Back to top

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Bárhonnan indulunk, előbb vagy utóbb érdemes hátunk mögött hagyni a szilárd útburkolatot, és gyalogszerrel bejárni, felfedezni a hegy és az erdők rejtett értékeit. A Soproni Parkerdő az igénybevétel és a lakott területtől mért távolság szerint három zónára osztható. A településrészekkel és a Lővérekkel összenőtt városkörnyéki területek a mindennapi pihenést és kikapcsolódást szolgálják, még a belvárosból is rövid időn belül elérhetők. Ezeket a városkörnyéki erdőket sétautak kötik össze a Parkerdő központi részével.

A pihenő- és sétaerdő jelzett túraútvonalai sűrűn behálózzák a Várisi-erdőt, a Károly-magaslatot és a Fáber-rét környékét.

Magas-bérci kilátóból az alpesi táj tárul elénk
Magas-bérci kilátóból az alpesi táj tárul elénk
Fotó: Sosztarich Krisztián
A Sopronba látogatók elsőként ezeket az erdőterületeket fedezik fel sétáik során. A kivilágított Ojtozi-sétány, az erdei büfé a Károly-kilátónál vagy a Deák-kút hűvös völgye a helyiek életében is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor átlépve a harmadik zónába, vagyis a kirándulóerdőbe, már hosszabb kirándulásra, túrára vagy piknikre készülhetünk. A Récényi út a soproni uszodától egészen a Muck-ra vezet. Gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog is eljuthatunk a Muck Endre erdőgondnokról elnevezett magaslatra, amely tökéletes kiinduló helye vagy köztes állomása a hegyvidéki túráknak. A magaslattól nyugatra a brennbergi erdők hívogatnak, és a bányász régmúltról, valamint a vasfüggöny korszakáról is mesélnek.

Az országhatáron jelzett túraútvonal egészen Ágfalváig halad, érinti Brennbergbányát, és még a legnyugatibb „csücsök”, Asztalfő előtt a Magas-bércet is.

Kellemes környezet, maradandó élmény

A Soproni Parkerdő sokféle természeti értéke mellett forrásokban is bővelkedik. Napjainkban több mint 30 foglalt forrás vizével hűsíthetik magukat a kirándulók. A soproni erdőket felfedezve 369 kilométer túraútvonal, 9 kilátó, széles panorámát nyújtó kilátópontok és kultúrtörténeti emlékhelyek szavatolják a maradandó élményeket. Többségük megfelelően kiépített, környezetük pihenésre és piknikezésre is alkalmas. Akik kellemes erdei környezetben kívánnak kikapcsolódni, azoknak Sopronbánfalva felől megközelíthető Szalamandra-tavi pihenőhelyet, a Görbehalom és Sopron közötti közút mellett kiépített Brennberg-völgyi autóspihenőt vagy a Fehér úti tó környékét ajánlja az erdőgazdaság.

Ez ugyan nem a hegység legmagasabb pontja, a helyiek mégis így gondolnak rá, amikor Brennbergbánya felől, vagy a Hidegvíz-völgyből felkapaszkodnak az 557 méteren álló kilátóba és gyönyörködnek az eléjük táruló „alpesi” kilátásban. A legkönnyebben a Hermes-Ritzing határon található útról, a Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvény állomásait követve juthatunk fel a Magas-bérci kilátóhoz. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által 2016-ban létrehozott tanösvény nagyban hozzájárul a diákok természeti ismereteinek gyarapításához: hat interaktív állomása érthetően, a gyerekek számára is élvezhetően mutatja be az erdő természetes vadvilágát, miközben a vadgazdálkodási és vadászati munkákat is népszerűsíti.

Kristályos kőzetekből szén

A Soproni-hegység a Keleti-Alpok nyúlványa, egyben hazánk legidősebb kristályos röghegysége. A Várhelyen álló kilátóból a szemünk elé tárul, ahogy az Alpok keleti nyúlványa a Soproni-hegység képében leereszkedik a Pannon tájba, magával hozva a magashegységek számos jellemvonását. Fő felszínalkotói a kristályos kőzetek és azok átalakult formái.

A természeti erők által vagy emberi behatásra sok helyütt a felszínre bukkan a csillámpala, a gneisz és a leukofillit.

A túlsúlyban lévő kristályos kőzetek feldarabolódva, alpi üledék formájában rakódtak le a lesüllyedt területeken. Az ilyen feltöltött süllyedékekben kőszénréteg képződött főként Brennbergbánya térségében, ahol 1759 és 1968 között jó minőségű barnaszenet hoztak a felszínre.

Vadregényes szurdok

Az erősen tagolt hegyvidéki tájat töréses lépcsők, szélesen elterülő hegyhátak, éles és keskeny hegygerincek, sziklás sasbércek teszik változatossá. A hegygerinc lefutó nyúlványi között akár
80-100 méter mély szurdokvölgyek is húzódnak. Meredek letöréseivel, sziklafalaival, kimosott patakmedrével a Tolvaj-árok a hegyvidék egyik legszebb, legvadregényesebb völgye.

Foltos szalamandra, a Soproni-hegység „sárkánya”
Foltos szalamandra, a Soproni-hegység „sárkánya”

Tolvaj-árok a Természetismereti Tanösvény felső állomása, onnan az útvonal 1200 méter hosszan kanyarog, és 6 tájékoztató táblán mutatja be a természeti értékeket, megismerteti a túrázót a hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival.

Az utolsó állomást követően a patakmedret követve feljutunk a hegygerincre, onnan utunkat folytathatjuk a Muck-ra vagy a Várhelyre. A hegység az Alpok előhírnöke, növényföldrajzi értelemben a kelet-alpi flóravidékhez sorolható. Hazai oldalán több mint 1300 edényes növényfajt írtak le, 67 védett, illetve fokozottan védett növény- és több száz védett állatfaj otthona. A terület 90%-át napjainkban is erdő borítja. A magasabb térszintek (Brennbergbánya-Görbehalom vonalig) természetes erdőtársulásai a mészkerülő montán bükkösök. Különleges élőhelyek az asztalfői bükkösök, ahol a szálaló gazdálkodás és a hegyi legeltetés eredményeképpen egymás mellett láthatók a többszáz éves fák és a fokozatosan felújuló, néhány évtizedes erdőfoltok.

Szakmai tanösvény

Asztalfőhöz közel, 2017-ben átadott, szálaló erdei tanösvény Roth Gyula életét és munkásságát mutatja be. A Roth Gyula Emlékerdő Szakmai tanösvény a szálalásos erdőművelés élő példája, az egyes állomásokon ismereteket szerezhetnek az arra járók a művelési kísérletek eredményeiről, tapasztalatairól. A hegyvidéki fenyveseket Muck Endre erdészeti üzemtervei alapján telepítették.

Roth Gyula-emlékmű a szálaló erdő szomszédságában
Roth Gyula-emlékmű a szálaló erdő szomszédságában

A 19-20. század fordulójára leromlott gyertyános-tölgyes sarjerdők helyét olyan erdőknek kellett felváltania, amelyek idővel termékeny talajt hoznak létre.

A völgytalpakon gyakoriak az elmúlt évszázadban területet nyert égerláp-foltok, az észak-déli irányú hűvös patakvölgyekben az égerligetek. A Hidegvíz-völgy felső részén, a Roth Gyula emlékmű és a szálalóerdő közelében bukkan fel a Hidegvíz-forrás. Megközelíthetjük a Magas-bérc felől a határ mentén, illetve a Fehér úti tó mellett elhaladva, a Fehér úti Vadászházat követő elágazáson letérve. A forrás a Rák-patak eredetének is tekinthető, bár az Urak asztala felől is érkezik egy bővizű ér. A Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy mikroklímája 6-7 °C-kal hidegebb a környezeténél. A különleges mikroklímát annak köszönheti, hogy 500 méter feletti magasságban sokkal magasabb a relatív páratartalom.

Dr. Takács Viktor

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.