Back to top

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Leghosszabra megnövő hazai kígyófajunk. Előfordulhatnak kétméteres példányok is!
Leghosszabra megnövő hazai kígyófajunk. Előfordulhatnak kétméteres példányok is!
A riadalom nagy szokott lenni, különösen akkor, ha kisgyermek is van a családban.

Annak, aki természetközeli lakóhelyet választ magának, el kell fogadnia két dolgot: egyrészt a természetben előbb vagy utóbb elkerülhetetlen, hogy az ott élő állatokkal is találkozzunk; másfelől hogyha gyermekünk születik, az nem jelenti azt automatikusan, hogy a környezetünkben élő – amúgy rovarokkal, apró rágcsálókkal táplálkozó – állatok utódainkat óhajt­ják majd elfogyasztani.

Tény, hogy a cselőpókok madárpók-szerű küllemükkel valóban rémisztőek lehetnek sokunk számára, míg a kígyóhoz eleve előítéleteket neveltek belénk, azonban tudnunk kell, hogy ezek az állatok nem azért jelennek meg otthonaink közelében, mert bántani akarnának bennünket. De akkor vajon miért jönnek? Tavasszal, a telelésből ébredő csúszómászók a párzási időszakban intenzíven keresik fajtársaikat. Sokkal többet mozognak, mint a „szürke hétköznapokon”, és csak véletlenül bukkannak fel olyan helyeken, amelyeket egyébként messziről elkerülnének. Ősszel pedig – amikor a legtöbb pókkal és kígyóval találkozhatunk – egyszerűen a hideg elől keresnek menedéket, megfelelő telelőhely után kutatva. Az üresen álló nyaralók, présházak, melléképületek, a felrepedezett betonfelületek, a pincék, kertben hagyott tárgyak, rőzsekupacok az ízeltlábúak, hüllők szemszögéből ideális búvóhelynek számítanak a téli időszakra.

Cselőpók kövek között
Cselőpók kövek között
Ezek az állatok kis méretüknél fogva, meglehetősen félnek tőlünk, és – ha csak tehetik – elmenekülnek előlünk. Akkor is a tágabb környezetünkben élnek, ha nem látjuk őket, főként éjjelente mozogva, amikor alszunk, vagy épp nem vagyunk jelen. Ebből is látszik, hogy kerülnek bennünket. Mindezek ellenére, ha ember és állat találkozik, többnyire utóbbiak húzzák a rövidebbet. Az általános emberi reakció ugyanis az, hogy a riadt kerttulajdonosok automatikusan levágják egy ásóval a sikló fejét, vagy csak úgy agyonverik egy lapáttal a rettegett állatot. Még az is az állatok életébe kerülhet, ha csak egyszerűen megzavarjuk őket telelésük közben.

A helyes eljárás az, ha békén hagyjuk az állatot!

Ha mégis szeretnénk eltávolítani a portánkról, akkor fogjunk bármilyen hosszabb nyelű háztartási vagy kerti szerszámot – akár egy faágat –, és ahelyett, hogy pallosként alkalmaznánk, óvatosan helyezzük át vele a „betolakodót” a kerítés túloldalára. Esetleg – szintén óvatosan – tereljük egy dobozba vagy üres cefréshordóba, és engedjük el egy megfelelő élőhelyen – higgyék el, azonnal menekülőre fogja. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy az adott faj rendelkezik-e méreggel, akkor különösen indokolt az eszköz használata; ne nyúljunk kézzel ismeretlen állathoz! Ha jó minőségű fotót tudunk készíteni róla, akkor később megkérhetünk egy szakértőt, hogy azonosítsa a látott fajt.

Ne feledjük, hogy ezek a kevésbé kedvelt állatok, azokat a rovarokat és rágcsálókat tizedelik, amelyek egyébként zavarnak bennünket.

Továbbá azt is tartsuk szem előtt, hogy a szóban forgó fajok mind természetvédelmi oltalom alatt állnak, azaz védettek!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Bardóczi Sándor az év tájépítésze

Egy alkotó, esetleg alkotópáros vagy alkotócsapat legföljebb ötéves kiemelkedő teljesítményének szakmai elismerése az Év Tájépítésze díj. Aktív, teljesítőképességük csúcsán álló tájépítészek kapják. Nem életműdíj, hanem egy rövidebb időszak rangos szakmai elismerése, a szakmai önbecsülés növelője, nagyobb teljesítményre ösztönző erő, a szakmaközi kapcsolatok építését szolgáló kohézió.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.