youtube://v/GCF-iGB8Qus
Miközben az ország gazdaságának egyes területeit a járvány drasztikusan visszavetette, addig az élelmiszergazdaság, legalábbis az év első negyedévében kevésbé szenvedte meg a korlátozásokat. Míg az ország ipari termelése drasztikusa zsugorodott, a turizmus, a vendéglátás pedig padlót fogott, addig a borexport az első negyedévben kiugró teljesítményt nyújtott. Legalább is erre utalnak a KSH első negyedévi külkereskedelmi adatai.
Míg a két legjelentősebb külpiacunkon, a szlovák és a cseh piacon visszaesés, addig a harmadik legjelentősebb piacunkon, a német piacon mintegy 10%-os bővülés zajlott le, de jelentősen nőtt az osztrák, a spanyol és a francia piaci exportunk és több mint megduplázódott az USA-beli borkivitelünk is. Rendkívüli piaci növekmény jellemezte továbbá a litván exportunkat, miközben néhány korábban prosperáló piacunk kereslete visszaesett. Ilyennek bizonyult a brit, a lengyel és a kínai piac is.
Az export jelentős, egyharmadot meghaladó bővülésével szemben a borimport alig mozdult. Értékben mindössze 3,8%-kal nőtt, mennyiségben viszont megfeleződött. A legjelentősebb tételt kitevő olasz bor 18%-os csökkenést mutatott, a görög bor importja 15%-kal, a spanyol bor behozatali értéke pedig ennél is jobban, mintegy negyedével csökkent. Visszaesett a chilei bor behozatala is, de a legjelentősebb visszaesést az osztrák borimport mutatta, a behozatal 36%-ra zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.
A szőlő-bor ágazatot a koronavírus miatti helyzet mellett az új bortörvény-tervezet is foglalkoztatja. A Borászati Füzetek idei, harmadik számában az illetékest, Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárát kérdeztük a jogszabályi változás részleteiről. Emellett olvashatunk az éréslassítás szőlészeti lehetőségeiről csakúgy, mint gyomszabályozásban alkalmazott alternatív megoldásokról.
