Back to top

A japán likőr cefremoslékától boldogabbak a malacok

Szeszfőző mesterek és agrár szakemberek egy csoportja szerint, ízletesebb húsuk lesz azoknak a sertéseknek, melyek a japán likőr, a sócsú elkészítése után megmaradt árpát eszik. Úgy vélik, hogy a maradék erjesztett árpában levő tápanyagok csökkenthetik az állatok stressz szintjét, ezáltal jobb minőségű húst adnak.

A hazánkban kevésbé ismert japán sócsú egy gyengébb alkoholtartalmú (kb. 25%-os) többszörös lepárlással készült ital, melynek többféle fajtája ismert. Készülhet árpából, rizsből, édesburgonyából, hajdinából, barnacukorból, de van gesztenyéből és tejből készült változata is.

Illusztráció
A Tokiói Egyetemen végzett kísérletben a kutatók hat sertést etettek standard étrenddel kiegészített sócsú lepárlása után fennmaradt szárított keverék árpával, illetve penész és élesztő maradvánnyal. A hizlalás háromtól hat hónapos korig tartott.

Csökkenti a stressz szintet

Kiderült, hogy a sócsú étrenden lévő sertések nyála nagyobb mennyiségű IgA-ellenanyagot tartalmazott, ami arra enged következtetni, hogy ez a fajta takarmányozás egészségesebb, mint a standard tápok etetése.

Ezenkívül, a kutatók azt is felfedezték a nyálban mért kortizol szint alapján, hogy a különleges diétát fogyasztó sertések stresszszintje alacsonyabb volt a friss árpával kiegészített normál táplálékkal etetett sertésekénél.

Az egyetem tudósai további teszteket végeztek egerekben az árpa sócsú desztillációs maradványainak stresszre gyakorolt ​​hatásaival kapcsolatban. A kísérletek során megállapították, hogy azok az egerek, amelyek a desztillációs maradványokat csak egyszer, közvetlenül egy stresszes esemény előtt ették, gyorsabban normalizálódtak, mint más egerek.

Finomabb a sertéshús

A kutatók azt gyanították, hogy az állatokat ért alacsonyabb stressznek és a jobb egészségnek köszönhetően ízletesebb lesz a sertéshús. Az elmélet igazolásához ízszakértőket vontak be, akik egy úgynevezett vak ízteszttel minősítették a húsokat.

A szakértők véleménye szerint a sócsú-maradékkal táplált sertések karaj és szűzpecsenye részei jobb minőségűek, ízletesebbek, porhanyósabbak és lédúsabbak voltak, mint a szokásos étrendet fogyasztó sertések húsa.

Junyou Li professzor a Tokiói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a két különböző étrendet fogyasztó sertéscsoport között nem volt különbség a súlygyarapodásban, az állatokat a standard hat hónapos korukban vágták le, vagyis bármilyen differencia a húsminőségben nem az eltérő mennyiségű zsír miatt volt. Az ízben érzékelhető minőségi kontraszt sokkal inkább a hús kémiai különbségének tudható be.

A jobb minőségű húsból származó zsír alacsonyabb hőmérsékleten olvadt, ami a finom, szájban olvadó textúra érzetét teremtette meg.

Ezt a zsírt nagy százalékban egy telítetlen zsírsav, az olajsav alkotja, mely az LDL vagy más néven "egészséges" koleszterin szintet növeli.

Összességében a desztillációs maradékokkal történő takarmányozás javíthatja a haszonállatok életminőségét, csökkentheti a gazdálkodók és a szeszfőzők költségeit, illetve javíthatja a környezetet az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Minden idők egyik legsúlyosabb termékszennyezését követte el a gazda

14 éves börtönbüntetést kapott az a brit juhtenyésztő, aki fémszilánkokat rakott a Tesco által forgalmazott bébiételekbe, majd pedig megzsarolta a vállalatot, hogy fizessen neki, s akkor elmondja, mely áruház mely termékeit választotta „áldozatul”.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

90 tonna élelemmel vonult át Budapesten az Élelmiszerkonvoj

Ma, az Élelmezési Világnapon tizenötödik alkalommal vonult át a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a FAO által szervezett élelmiszerkonvoj Budapesten. Húsz cég felajánlásából 90 tonna élelmiszer juthat el ezúttal a rászorulókhoz. Az egyesület az idén már 6000 tonna élelmet gyűjtött össze.

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...

Segít a méz az alkohol lebontásában

Ezért is egészséges a méz. Mára már közismert, hogy a méz segít az alkohol lebontásában. Ugyanis a benne lévő fruktóznak (gyümölcscukornak) köszönhetően segít szervezetünknek ecetsavvá alakítani az alkohol fogyasztás során keletkező acetaldehidet, így jelentősen csökkenthet a másnaposság időtartama. Alkoholfogyasztás előtt és után együnk egy-egy kanál mézet!

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.