0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 10.

Unokáknak ajándékozott üzletrész – A borjúneveléstől a feldolgozásig

A mágocsi Makrom Kft.-nél a borjúneveléstől a feldolgozásig mindent maguk végeznek. Ennek megvalósítása érdekében a folyamatos fejlesztésről szóltak az utóbbi esztendők. A 2000-es évek közepén európai színvonalú tehenészeti telepet hoztak létre, majd ezt követően az egykori istállókat alakították át korszerű borjúnevelővé, etetőutakkal.

Korszerűsítették a fejőházat és egy elletőt is építettek. A régi szabadtartásos istállóban is etető- és itatófolyosót hoztak létre.

Az állatok etetéséhez korszerű etetőkocsit vásároltak, amelyen a saját receptúra szerint készített takarmány összetétele és adagolása számítógéppel vezérelhető az irodából.

A takarmány összetételét a rendszerbe bekötött fejőházból érkező adatok alapján határozzák meg, a tejhozam optimalizálása érdekében folyamatosan igazítanak rajta.

Az istállóban robotok tolják az állatok elé a takarmányt, ami nemcsak az állandó ellátást teszi lehetővé, hanem a veszteséget is csökkenti. A takarmány-alapanyagokat maguk termesztik, csak kiegészítő adalékanyagokat vásárolnak. Tárolásukra külön blokkot alakítottak ki a takarmánykeverő mellett.

A vízágyas pihenőmatracokkal, és vakaróval felszerelt Pignagnoli tehénistállóban az oldalfüggönyöket számítógép mozgatja, az épület klímarendszerét és világítását is az vezérli.

Automatikus, programozható hidraulikus trágyalélehúzó működik az istállóban, amivel könnyen tisztán tartható.

A keletkező trágyát szétválasztják szilárd és a folyékony fázisra, a trágyalé a telepet övező földekre kerül. A tartási körülmények fejlesztésének köszönhetően 1 liter tej előállításához kevesebb, mint napi 40 dekagramm takarmányra van szükségük, miközben az állatok gyorsabban híznak. Emellett nőtt a naponta lefejt tej mennyisége is, az 500 tejelő tehén termelése meghaladja a napi 12 ezer litert.

Több lábon állnak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy holstein-fríz-állományuk szaporulatából a bikákat felhizlalják, hogy hazai vagy külpiacon értékesítsék őket. Legújabb beruházásuk, a 2019 végére elkészült feldolgozóüzem szintén ezt a szemléletet tükrözi.

Az évek során folyamatosan előre menekültek. Hárommilliárd forintot költöttek rá, hogy létrehozzák a teljesen önálló, ma már mintegy hatvan embernek munkát adó gazdaságot. Ezer hektáron termesztik az ötszáz fejőstehén, illetve a hatszáz borjú és növendék bika felneveléséhez szükséges takarmányt.

– Egyre jobb a telepünk piaci megítélése. Ez a folyamatos fejlesztésnek köszönhető, és annak is, hogy 3 éve már csak GMO-mentes takarmánnyal etetjük az állatainkat – kezdi beszélgetésünket Kubik Zoltán tulajdonos-ügyvezető. – A koronajárvány bennünket sem kímélt. Amikor bevezették az országos szigorításokat, az állatorvos és a tehenészeti telep vezetőjével egyeztetve mi is karanténba vonultunk, munkatársainkkal együtt. Aztán, ahogy láttuk, hogy enyhül a helyzet, feloldottuk az önként vállalt karanténunkat. A járvány kihatott a januárban kísérleti gyártással elindított feldolgozóra is, ugyanis tervezett tanulmányútjaink elmaradtak és a megrendelőinkkel folytatott tárgyalások megszakadtak.

Még 2015-ben fogalmazódott meg bennük a tejfeldolgozó építésének gondolata, amikor gondok voltak a tejfelvásárlással. Annyira alacsonyak voltak az árak, hogy a nyers tejért 55 forintot fizettek literenként.

Mindig is tervezték, hogy jó genetikájú holstein-fríz teheneik GMO-mentes tejét a termőföldtől az asztalig elv jegyében érté­kesítsék. A megvalósításához szükséges források előteremtése érdekében 2016-ban nyújtottak be pályázatot, amelyre 2017-ben érkezett válasz: az igényelt támogatást elnyerték. Az 1 milliárd forint értékű beruházást 2018 nyarán kezdték meg, mintegy 483 milliós forint uniós támogatással. A jelenleg napi 10 ezer liter tej feldolgozására képes üzem 2019 végére készült el. A legmodernebb technológiával szerelték fel, aminek köszönhetően energiatakarékosan tudják előállítani prémium minőségű kézműves termékeiket. A közel 1000 négyzetméter alapterületű üzemben hamarosan naponta közel 25 000 liter tejet tudnak feldolgozni két műszakban.

– A kísérleti gyártás januárban indult – folytatja tovább Kubik Zoltán. – Még vissza volt, hogy a gépeket szállító olasz cég egyes berendezéseket üzembe helyezzen, de erre már csak online videókapcsolaton keresztül került sor.

Emellett néhány napos tanulmányútra utaztunk volna két sajtmesterhez, hogy továbbfejlesszük a gyúrt sajt készítéséhez szükséges ismereteinket, de a sajtakadémiára sem jutottunk ki, amin dolgozóinkkal közösen vettünk volna részt. Azonkívül kétféle érett sajt készítésére is megkötöttük volna a szerződést az olasz partnereinkkel. Ezekre most nem kerülhetett sor, majd később utazunk.

A Makrom Kft. vásárlóival folyó tárgyalások is megszakadtak, vendéglőknek, szállodáknak és kisebb boltoknak szállították volna új termékeiket. Ennek ellenére újabb fejlesztésbe fogtak, miután ez meghiúsult. Az üzemben natúr és ízesített gomolya és gyúrt sajtok készülnek majd, emellett mozzarellagolyót, pizzasajtot és ricottát is készítenek.

Termékeik a család tagjai, Zoltán, Ildikó, Daniella és Adrienn nevéből alkotott ZILDA márkanéven kerülnek forgalomba. Az 1992-ben alakult Makrom Kft. ma már teljes egészében családi tulajdonban van.

– Édesapám 2012-ben két lányomnak ajándékozta az üzletrészét annak érdekében, hogy a család tulajdonában maradjon a cég, és hogy legyen, aki továbbviszi – mondja. – A nagyobbik lányom, Adrienn közgazdász, de amellett elvégezte az aranykalászos gazda tanfolyamot, technikus vizsgát tett, és hamarosan állattenyésztői diplomát szerez Kaposváron.

A kisebbik, Daniella szintén Kaposváron tanult, ő növénytermesztő szakon. Mind ketten kiveszik a részüket a cég munkájából. A feleségem, Ildikó a tejüzemet felügyeli, vejeink pedig az egyéb tevékenységekkel foglalkozó egységekben dolgoznak. Az utánpótlás is adott, három fiú és egy lány unokánk van. Bízom benne, hogy ők veszik át szüleiktől a stafétabotot.

Szalai Kornélia

Forrás: Magyar Mezőgazdaság