Abban talán mindenki egyetért, hogy a forró nyári esték elviselhetőbbek egy jól behűtött friss, gyümölcsös jellegű, élénk savakkal rendelkező rozébor társaságában. Ezt igazolja, hogy a kék szőlőfajták feldolgozásából előállított nedűt korosztálytól függetlenül előszeretettel fogyasztják hazánkban és szerte a világon egyaránt.
A rozébor előállításának részleteit sajnos kevesen ismerik, de sok téves gondolat – például, hogy speciális, rózsaszínű szőlőből készül – is kering az emberek fejében vele kapcsolatban. Éppen ezért lényeges, hogy tisztában legyünk néhány alapvető információval. A rozé a kék szőlőfajták feldolgozásával készül, úgynevezett gyors feldolgozással, amely maximum egy-két órás héjon áztatást enged meg. Színe a halvány rózsaszíntől egészen a világos vörösesig terjedhet, amely az áztatás idejétől függ. A rozéborok kitörési pontot jelenthetnek Magyarország számára a nemzetközi borpiacon, hiszen hazánk összes borvidéke – leszámítva Tokajt – alkalmas arra, hogy olyan kék szőlőfajtákat termesszen, amelyből jó minőségű rozékat lehet készíteni. A rendelkezésre álló szőlőfeldolgozási technológiát tovább színesíti az adott borász személyisége és egyénisége.
Fogyasztása – a szakirodalmi ajánlások szerint – 10-12°C-on optimális. Illatában epres, szamócás, erdei gyümölcsre emlékeztető illatokkal, gyümölcsös jelleggel, élénk savérzettel rendelkezhet egy jó minőségű, általunk megkóstolt rozé.
A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek (növényvédő szerek) visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyekhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség. A SZIE szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodásával kapcsolatos célkitűzéseit a Tématerületi Kiválósági Program keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) is segíti, ugyanis a tavalyi évben több mint 450 millió forint támogatásban részesült a felsőoktatási intézmény, további két projektjével együtt.
A rozéborokhoz kapcsolódó nemzetközi elismerések nagy része a Gál Szőlőbirtok és Pincészet nevéhez köthetők. Gálné Dignisz Éva – aki a SZIE Borászati Tanszékén végzett borászként – lett a 2013-as Év Bortermelője, aki személyében első alkalommal választott női borászt az év bortermelőjének a Magyar Borakadémia. Ezen kívül a cannes-i Mondial du Rosé rozé világbajnokságon az elmúlt 11 évben 10 érmet (5 arany- és 5 ezüstérmet) sikerült elhoznia férjével Gál Csaba kertészmérnök-szőlésszel. A közös munkába néhány éve gyermekeik is bekapcsolódtak, közülük Ifj. Gál Csaba jelenleg a SZIE szőlész-borász mérnöki képzés mesterszakos hallgatója. A borversenyek tekintetében kiemelkedő eredménynek számít, hogy a VinAgora Nemzetközi Borversenyen három egymást követő évben is sikerült elnyerniük a Champion-díjat a rozéborok között.
A szakmai versenyeken kívül számos hazai rendezvény segíti a különböző hazai borok – köztük a rozék – népszerűsítését, az egyik ilyen a június 5-6-án megrendezett Rosalia Fesztivál 2020, ami az idei évben kivételesen online keretek között zajlott. Rozéval, pezsgővel, élő bejelentkezéssel, zenével, interjúkkal, nyereményjátékokkal, Liget Bora választással és kisfilmekkel kedveskedtek a szervezők a nagyközönségnek a rendezvény hivatalos Facebook oldalán. A legnagyobb nyárköszöntő borfesztivál célja, hogy médianyilvánosságot adjon a nehéz helyzetbe került kiállítóknak, népszerűséget a nyári boroknak és szórakozást nyújtson a borkedvelőknek – nyilatkozta a Rosalia Fesztivál megálmodója, a Szent István Egyetem Borászati Tanszékén végzett Zilai Zoltán, nemzetközileg elismert borász és borbíráló, a Magyar Bor Akadémia elnöke.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
