Back to top

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Előrejelzések szerint 2050-re a Földön 9 milliárdnál is többen élnek majd (1. ábra). A növekvő népességnek egyre több élelmiszerre van szüksége. A korábban kevés húst és más állati terméket fogyasztó országokban (pl. Kína és India) rohamosan emelkedik az életszínvonal, és ugrásszerűen nő az állati eredetű élelmiszerek iránti igény.

A jelenlegi ismereteink alapján 2050-ig a Földön 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség, így várhatóan a hústermelés – beleértve a baromfit, a sertést és a marhát – 50%-kal megnő.

Ugyanakkor a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek csökkennek, ezeken pedig egyre több élelmiszert és takarmányt kell előállítani.

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a két legfontosabb fehérjeforrás, a szója- és a halliszt ára időnként jelentősen megemelkedik, kiszámíthatatlanul hullámzik. Ez különösen igaz az óceánok és a tengerek túlzott lehalászása miatt egyre fogyatkozó mennyiségben rendelkezésre álló hallisztre, amelyek ára a 2000-es évek árszintjéhez képest több mint háromszorosára nőtt – igaz, az utóbbi években egy kisebb csökkenés figyelhető meg (2. ábra). De a szójabab ára is háromszorosára emelkedett 2000 és 2013 között, azóta viszont jelentősen csökkent (3. ábra).

A szóját a GMO miatt többen kockázatosnak tartják, így az új fehérjeforrások keresése és felhasználása vált az agrárkutatások egyik aktuális területévé, hiszen a növényi fehérjeforrások mellett fontos, hogy az állatoknak megfelelő állati eredetű fehérjét is tudjunk biztosítani.

Együnk rovart?

A rovarokat és azok lárváit szívesen fogyasztják egyes népcsoportok, különösen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Sok országban természetes, hogy a piacon nagy választékban vásárolhatók rovarok és azok lárvái. Becslések szerint a világon 2 milliárd ember fogyaszt valamilyen rovart; az 1900 fogyasztott fajból leggyakrabban bogarakat (31%), hernyókat (18%), méheket, darazsakat és hangyákat (14%), sáskát, szöcskét és tücsköt (13%). Akik ilyen országban járnak, azok maguk is kipróbálhatják ezeket a helyi „csemegéket”, és ha jól van elkészítve (átsütve), akkor kockázat nélkül tehetik ezt meg.

Napjainkban pedig már messzire sem kell menni, mert több európai országban is legálisan forgalomban vannak.

Az ehető rovarokról több könyv is megjelent, e témában a FAO-nak is van egy weboldala, sőt már szakácskönyv is kapható (The Insect Cookbook). Felméréseket végeznek, hogy a lakosság hogyan fogadja az egyes rovarokat, illetve a felhasználásukkal készített ételeket. Több országban kampányt folytatnak a rovarfogyasztás népszerűsítésére.

A rovarok felhasználását az emberek élelmezésében és az állatok takarmányozásában főként a globális felmelegedéssel, kis környezeti lábnyomával indokolják. Egy kilogramm rovar előállításához kisebb földterület és kevesebb víz szükséges, mint amennyit bármelyik gazdasági állatfaj igényel.

Különböző források szerint 10 kg takarmányból például 1 kg marha-, 3 kg sertés- vagy 5 kg baromfihús, illetve 9 kg szöcske állítható elő.

Az 1 kg fehérje előállításakor keletkező üvegházhatású gáz mennyisége a marha esetében 2850 g, a sertésnél 1130 g, a baromfinál 300 g, míg a szöcskénél 1 g. Ezeknek az adatoknak természetesen akkor van elsősorban jelentőségük, ha hús vagy más állati termék helyett valamilyen rovarból készült ételt ennénk. Takarmányozáskor viszont a táplálóanyag-tartalom, az állatok szükségletének kielégítése fontos.

Rovarliszt, mint a szója- vagy halliszt helyettesítésére alkalmas takarmány-alapanyag
Rovarliszt, mint a szója- vagy halliszt helyettesítésére alkalmas takarmány-alapanyag

Talán jobb, ha az állatok kapják

Amikor alternatív takarmányforrást keresünk, fontos tudni a helyettesítendő és a helyettesítő takarmány-alapanyag, vagyis ebben az esetben a szója- és a halliszt, illetve a rovarliszt táplálóanyag tartalmát, kémiai összetételét. Amint az 1. táblázatban látható, a full-fat szója és az extrahált szójadara kémiai összetétele és energiaértéke elég széles határok között változik. A halliszt esetében – a táblázatban közölt átlagos értékek ellenére – szintén nagy a szórás, ami a feldolgozott hal fajától, a feldolgozási módtól és más, egyéb tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb tényező a sótartalom, ami nagy mennyiségben kedvezőtlen.

A rovarokból, lárvákból, bábokból, stb. készült lisztek – amiket a cikkben az egyszerűség kedvéért rovarként írunk – kiválóan alkalmasak a szójadara és a halliszt helyettesítésre.

A rovarliszt jó minőségű állati eredetű fehérjeforrás, és üzemszerűen, kellő mennyiségben előállítható.

Olyan rovarokat célszerű választani, amelyek olcsó szerves mellékterméken nagy mennyiségben nevelhetők, automatizált módszerrel előállíthatók, és élelmiszer-biztonság szempontjából is megfelelnek. Elsősorban azon állatfajok (sertés, baromfi, hal) takarmányozásában tudnak jelentős szerepet betölteni, amelyek mindenevők, tehát ősidők óta, de szabadon tartva ma is fogyasztanak különböző állati eredetű táplálékot.

Ma már több rovarfaj takarmányozásban történő felhasználásával kapcsolatban rendelkezünk gazdag ismeretanyaggal.

Egymás után jelennek meg a kísérleti eredményeket ismertető közlemények. Az Európai Unió a rovarok új takarmányforrásként történő hasznosítása érdekében egy nagy kutatási programot finanszíroz; a Wageningeni Egyetem gondozásában tudományos lap jelenik meg, mégis, takarmányozási célú felhasználását az EU csak a halaknál (aqua­kultú­rában) engedélyezte. Ugyanakkor Ausztráliában, Mexikóban és Kínában a rovar tradicionális takarmány, nem kell engedélyeztetni. Kanadában viszont eddig csak a fekete katonalégy baromfitakarmányban tör­té­nő felhasználását engedélyezték.

Az engedély megadásával kapcsolatban több ellentmondás tapasztalható. Szabad tartás (free-range) esetén különleges, magas áron értékesíthető hús kerül a piacra. Ez a baromfi állomány, ki tudja, milyen eredetű rovarokat csipeget fel, reptében kapják el a legyet vagy a lepkét. A disznók a talajt túrva szintén hozzájutnak talajlakó állatokhoz, pajorokhoz. Ugyanakkor az ellenőrzött körülmények között előállított rovarlisztek etetését tiltják. Még érdekesebb a helyzet, ha arra gondolunk, hogy Európa több országában legálisan kaphatók rovarok, rovarlisztek és belőlük készült élelmiszerek. Ha szabadban az állat elfogyasztja, akkor prémium termék keletkezik? – vetődhet fel joggal a kérdés.

Számos rovar, rovarlárva vagy báb található azon a listán, amelyet takarmányozási célra használnak fel.

Nálunk a fekete katonalégy, a házi légy, a közönséges lisztbogár, a házi tücsök és a selyemhernyó azok a rovarok, amelyek potenciálisan szóba jöhetnek, illetve az állatok takarmányozásában szerepük lehet.

Hollandiában a sertések és a baromfi takarmányozásához a fekete katonalegyet, a házi legyet és a közönséges lisztbogarat tartják a legideálisabb rovarnak.

A rovarok, rovarlisztek közvetlen élelmezési és takarmányozási haszna mellett fontos szerepe lehet a szerves melléktermékek – többi között a trágya – hasznosításában, lebontásában. A rovarok hidegvérűek, ezért hatékonyan képesek az alacsony minőségű biohulladékot (különböző élelmiszermaradékot) magas minőségű fehérjévé alakítani. Egy kutatási projekt keretében, a csirketrágyára kidolgozott technológia adaptálásával kezdték el a sertéstrágya házilégy-lárvákkal történő lebontását, hasznosítását. Ezen a ponton szerencsésen találkozik a trágyaprobléma megoldása és a rovarliszt mint alternatív fehérjeforrás felhasználása. A gondolat nem új, hiszen Linder már 1919-ben javasolta, hogy az emberi ürüléket hasznosítva házilégy-lárvát – mint fehérje- és zsírforrást – nyerjenek. Afrikában a különféle trágya efféle hasznosítása természetesnek tekinthető.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.