Back to top

A muraközi ló típusának regenerálása

A 2002 márciusában megalapított Őrségi Nemzeti Parkban az igazgatóság fontos szerepet szánt a tradicionális magyar fajtáknak. Olyan állatokat akartunk tenyészteni és tartani, amelyek hagyományos magyar fajták, tartásuk egykoron jellemző volt az Őrségben. Így került tenyésztésre a magyartarka, és a muraközi ló is.

Keszthelyen, 2002 őszén, az évente megrendezendő Húsmarha­tenyész­tési Tanácskozáson egyeztettem Dr. Bodó Imre professzorral, hogy van-e még lehetőség a muraközi megmentésére (mint típusra gondoltunk). Azt a választ kaptam, hogy a 24. órában vagyunk, de még érdemes megpróbálni. A ló mindig közel állt hozzám, így szívesen láttam neki a „feladatnak”. 2002 őszén, amikor megvásároltuk az első üszőinket, 6 kancacsikót is vásároltunk a nyőgéri Hegyhát Szövetkezettől.

A nyőgéri szövetkezet néhai elnöke, Fitos István, a magyartarka marhák mellett, muraközi jellegű lovakat is tenyésztett. A szövetkezetben a takarmányozást, kisebb anyagmozgatást és a magyartarka gulyák ellátását fogatokkal végezték. A magyar hidegvérű lóhoz képest kisebb testű, de mozgékonyabb, kitartó lovakat tenyésztett, ennek a tenyész­célnak megfelelő ménekkel fedeztetett.

A lovak folyamatos munkavégzése jó szelekciós szempont volt.

Ahogy mondani szokta, „csak az a ló maradhat, amely párban egy trappban elviszi a silóval megrakott táblás kocsit Sótonyból Bejcgyertyánosra, majd vissza is üget…” (16 km dombos terepen). Emellett természetesen a kancáknak évente csikózni is kellett, s jó csikót kellett nevelniük. Ez meg is látszott az állományon, jó munkakészségű, mozgékony, viszonylag vékony csontú, de szilárd szervezetű, jó csikónevelő képességű lovak voltak.

Akkor ez a lóállomány adta a lehetőséget, hogy egyáltalán fel merjük vállalni a muraközi típus megmentését.

Őriszentpéteren 2003. január 21-én az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központjában összegyűltek a muraközi lóért tenni akaró szakemberek, és meghatároztuk a muraközi rekonstrukciós program kezdő lépéseit.

A programot támogatta Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki szintén szívügyének tekintette a muraközi programot.

Létrehoztunk egy kis szakmai csapatot, akik segítik, koordinálják ezt a munkát. A szakmai társaság tagjai: Dr. Bodó ImreMarkos László, Dr. Pataki Balázs, Thomka Iván, Bartók László és jómagam voltunk.

Tenyésztési program

Az első lépést a tenyésztési program kidolgozása jelentette, mely tartalmazta a leendő tartástechnológiát is. A tenyésztési programban rögzítettük, hogy milyen érvek szólnak a muraközi ló regenerálása mellett, meghatároztuk a tenyészcélt, a tenyészállatok kiválogatásának szempontjait, a tenyésztői munka elkövetkezendő lépéseit (párosítás, családok kialakítása, szelekció, apaállatok tenyésztése, muraközi ló terjesztése a köztenyésztésben, nemzetközi kapcsolatok kialakítása). A kidolgozott tenyésztési programot 2004. április 21-én fogadtuk el.

Milyen legyen a muraközi lóállományunk?
  • Küllemében magán hordozza a noriker fajtacsoport jegyeit.
    Illusztráció
    Fotó: Silverije/Wikipedia
  • Homogén, jellegzetes küllemű.
  • Belga-ardenni és perseron vérhányad minimalizálása, hisz ez az egyik feltétele a magyar hidegvérűtől való különbözőségnek.
  • Élénk mozgású, kedvező munkakészségű, sokoldalúan hasznosítható (befogható és felülhető rá).
  • Jó takarmány- és gyephasznosító képesség, szerény igényű.
  • Tartós munkabírás, könnyű kezelhetőség.
  • Hosszú, hasznos élettartamú, termékeny, jó csikónevelő képességű.

Technikai feltételek megteremtése

Szűkös anyagi kondíciók közepette kellett jelentős anyagi forrásokat biztosítani a lótenyésztés számára. Ebben az időszakban állami támogatást a gazdálkodásunk kialakításához nem kaptunk, így használt erőgépekkel, viszonylag olcsó, és egyszerű kivitelezésű épületekkel kellett elkezdenünk a munkát.

Olyan kiélezett költségvetési keretek között dolgoztunk, hogy az első lószerszámokat én adtam a tenyészetnek. Ezek az évek azonban megtanítottak bennünket arra, hogy okosan és hasznosan használjuk fel anyagi erőforrásainkat.

2003-ban egy 6 boxos, 4 állásos istálló (takarmányos és szerszámos helyiségekkel), és egy 120 m2-es futóistálló építését engedélyezte a költségvetésünk, majd 2004-ben egy újabb 240 m2-es futóistálló építését tudtuk finanszírozni. Szabadtéri lovardát, futószáras karámot 2005-ben létesítettünk, ekkor elkezdtük a csikók betanítását.

Illusztráció

Tenyészállatok kiválasztása

A legnehezebb feladatot a program szempontjából hasznos tenyészállatok felkutatása, beszerzése jelentette. A kancaállomány nagyobb részét (és a legjobbakat) a nyőgéri termelőszövetkezettől vásároltuk meg az évek során, már amit ki lehetett „csippenteni”, mert a legjobbakat Fitos Pista meg akarta tartani. Aztán az élet úgy hozta, hogy idővel ezek a lovak is az Őrségbe kerültek, és sok jó tenyészállatot adtak a tenyészetnek.

Ugyanakkor vásároltunk magánszemélyektől is, amelyek egy része bevált, egy részét azonban kisoroltuk a tenyésztésből.

Az olyan kancát, amely nem jó csikókat adott (küllem és temperamentum), azokat (függetlenül, hogy fenotípusában megfelelt-e a programnak) selejteztük.

Azokat a csikókat, melyekről már csikókorában láttuk, hogy típushibákkal terheltek (nagy, jellegtelen fej, erősen hidegvérűs testalakulás és mozgás, jelentős lábhibák, kedvezőtlen temperamentum) még a tenyésztésbevétel előtt kiselejteztük. Az első években jó kancákat nem is adtunk el, növeltük a tenyészkanca állományunkat, amíg a kívánatos 20-22 kancát el nem értük.

Illusztráció

Már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyeztünk az adatgyűjtésre, adatfelvételre.

Ez éppúgy magában foglalta a rendszeres testméret-felvételezést, mint a temperamentumra, tanítás során tapasztalt adatok felvételét.

A tenyésztésbe állítást megelőzően lovainkat küllemi bírálatnak vetettük alá. A küllemi bírálat során kancáinkat egy idealizált muraközihez viszonyítottuk (milyennek kellene lennie, és ehhez képest milyen a kanca), a bírálatokról bírálati lapokat készítettünk.

Olyan bírálat végzése látszott célszerűnek, amely csak a fajtajelleg szempontjából fontos tulajdonságokat minősítette.

Ezt a bírálatot Bodó Imre professzorral „Típusbírálati rendszernek” neveztük el. A gyors összehasonlítás érdekében három kategóriát határoztunk meg: kívánatos, közepes, nem kívánatos a tulajdonság alakulása.

Értékeltük az egyedek testalakulását, fej alakját, nemességét, sörényosztottságot, bokaszőr dússágát, szár vastagságát, tisztaságát, munkakészségét, temperamentumát, és kezelhetőségét.

Testalakulást, fej formáját, testhez viszonyított arányát tekintve a kiinduló állományunk viszonylag jónak volt tekinthető, a sörény és a bokaszőr tekintetében azonban nem lehettünk elégedettek (viszonylag sok volt a bokaszőr, és sok esetben dús, két oldalra omló sörény).

A bírálatokkal egy időben természetesen felvettük a fontosabb testméreteket is.

Illusztráció
Az induló kancaállomány testméreteit táblázat tartalmazza, összehasonlítva az ÁKI által kitenyésztett muraközi kancák testméreteivel. A megszületett csikók méreteit is folyamatosan felvételeztük, fejlődésüket így is figyelemmel kísérve.

A tenyésztési programba bevont kancákat származásuk szerinti kancacsaládokra osztottuk szét, 2006-ban a 12 őrségi kancát 6 kancacsaládba soroltuk.

Ezeket mind-mind egy családalapító kancára lehetett visszavezetni. A pontosan vezetett nyőgéri tenyésztési naplók lehetőséget adtak a családok felkutatására, s ezen családokba be tudtuk sorolni az akkor még működő nyőgéri tenyészet egyedeit is. A magángazdálkodóktól vásárolt kancákat szintén a fellelhető közös anyai ős alapján soroltuk családokba.

Párosítás, fedeztetés

Komoly kihívást jelentett megfelelő tenyészmént találni. 2004-től az akkori OMMI tulajdonában lévő 4291 Hobol-141 tenyészmént használtuk. Az 50%-ban nóri vérhányaddal rendelkező mén küllemileg nem volt kifogástalan (nem nemes fej, dús, osztott sörény), de igen jó használati tulajdonságokkal rendelkezett (könnyen kezelhető, kitartó munka­végzés, jó ügetés). 3 tenyészévben használtuk (25 választott csikót adott), de sajnos a nagynak tűnő, burkolt fejet rendesen örökítette, ezért 2007-ben már nem fedeztettünk vele.

Csupán 2 kanca ivadékát tartottuk meg, a többit értékesítettük. Itt következett a probléma, szinte lehetetlen volt megfelelő mént találni.

Illusztráció
A muraközi tenyésztés nagy szerencséjére Bartók László (akkoriban a parádi méntelep vezetője) felkutatott egy idős, ám a típusnak megfelelő mént, 3034 Veszprémvarsány-8 Robit, amit 2007 tavaszán megvásároltunk. Előéletéről annyit lehetett tudni, hogy az egykori Veszprémvarsányi Termelőszövetkezet tenyésztette és állította tenyésztésbe, mivel mozgékony, jó munkabírású, hidegvérű ménre volt szükségük.

Amit biztosan tudunk, hogy évtizedeken át kemény paraszti igásmunkát végzett, s ez fontosabb volt, mint a küllem tökéletessége.

Szerencsére jól örökítette a kívánatos típust, így lehetőséget adott a továbblépésre. Bizton állíthatom, hogy e mén nélkül nem tudtuk volna folytatni a tenyésztési programot.

*A: bottal mért marmagasság/övméret (%)
Fotó: Ócsag I. (1974): A muraközi fajta kitenyésztése.; Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi méneskönyv

Tanítás, kipróbálás

A tenyészet célkitűzése az volt, hogy csak olyan kancát vesz tenyésztésbe, amely be van tanítva, s eredményes munkakészség-felmérést, későbbiekben vizsgát tesz. Ezért a lovakat egységes betanítási protokoll szerint tanítottuk.

A betanítás menete a klasszikus rendszert követi: szerszámhoz szoktatás, futószárazás, hámbadőlés, istráng tűrés, csúszó­zás, kocsiba egyedül, kocsiba idősebb lóval, kocsiba kortárs lóval.

Ez a módszer lassabb, mintha idősebb ló mellett fognánk először kocsiba (mert ez megköveteli, hogy csúszóba egyedül biztosan húzzon), de biztosabban kezelhető lovat fogunk kapni. A tanításról és kipróbálásról jegyzőkönyvet vettünk fel, amely az első lépésektől a kipróbálásig rögzíti az eredményeket, és a jellemzést.

(Folytatjuk)

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az igazi vadmacska

A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.

Gazdaközpontú támogatásra van szükség - Új források, új kompromisszumok

Pályázati és uniós források állnak jelenleg a hazai agrárium figyelmének fókuszában, amelyet jelentős mértékben megváltoztat a hazai társfinanszírozás mértékének növelése. A tárca szerint azonban a támogatási rendszer kialakításánál jobban figyelembe kellene venni a gazdák érdekeit.

Állattartás és kézművesség

Előfordul, hogy nem kizárólag nyereségcélú gazdasági tevékenységként műveli valaki a mezőgazdaságot, hanem hagyományőrzésként, mint olyan foglalkozást, amire az elődök tisztelete kötelezi – még úgy is, hogy néha több benne a keserűség, mint az öröm. A bivalytenyésztés ilyen Romániában, Erdélyben.

Ezért tartják kezelhetetlennek a kazak zsábi lófajtát

Sokan makacsnak, magának valónak, lovas oktatásra alkalmatlannak tartják, a kazak zsábi lófajtát, ám Kisnyárádon rácáfolnak e vélekedésre. A fegyelmező, agresszív bánásmód nem ideális a lovaknál, a zsábi fajtánál pedig egyenesen katasztrófához vezet -vélik a Zsábi Lovasudvarban, ahol nem csak lovagolni lehet megtanulni, hanem az elrontott, kezelhetetlennek tartott lovakat terápiára is várják.

Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal?

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba.

Átadták a megújult Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet

2021 a projektmegvalósítások éve a nemzeti parkok életében, hiszen idén 30 beruházást adnak át az igazgatóságok országszerte, együttesen 8,7 milliárd forint értékben – jelentette ki Rácz András a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely bővítését és részleges akadálymentesítését szolgáló fejlesztések átadásán.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Az Európa-bajnokságra készülő négyesfogathajtók Bugacon versenyeztek

Hét nemzet közel 50 fogathajtója versenyzett június 17. és 20. között Bugacon. Indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyes- és a hollandiai világbajnokságra készülő kettesfogathajtók is. A négyesfogathajtóknál összetettben a győztes a magyar Dobrovitz József lett, a díjhajtást és a maratonhajtást is megnyerve. A kettesfogathajtóknál összetettben Farkas József nyert.