Back to top

Virágzik a Tisza-tó

Hajdanán a Tisza virágzott csak, mostanában azonban már a Tisza-tóról is elmondhatjuk ezt – legalábbis átvitt értelemben. A mesterséges tó körül létrehozott kultúrtáj hazánk egyik kiemelt turisztikai fejlesztési régiója lett.

Ez a marketingjén is érződik, mert a tó körül fekvő települések polgármesterei nemcsak a modernizálást veszik komolyan, hanem annak propagálását is: rendszeresen meghívják a sajtó munktársait, hogy bemutatassák az elért eredményeket. A Tisza-tavat és környékét 1973 óta birtokba vettek az állatok, köztük ritka madárfajok – és természetesen, az emberek. A környéken élők közül egyre többen felismerik – a kisebb falvak lakossága is –, hogy ahol nincs nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységre alkalmas terület, ott másból kell előteremteni a betevőre valót.

Tengerpart helyett

Kezükre játszik, hogy tavasz óta a járvány felértékelte a belföldi turizmust. Arra számítanak a helyiek, hogy olyanok is ellátogatnak ide az idén, akiknek eddig egyedül a tengerpart jelentette a kikapcsolódást. Egyre többen fedezik fel, milyen jól lehet itt pihenni, feltöltődni: parkok, játszóterek, pecázóhelyek, kerékpárutak és tanösvények várják a látogatót. Mindez munkahelyeket teremt, ami a jelenlegi helyzetben országunk eme részére is igencsak ráfér.

Legyen ezúttal a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum látogatóközpontja az origónk! A Tisza-tó egyik legnagyobb településén található, gyorsan népszerűvé vált intézmény 2012 áprilisában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Főleg a kisgyermekes családok és a kamaszok körében kedvelt látványosság az itt található, Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere. Szinte az összes hazai halfajta megtekinthető benne, köztük a hatalmas, hazánkban egykor honos viza.

Az európai uniós támogatással épült ökocentrum – az épület kitárt szárnyú madarat formáz – a nyitása óta egyre fejlődik, szépül, és egyre bővülnek a szolgáltatásai.

A szuvenírbolt, a tanösvények, a büfé, a gondozott parkok ugyanúgy részei az élménynek, mint a tárlók, a helyi állat- és növényvilág élőben való és virtuális bemutatása.

Poroszlón évtizedekkel ezelőtt is voltak kiváló, főleg halas fogásaikról ismert éttermek, és nemcsak a számuk nőtt, hanem a szolgáltatásaik finomodtak.

A kerékpár szerelmeseinek eddig is szinte Mekkája volt a környék, néhány hete pedig átadták az acélszerkezetű, formájával hullámokat idéző kerékpároshidat, ami nemcsak szép, hanem a szabadidejüket kerékpározással töltő családok is biztonságban érezhetik magukat rajta.

A tó környéki települések az utóbbi 10 évben kezdtek felvirágozni. Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye veszi körül az ország második legnagyobb mesterséges tavát. 1973-ban, a Kiskörei-víztározó tóvá alakításával jött létre a 82 ezer hektáros vízfelület, de akkor még senki nem gondolta volna, hogy egyszer kiemelt szemponttá válik az idegenforgalmi célú hasznosítása.

A poroszlói Fűzfa-kikötőben egy kiszuperált folyami katonai hajóba szálltunk, hogy szakavatott vezetőnk megismertesse velünk a térség élővilágát. A táj vadregényes, ritka madarak röppennek fel a nádasban. Kísérőnk, egyben a hajó vezetője, lelkesen mesélt róluk, akárcsak a hódokról, a vízen elterülő sulyomról és a tiszavirágokról. Közben felhívta figyelmünket a két madárvártára, a megfigyelőtoronyra és a pihenőszigetre.

Sarud, az élményfalu

A tó nyugati partjának egyik kincse Sarud, ahol aktív kikapcsolódásból csakúgy széles a kínálat, mint napozási-strandolási lehetőségből. A Sarudi-medence a Tisza-tó legnagyobb nyílt vizű területe, 4 ezer méter hosszú homokos partszakasza pedig kedvelt tengerpartokkal vetekszik.

– Most is zajlik a munka a strand környékén, készül az új kikötő is – mutatott a távolba Kücsön Gyula, az Élményfalu és a KalandPart megálmodója, aki igazi turistaparadicsomot hozott létre a településen.

Különösen a gyerekek örülnek a hárompatkós minősítésű huculudvar lovasközpontnak és állatsimogatónak. Készül az új hullámtörő gát, és hamarosan befejezik egy homokos félsziget kialakítását is, ami egyben rendezvénytérként is szolgál majd. Horgászparkot, kutyastrandot, trambulinparkot, fedett fröccsteraszt, evezős- és vitorlásbázist hoznak létre, emellett korszerűsítik a vendéglátóhelyeket. Terveznek egy horgászmúzeumot és lovas terápiás központot, valamint hamarosan megnyit a faluban egy egész évben nyitva tartó étterem. A panziók jelenlegi vendégágy-kapacitását is növelni akarják. Mindezt a Magyar Turisztikai Ügynökség Tisza-tavi strandfejlesztési és szálláshelyfejlesztési programjában odaítélt forrásokból és saját tőkéből valósítják meg.

Szalóki nevezetességek

Abádszalók eddig is kellemes és állandóan fejlődő kisváros volt, de most felgyorsult a fejlődése. Fontosabbnak tartják a turisztikai fejlesztéseket, mint bármikor. Balogh Gyula, Abádszalók polgármestere látható büszkeséggel vezette csapatunkat a Tisza-tó legnagyobb, 900 méter hosszú szabadvízű strandjához. A régi büfésorok helyén újakat alakítottak ki, új elem a rendezvénytér és a mellé épített kiszolgáló épület. A látványteraszos fagylaltozó-kávézóból szép panoráma nyílik a tájra, kihagyhatatlan élmény.

Sétányok, vízi játékok, gyermekbarát park, homokfoci- és strandröplabdapálya várja a pihenni és szórakozni vágyókat.

A szalóki strand jelképének számító vízicsúszda szintén megújult.

Világszenzáció a sulyomcsokoládé

Aminek lassan szűkében lesznek Abádszalókon, az a szálláshely. Több kiváló panzió is működik a településen, ilyen például az aQuarium vendégház, ahol ízletes ételekkel és jó szóval várják a turistákat.

Vonzóak a finom halételek: a környék díjnyertes halászlé-különlegessége éppúgy megkóstolható, mint a tó „gyümölcse”, a törpeharcsa!

Édesszájúak lakhatnak errefelé, jegyezte meg egyik kollegám, amikor megkóstoltuk a Tisza-tó különlegesen finom 2019-es tortáját. Az idei tortaverseny viszont, a közismert okból, sajnos elmarad. Kiváló cukrászok, ügyes kezű grillázsművészek varázsoltak elénk kívánatos desszertekben gazdag asztalt.

De nemcsak süteményben jeleskednek a településen. Izgalmas édesség az abádszalóki Szabó István által készített „Egy csepp Tisza-tó” sulyomcsokoládé. Az ötletgazda – vendéglátós múltjából fakadóan – már évtizedek óta szeretett volna olyan ínyencséget alkotni, ami csak erre a vidékre jellemző. Hosszú keresgélés után talált rá a sulyomra, amely egy védett vízinövény, de itt nagy területen borítja a tavat. A magból belőle készített velőt és párlatot használja kézműves édességeinek ízesítésére és töltelékének. Erről és a sokak által szemétnek hitt sulyom felhasználásáról, no meg saját életútjáról mesélt nekünk.

Elmondta, hogy 2015 végére véglegesítette a sulyomkrémmel töltött étcsokoládés bonbon receptjét, ami már 16 ízben készül.

A sulyommal készített unikumok sora pedig tovább nő, a közeljövőben például egy immunerősítő készítménnyel.

Népviseletbe bújtatott babák százai

Még mindig Abádszalókon járunk, ahol meglátogattuk a Faluházat és a népviseletbe öltöztetett babák múzeumát. Steigauf Józsefné szorgos kutató munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a Föld 60 országának jellegzetes népviseleteiből, több mint 800 öltözék hiteles, kicsinyített mása tekinthető meg.

A babák tudatják a látogatóval, hogyan is öltözködtek világszerte a népek. Háziasszonyunk-idegenvezetőnk mosolyogva emlékezik rá, hogyan kereste meg – levélben – a világ minden táján a koronás főket, magas rangú politikusokat, hogy segítsenek neki a gyűjtemény létrehozásában. Az álma valóra vált! Minden baba öltözékében eredeti az alapanyag, és a kollekció egyre csak terebélyesedik.

A falakon falvédő gyűjtemény fogad bájos szövegekkel, a folyosón a XIX. század fordulójának éveiből származó használati tárgyai láthatók, köztük a bognármesterség, a kötélgyártás, a csipkeverés eszközei. Az épületben berendeztek egy paraszti tisztaszobát is, eredeti bútorokkal.

Beszélő téglák

Tiszaszentimre évszázadok óta lakott kis falu. A bájos kerttel övezett református templomot 2012-ben újították fel. Fodor Gusztáv lelkipásztor ekkor bukkant rá az egyházi pecsétes téglákra, amelyeken a helyi földesurak monogramjai vagy feliratai szerepeltek.

Ebből támadt az az ötlete, hogy a templomtorony alsó részében múzeumot nyissanak, ahol a helyi téglákon kívül a Kárpát-medence összes egyházi tégláját összegyűjtik.

A múzeum több száz bélyeges téglát őriz, amelyeken a különféle vallások motívumai láthatók.

Néhány különleges darab a tihanyi apátságból, az egri-, a pécsi vagy a veszprémi egyházmegyéből került ide, vagy éppen Kölcsey Ferenc egykori debreceni házából. De Dobó-, Rákóczi-címeres kövek is és Zsolnay jelzésű darabok is. A monogramos jelzések mellett sok olyannal is találkozhatunk, amelyeken kereszt vagy különböző állati motívumok, lenyomatok őrzik régebbi korok szellemiségét. Újabban már látogatók is megkeresik a lelkipásztort saját tégláikkal, hogy beleillenek-e a gyűjteménybe. Olykor cserélnek is a gyűjtők.

Nem skanzen: ki is próbálhatjuk

Tiszaszőlősről eddig nem sokat hallottam, ám mostantól, főleg, ha külföldi vendégekkel utazok az Alföldre, ki nem hagynám: népi hagyományok, hungarikumok, jó ízlés és kiváló minőség jellemzi a Patika Fogadót.

Ahogy a tulajdonos, Pető Tibor elmesélte, a 100 éves módos parasztbirtok teljes körű felújítása során arra törekedtek, hogy korhűen megőrizzék a hangulatot – ötvözve a mai kényelmi követelményekkel. A korhű bútorok és használati tárgyak lehetővé teszik a XIX. századi falusi mindennapok megismerését. Amit a szentendrei Skanzenben megnézhetünk, azt azt náluk ki is próbálhatják – ez a szlogenjük is. Fűthető fadézsa, finn szauna, ingyenes wifi és korszerű komfort teszi a többcsillagos apartmant XXI. századivá. A magyar, német és angol mellett lengyelül is tud beszélgetni a házigazda a vendégekkel.

A birtok részén egy meseszép kert van filagóriával, valamint a felújított pincében a házigazda saját készítésű pálinkáit is meg lehet kóstolni. A pavilonban a vendégek saját maguk süthetnek-főzhetnek.

Berekfürdő a szívem csücske volt régen, és ma is ott van. A szépen rendbetartott és fejlődő fürdővárosban Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnökének vezetésével sétáltunk. Ő „civilben” egyébként elismert kistermelő, és ő az elegáns Park étterem tulajdonosa.

Mangalicakrém és ferdinánd

A nemrég modernizált, kellemes, ide illő dizájnnal berendezett étterem szinte az egyetlen a régióban, ahol egyszerre sok vendég helyet foglalhat, legyen szó akár konferenciáról, akár esküvőről. A séfcsapat kiváló, és el is várják tőlük a teljesítményt, hiszen a budai Halászbástyából csábította őket ebbe a szép kis városba a tulajdonos.

Előételünk mangalicatepertő krém, aminek az alapanyaga, illetve a később következő császárszalonna a Hubai Biofarmról érkezett. Mivel pár kilométerre vagyunk Karcagtól, nem hiányozhatott az asztalról a hungarikumként is elismert karcagi birkapörkölt sem. A nemzetközi gasztronómiai palettáról fűszeres tejfölben pácolt és tortillamorzsa panírba forgatott csirkemellet választhattuk coleslaw salátával, és divatos módon drótkosárkában szolgálták fel hozzá a sült krumplit. Az én kedvencem a desszert volt, a Nagykunság jellegzetes kelt süteménye, a ferdinánd.

A Tisza-tó és környéke kulturális programokban és fesztiválokban is bővelkedik.

Nyár közepe-vége felé remélhetőleg már nem gátolja meg a nagyszabású terveket a járvány. Mindenképpen érdemes a települések weboldalán követni a rendezvények sorsának alakulását. Ugyancsak hasznos a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal Facebook-oldalára kattintani, hogy tájékozódjunk az újdonságokról.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természetfotó pályázat - "Négy évszak az erdőben"

A Mecsekerdő fotópályázatot hirdet "Négy évszak az erdőben" címmel. Olyan képeket várnak, melyek bemutatják az erdők és az erdei világ sokszínűségét. A pályázatra 2020. október 16-ig lehet jelentkezni a fotók beküldésével.

Gesztenye édesen és sósan

A szelídgesztenye késő ősszel, azaz október és november fordulóján érik meg. Tudta, hogy a legmagasabb a C-vitamin tartalma? Rendkívül egészséges, édes és sós finomságok készülhetnek belőle.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

Bajban az európai burgonyapiac

Előrejelzések szerint az európai burgonyatermés nagyobb lesz, mint az elmúlt évben, de nincs egyensúly a kereslet és a kínálat között. Még a tavalyi készletek egy része is a raktárakban van.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Kikapcsolódás biztonságban? Irány az erdő!

Az idegenforgalom egyike a pandémia által leginkább sújtott ágazatoknak, nem csoda, hogy sok országban kihívást okoz a turizmus vonzerejének visszaállítása. Magyarországon azonban az eddiginél is nagyobb érdeklődés övezi a természetközeli pihenési formákat, így az erdei turizmust is.

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Olasz konzorcium apró almával növelné a fogyasztást

Új kezdeményezést indított három nagy olasz almatermelő- és forgalmazó, hogy lendületet adjon az ígéretes snackalma-szektornak. Francia nemesítésű, természetesen apró, de jóízű, könnyen fogyasztható fajtákat vezetnek be a piacra. A Snacking Project nevű szervezetet a VOG és a VI.P termelői szervezetek, valamint a Rivoira G.&F.lli nagykereskedő alapította.

Erzsi (néni) krumplis rétese – a mi helyi értékünk

Aki kóstolta már a rezi Reichenwaller Erzsébet krumplis rétesét, egyetért azzal, hogy legalább a helyi értéktárban ott a helye.

Az Akasztói szikiponttyal bővült az uniós oltalommal védett magyar termékek köre

A magyar akvakultúra ágazat számára komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. Az Akasztói szikiponty oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével már 62-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez.