Szerző: Tóth Gábor

Az edénynyalábok barna elszíneződése jelzi a fertőzést, illetve hervadásos, sárgulásos levéltünet is előfordul, de ez nem minden esetben észlelhető. Ezt a tünetegyüttest a külföldi szakirodalom Internal Root Discoloration, rövidítve IRD néven ismeri.

Vannak táblák, ahol a termés nagyobb fele vagy teljes egésze mutatja a tüneteket. A feldolgozók számára is nagy gondot okoz, mert szemre szinte lehetetlen kiszűrni, viszont a tormagyökér teljesen alkalmatlan a feldolgozásra.

Összetett tünetegyüttes

Az IRD akár a magyar tormatermesztés halálos ítélete is lehet. A környezeti tényezőktől függően ugyanis nemcsak egy, hanem – hasonlóan a kajszi gutaütéséhez – több kórokozó is előidézheti a tüneteket. Nézzük, melyek is ezek.

A két faj különálló fertőzése esetén látható némi különbség az első tü­netekben (a F. commune fertőzése erőteljesebb), de a vége ugyanaz, a torma ugyan­úgy használhatatlanná válik. A fuzáriumok gyakran a Verticillium-fajokkal együtt fordulnak elő, a kártételük így hatványozódik. A Fusarium-fajok elterjedtek mindenhol, növényi maradványokon szap­rofita módon fennmaradnak. A tormában gyakori intenzív szervestrágya-használat erősítheti/terjesztheti a fertőzést, mert a trágyakezelési eljárások teljesen hiányoznak a technológiából, sőt gyakran már az alomnak használt szalma is fertőzött. Ezért az éretlen, kezeletlen szerves trágya több kárt okoz, mint amennyi hasznot. A nyalósóból hátramaradó nátrium talajromboló, növényt stresszelő hatásáról nem is beszélve. A gomba kiirtása kémiai módszerekkel üzemi körülmények közt szinte lehetetlen, és semmiképpen sem ez az irány a fuzáriumokkal szemben.

A Verticillium-fajok közül a fertőzéseket a V. dahliae és a V. longisporum számlájára írhatjuk. A kertészeti termesztés szinte minden területén ismertek, és rendkívüli károkat képesek okozni. Mikroszkleróciumaik 10-15 évig is fennmaradnak a talajban, megtartva fertőzőképességüket. Sokakat megtéveszt, hogy a gombák nem szeretik a meleg talajt (20 °C talajhő az optimális számukra).

A termesztéstechnológia teljes megváltoztatására van szükség, hogy eredményesen tudjunk fellépni a Verticilliumokkal szemben.

A citrusfélék veszélyes kórokozójaként ismert Spiroplasma citri baktériumot Magyarországon még nem azonosították, de erős a gyanúm, hogy az IRD-tünetek egy részéért ez a felelős. Jellegzetessége, hogy a háncs (floém) barnulása – ami jellegzetes IRD-tünet – mellett üvegessé, törékennyé teszi a tormatestet. Ebből a tulajdonságából származik az angol neve: horseradish brittle disease, azaz a torma törékenység betegsége. Azokból a termelői beszámolókból fogtam gyanút, amelyek éppen ugyanezeket a szavakat használták a tünet leírására. Ameddig a laborvizsgálat meg nem erősíti, addig a S. citri előfordulása nem bizonyított Magyarországon.

A Mollicutes osztály több tagjához hasonlóan a baktérium abszolút parazita, csak a gazdanövényekben és a vektorban marad fenn. Mechanikailag, művelőeszközzel nem terjed. A citrusféléken és a keresztesvirágúakon kívül sok gyomnövény (Convolvulus-fajok, Amaranthus-fajok) a gazdanövénye. Fő vektora, a Circulifer haematoceps kabóca honos Magyarországon, így képes terjeszteni.

A termesztési időszaka pedig egybeesik a károsító számára optimális viszonyokkal. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a többi kultúr-rokonfajnál a rovarkártevők elleni intenzív védekezés nem enged teret a vektornak. Így egyelőre csak a torma marad veszélyeztetett.