiában nemcsak az agrártermelőket, hanem az államot is. A szélsőséges időjárás immár ötödik éve jelentősen csökkentette a hozamokat. Az óriási szárazságot meg-megszakító özönvízszerű esőzések és a tavaszi fagy alaposan megtizedelték a termést.

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Ezért jó piacozni Pécsett

Szinte minden finomságnak története van! Csodájára járnak a házikenyérnek, a lekvárnak, a füstölt májasnak. A házitojásosnál szüntelenül kígyózik a sor, a mangalicából készült disznósajt pillanatok alatt elkél, a méhészek ismerik a méz minden előnyös hatását, a háziasszonyok pedig rendkívül kísérletező kedvűek! Alig várom, hogy visszatérhessek egy jó nagy kosárral a pécsi termelői piacra.