0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Ezért együk meg az alma héját, és ne dörzsöljük le a viaszrétegét

Abban mindenki egyetért, hogy gyümölcsöt enni egészséges, de számos tévhit él a részletekkel kapcsolatban. Sokan mesterséges bevonatnak tartják az alma héját borító viaszréteget, pedig nem az, sőt a legújabb kutatások szerint akadályozza az elhízást.

A viaszréteg a növény természetes védőrétege, amivel a kórokozókat igyekszik távol tartani, illetve ez védi a gyümölcsöt a túlzott vízvesztéstől is. Fajtánként eltérő mennyiségben termelik a bőrszövet sejtjei az érés előrehaladásával párhuzamosan.

Az alma héjában már az 1920-as években azonosították az urzonsavat, amit aztán kimutattak a szilvában, galagonyában, rozmaringban, levendulában és kakukkfűben is.

A legtöbbet a Fuji héját borító viaszbevonatban találták, egy négyzetcentiméteren 0,8 milligrammot, negyedannyit a Gala és a Granny Smith héjában.

Egy 80 milliméter átmérőjű alma felszíne kerekítve 200 négyzetcentiméter, azaz körülbelül 40-150 milligramm urzonsav lehet benne.

Az Iowa Egyetem kutatói egérkísérletben bizonyították, hogy az urzonsav képes megfordítani az öregedésből eredő izomgyengülést, izomvesztést. A hatásmód feltárása pedig közelebb viheti a tudományt annak megértéséhez, hogy hogyan alakul ki az öregedéssel járó izomgyengülés.

Ugyancsak egérkísérletek eredményeként az elhízás ellenszerének is tartják az urzonsavat. A kísérletben magas zsírtartalmú táplálékot adtak az egereknek, és az egyik csoport urzonsavat is kapott mellé.

Ez a kísérleti csoport nagyobb izomtömeget épített, és több „barna zsírt” halmozott föl, mint a hízásnak indult kontrollcsoport tagjai.

A „barna zsírról” egy évtizede derült ki, hogy ezek a vázizmokban található, speciális fehérjét is tartalmazó sejtek nem raktározzák, hanem égetik az energiát, vagyis az elhízás ellen hatnak. Ebből a szempontból jobban hasonlítanak az izomsejtekre, minta zsírsejtekre.

Maga az izomtömeg-növekedés is az elhízás ellen hat, hiszen az izmok nagy energiafogyasztók, és az urzonsav-adagolás nem várt mellékhatása, a „barna zsír” kialakulása csak erősíti ezt a hatást. Ráadásul az urzonsavat fogyasztó egerekben kevésbé alakult ki zsírmáj vagy a cukorbetegséget megelőző állapot. Ugyancsak egérkísérletekben állapították meg, hogy az urzonsav segít a vérnyomás és a vérzsírszint kedvező szinten tartásában.

Ugyanakkor a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy az egérkísérletek eredményei nem feltétlenül igazolódnak az embereknél, tehát további vizsgálatokra van szükség. Napjainkig egyetlen emberekkel végzett vizsgálatról tudunk, amikor naponta háromszor 150 mg urzonsavat adtak a kísérleti személyek étkezéséhez és kedvező élettani hatást értek el.

A fenti számítás szerint legalább kilenc almát kéne megennünk ahhoz, hogy ennyi hasznos anyaghoz jussunk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu