A szarvasmarhatelepek egyik leggyakoribb és legnagyobb veszteségeket okozó problémája a tehén tejmirigyeiben kialakuló gyulladásos elváltozás, a masztitisz. A betegséget bakteriális fertőzés okozza, melynek hatására a tőgyben kétféle gyulladás jöhet létre: a klinikai tőgygyulladás vagy a szubklinikai tőgygyuladás. Míg az előbbinek szemmel látható tünetei vannak, utóbbi esetben a fertőzés külső jelei nem láthatók, így sokszor a gazdák nem is tudják, hogy akár az egész állományt veszélyeztető megbetegedéssel állnak szemben. 
A fertőzés kialakulására csak a magas szomatikus sejtszámból, illetve tálcázáskor a tejben lévő tejrögök megjelenéséből lehet következtetni. A szubklinikai tőgygyulladás kialakulása egy intő jel lehet a gazdáknak, de általában energia és kapacitás hiányában a fertőzöttség nem derül ki, így az esetek 70-80 százalékában kialakul a klinikai tőgygyuladás, amelyet már sokkal nehezebb kezelni, és komoly deficitet okoz a gazdaságban. Ilyenkor a termelő 3-7 napig nem értékesítheti a fertőzött állat tejét, emellett az állat gyógyszerköltsége is jelentős kiadással terheli meg a vállalkozást.
Ráadásul a rendszeres antibiotikum-felhasználás miatt a fertőző baktériumokban rezisztencia alakulhat ki, melynek hatására a probléma csak tovább fokozódik.
Annak érdekében, hogy a masztitisz kezelésére ne kelljen a gazdának költenie, érdemes a klinika tőgygyulladás kialakulását megelőzni, a fertőzést a korai, szubklinikai állapotban megállítani. Ennek egyik legjobb módszere, ha a teheneknek Mammitop bolust adagolunk.
A fokhagymában található allicilinből tovább izolált PTS (Propyl-propane-Thio-Sulfinate) és PTSO (Propyl-propane-Thio-Sulfinate-Oxid) stabil vegyületek biztosítják a készítmény hatékonyságát, ugyanis nem lépnek reakcióba más vegyülettel, ezáltal garantálható a készítmény beltartalma. Mindkettő antioxidáns-vegyület a hővel szemben ellenálló. Erős antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, továbbá antimikrobiális tartósítószerként való alkalmazásuk is ismert a sajtgyártásban és a gyümölcsfeldolgozásban.
A készítmény egyik nagy előnye, hogy ugyanolyan hatékonysággal működik a rezisztens (MRSA) és a nem rezisztens (MSSA) baktériumokkkal szemben is.
A Kiscséripusztán végzett, Dr. Bartyik János állatorvos által irányított kísérlet során a többször ellett tehenek a bolust közvetlenül ellés után kapták meg a nyári hónapokban. A kezelt és a kontrollcsoportot összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak az ellés követő három befejés eredményeit összegezve, hogy a Mammitoppal kezelt állatok jelentősen alacsonyabb szomatikus sejtszámmal rendelkeztek, mint a kontrollcsoport.
A Mammitop bolust többféle protokoll szerint lehet alkalmazni.
A bolus három héten keresztül a bendő alsó zsákocskájában folyamatos oldódással fejti ki hatását. Költséghatékonyság szempontjából a termék lényeges tulajdonsága, hogy nincs tej és hús várakozási ideje, vagyis a kezelés alatt az állatot folyamatosan termelésben lehet tartani, nem kell megvárni, hogy a szer kiürüljön a szervezetből, nem úgy, mint egy antibiotikumos gyógyszeres kezelés során.
A kísérletek azt is megállapították, hogy a Mammitoppal kezelt tehenek 84 százalékánál megszűnt a fertőzés a kezelés után, ezért jó stratégia lehet a bolust szárazon álláskor adagolni, ugyanis az így kezelt teheneknél még a magas szomatikus sejtszámnál sem alakult ki a klinikai masztitisz.
