0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.

A Nyugat-Kaukázus déli lejtőin, Oroszország déli részén és Grúziában őshonos kaukázusi medvetalp dísznövényként került más országok botanikus kertjeibe, ahonnan kiszabadulva inváziós fajjá vált, mindemellett pedig magszállítmányokkal is eljutott a világ legkülönbözőbb pontjaira. Így napjainkra a faj Európa valamennyi országában, az Amerikai Egyesült Államokban vagy éppen Új-Zélandon is gyökeret vert.

Magyarországon legnagyobb egyedszámban – ez több mint 3000 egyedet jelent – Vas megyében, a Kozár-Borzó patak mentén észlelték;

az állomány vegyszeres és mechanikai kezelését 2018-ban kezdték el az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. Beszámolóik szerint, noha a növények száradni kezdtek, a teljes állomány felszámolásához több évnyi kezelés szükséges. Fontos megemlíteni azt is, hogy az INTERREG V-A Ausztria- Magyarország Program „WeCon – Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák–magyar határrégióban” című projekt során elkészült az inváziós növény- és állatfajok elterjedését részletező felmérése és térinformatikai adatbázisa is. Mindez nagy segítséget jelent a szakemberek kaukázusi medvetalppal kapcsolatos további célzott tevékenységeiknek.

A faj egyébként nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte főleg patakok és folyók mentén lelhető fel, de utak mellett, tarvágásokon, degradált legelőkön, valamint nyirkos termőhelyek elhanyagolt szegélytársulásaiban és magasfüvű réteken is él. Az ernyősök családjába tartozó, inváziós medvetalp fajokat óriás medvetalp fajoknak is nevezik, mivel azok az Európában honosoktól nagyobbra, akár 5 méter magasra is megnőhetnek.

A kaukázusi medvetalp 3-5 méter magas, szárának vastagsága pedig akár 10 centiméteres is lehet. Levelei feltűnően nagyok; az ernyős virágzat átmérője a 80 centimétert is elérheti; termése ikerkaszat, mely teljesen csupasz. Magvai, melyek a talajban akár 15 évig is csíraképesek maradhatnak, rendszerint az anyanövény közvetlen közelébe szóródnak, ugyanakkor a vízzel és széllel történő terjedésük is igazolt. Monokarpikus növény lévén élete során mindössze egyszer hoz termést.

A medvetalp fajok könnyen túlnőnek más növényfajokat, így rövid időn belül kiszorítják az érintett területek őshonos növényzetét, csökkentve az élőhelyek sokféleségét. Hatalmas leveleik nagy árnyékot vetnek a talajfelszínre, ezért ott csak az árnyéktűrő fajok képesek megmaradni. E növények ráadásul mérgezők is: a kaukázusi medvetalp méreganyagai például

a nedvével történő érintkezés esetén – furokumarin tartalma miatt – hólyagos gyulladást és fájdalmas égési sérülést okozhatnak, ami maradandó hegesedéssel gyógyul.

A Magyarországon honos közönséges medvetalp is termetes növény, de mérete elmarad az inváziós fajokétól – magassága általában 60–200 centiméter. Leveleinek hossza nem haladja meg a 60 centimétert, míg ernyővirágzata legfeljebb 20 centiméter átmérőjű, és 12–45 részvirágzatból áll. A kaukázusi medvetalphoz hasonlóan szintén inváziós Szosznovszkij-medvetalptól és a perzsa medvetalptól a levél alakja és az ikerkaszat termés szőrözöttsége alapján különböztethető meg.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu