Az ókorban hittek a gyógyfüvekkel érlelt borok orvosló erejében. A középkorban a gyógyszerek kísérőjeként használtak a bort, a magyar népi gyógyászatban pedig gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként fogyasztva ajánlották.
A bodrogkeresztúri Tokajbor-Bene Pincészetben – ahol évtizedekkel ezelőtt készült nagyszerű aszúborok is rejtőznek, és ahol napjaink zamatos borait is készítik hagyományos eljárással – , úgy döntöttek, hogy újdonságokkal is kísérleteznek.
A család már több évtizede szőlészkedik és borászkodik Hegyalján. Jelenleg 12 hektár szőlőterületen gazdálkodnak Bodrogkeresztúr határában. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy mely dűlőjük szőlőjéből, mely borok lehetnek a legzamatosabbak.
Például a Furmint szőlőfajtával betelepített Lapis-, és Kastély-dűlő aszús szőlőket ad, míg a Hárslevelűvel betelepített Kisvár-dűlő biztos alapot szolgáltat az intenzív illatú, zamatos borokhoz.
youtube://v/wimFU5i5fW8
A Bene család borai az évszázadokkal ezelőtt a hegy vulkanikus kőzetébe vájt pincében érlelődnek. E pince tulajdonosa eredetileg a Máriássy család volt, amelyet rokoni kapcsolat fűzött a Rákócziakhoz.
A családi kézműves borászatot, Dr. Bene Zsuzsanna irányítja, aki édesapja mellett sajátította el az első lépéseket a borásszá váláshoz. Napjainkban egyetemi oktató és Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati kutatásvezetője is egyben.
Ám a kutatási kedve a családi borászatban se hagyott alább, így néhány éve belevágott a narancs- és herbaborok készítésébe is.
E borok látványos és különböző anyagokból (agyag, gránit, vulkanikus kőzet) készült amfórákban
érlelődnek.
S mi is a titka a narancsboroknak?
A narancsborok esetében nem a normál fehérborkészítési eljárást követik, hanem héjon áztatást és héjon erjesztést végeznek. A cefrét nem kénezik és nem kezelik. Nem a szín- és tanninok kioldása a cél, hanem olyan polifenol típusú vegyületek kioldása a bogyóhúsból, héjból és magból, amelyek speciális színnel és aromavilággal gazdagítják a fehér borokat.
A narancsborok különleges aromavilágának kialakulását a speciális edényzetek révén megvalósuló mikrooxidációnak és a hosszú ideig történő héjonáztatásnak tulajdonítják.
Az így kapott pompás nedűk ráadásul megfelelnek napjaink gasztronómiai trendjének, mert a szőlőalapanyag organikus gazdálkodásból származik, a borkészítés filozófiája visszanyúlik a hagyományokhoz. Nincsenek kémiai stabilizálószerek; a narancsborok kis ökológiai lábnyomú termékek, természetes borok készítési eljárásával készülnek nem termelve környezetszennyező melléktermékeket.
A normál fehérboroktól jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak katechin vegyületeket, amelyek olyan polifenolok, amelyek
így a narancsbor esetében segédanyagok nélkül is lehetséges meggátolni a borban zajló „öregedési” folyamatok, így nincs szükség kémiai szerekkel történő stabilizálásra.
Herba borok: füves- és gyógyborok
Elkészítésükkor a borban gyógynövények, füvek és virágok friss vagy szárított formában kerülnek áztatásra. Ám itt pici trükköt is bevetnek, hiszen mindig kétféle gyógynövény egy párt alkotva kerül áztatásra.
Borkészítés amfórákban
Kvevri eljárásnak nevezik, eredete a Dél-Kaukázusba, a mai Grúzia területére nyúlik vissza. E vidék lehetett egykor a világ borkultúrájának bölcsője. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt itt élő ősi nép felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott méhviasszal impregnált agyagedényekben, a kvevrikben hagyják. Az állandó, alacsony hőmérsékleten ugyanis végbe mehet az erjedés, és kiváló borokat eredményez.
Bene Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban Légli Attila fazekasmester készít amfórákat, akinek a remekműveiben érlelik ők is a különleges boraikat. Ám ezen edényeket nem a földbe ássák, hanem az ódon pincében helyezték el.
