0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

Kékre fáztak a kukoricaföldek májusban

Májusban pár napig olyan alacsony volt az éjszakai és a nappali hőmérséklet, hogy az ország több pontján kékes színűvé vált a kukorica levele - mondta az InfoRádiónak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A tavaszi vetésű növényeknek jól jött a szórványos csapadék is, ám a repcénél már csak gyenge termést várnak a gazdák.

Nem szokatlan a május végi lehűlés, de most elég rendkívüliek és erősek voltak ahhoz, hogy a hideget leginkább megszenvedő kukoricánál kékes-lilás színűre változzon a növény levele – mondta az InfoRádiónak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az úgynevezett antociánosodás jelensége akkor lép fel, amikor a növény annyira fázik, hogy elszíneződik, mint amikor kisgyermeknek a hideg vízben elkékül a szája.

Az elszíneződést a pár napos, tíz Celsius-fok alá csökkenő éjszakai lehűlés, valamint a nappal elmaradó napsütés és meleg okozta.

„Ez hosszú távon nem jelentkezik, mindössze pár napos probléma szokott lenni, és ritkán fordul elő Magyarországon. Van olyan kolléga, aki pár éve van a szakmában és most találkozott vele először” – tette hozzá az elnök. A szakember szerint szerencsére a növények ki szokták heverni.

„Nagyon érdekes jelenség és reméljük, hogy hosszú távon a termés nem csökken emiatt” – fűzte hozzá Petőházi Tamás. Megjegyezte azt is, hogy tavaly is hűvösebb volt a május a korábbi évekhez képest, és most is így alakult. „Egy rövid periódus pedig szerintem évszázadosan is a leghűvösebb volt májusban.

Én úgy gondolom, hogy ez a rendkívüli időjárás a klímaváltozás következménye. Idén márciusban két héttel korábban jött a tavasz, és emiatt ennyivel korábban kezdtünk el dolgozni a földeken, ennek következtében valószínűleg a kukoricákat is a szokottnál két héttel hamarabb vetették el, és ebben a fázisban már nem szokott találkozni a hideggel a növény” – közölte Petőházi Tamás. Úgy fogalmazott, hogy a kukoricának melegebb időre van szüksége.

Szavai szerint a június elején esett csapadék jó, hogy jött, csak sajnos nem országos áztató esők voltak, hanem lokális záporok, zivatarok. Egy-egy ilyen zápor-zivatarhullám pár négyzetkilométert fed le, nem országos, megyéket, vagy félmegyéket érintő esőkről van szó.

„A szántóföldi növénytermesztés számára az ideális az óránként 4-5 milliméteres intenzitású eső, de a mostaniak sokkal intenzívebbek. A talajok ezt a 4-5 milliméter per órás esőt tudják jól elnyelni, és ezt tudják a növények is jól hasznosítani”

– magyarázta az elnök. Az ennél intenzívebb záporok, zivatarok megfolyást okoznak, vagy megállnak a szántón és nem folynak el, ráadásul a nagy mennyiségű, túl heves csapadék rombolja a talaj szerkezetét is.

„Azokon a helyeken, ahol megáztak a tavasziak – a kukorica és a napraforgó -, azoknak jót tett, és ez sok helyen a következő fejlődési periódusra való készülést jelenti a növényeknek” – tette hozzá Petőházi Tamás.

Az őszi kalászosoknál és a repcénél ezek az esők már nem javítanak érdemben a terméshozamokon. Elmondta: a repce várhatóan gyenge termést hoz, az őszi búzánál és az őszi árpánál pedig gyenge-közepes hozamokra számítanak – bár helyenként ennél lehet picit jobb eredmény is. A tavaszi 10 hetes aszály hatása miatt alakul ilyen rosszul ezeknek a növényeknek az állapota – tette hozzá Petőházi Tamás.

Forrás: Inforádió