Back to top

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Bárhonnan indulunk, előbb vagy utóbb érdemes hátunk mögött hagyni a szilárd útburkolatot, és gyalogszerrel bejárni, felfedezni a hegy és az erdők rejtett értékeit. A Soproni Parkerdő az igénybevétel és a lakott területtől mért távolság szerint három zónára osztható. A településrészekkel és a Lővérekkel összenőtt városkörnyéki területek a mindennapi pihenést és kikapcsolódást szolgálják, még a belvárosból is rövid időn belül elérhetők. Ezeket a városkörnyéki erdőket sétautak kötik össze a Parkerdő központi részével.

A pihenő- és sétaerdő jelzett túraútvonalai sűrűn behálózzák a Várisi-erdőt, a Károly-magaslatot és a Fáber-rét környékét.

Magas-bérci kilátóból az alpesi táj tárul elénk
Fotó: Sosztarich Krisztián
A Sopronba látogatók elsőként ezeket az erdőterületeket fedezik fel sétáik során. A kivilágított Ojtozi-sétány, az erdei büfé a Károly-kilátónál vagy a Deák-kút hűvös völgye a helyiek életében is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor átlépve a harmadik zónába, vagyis a kirándulóerdőbe, már hosszabb kirándulásra, túrára vagy piknikre készülhetünk. A Récényi út a soproni uszodától egészen a Muck-ra vezet. Gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog is eljuthatunk a Muck Endre erdőgondnokról elnevezett magaslatra, amely tökéletes kiinduló helye vagy köztes állomása a hegyvidéki túráknak. A magaslattól nyugatra a brennbergi erdők hívogatnak, és a bányász régmúltról, valamint a vasfüggöny korszakáról is mesélnek.

Az országhatáron jelzett túraútvonal egészen Ágfalváig halad, érinti Brennbergbányát, és még a legnyugatibb „csücsök”, Asztalfő előtt a Magas-bércet is.

Kellemes környezet, maradandó élmény

A Soproni Parkerdő sokféle természeti értéke mellett forrásokban is bővelkedik. Napjainkban több mint 30 foglalt forrás vizével hűsíthetik magukat a kirándulók. A soproni erdőket felfedezve 369 kilométer túraútvonal, 9 kilátó, széles panorámát nyújtó kilátópontok és kultúrtörténeti emlékhelyek szavatolják a maradandó élményeket. Többségük megfelelően kiépített, környezetük pihenésre és piknikezésre is alkalmas. Akik kellemes erdei környezetben kívánnak kikapcsolódni, azoknak Sopronbánfalva felől megközelíthető Szalamandra-tavi pihenőhelyet, a Görbehalom és Sopron közötti közút mellett kiépített Brennberg-völgyi autóspihenőt vagy a Fehér úti tó környékét ajánlja az erdőgazdaság.

Ez ugyan nem a hegység legmagasabb pontja, a helyiek mégis így gondolnak rá, amikor Brennbergbánya felől, vagy a Hidegvíz-völgyből felkapaszkodnak az 557 méteren álló kilátóba és gyönyörködnek az eléjük táruló „alpesi” kilátásban. A legkönnyebben a Hermes-Ritzing határon található útról, a Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvény állomásait követve juthatunk fel a Magas-bérci kilátóhoz. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által 2016-ban létrehozott tanösvény nagyban hozzájárul a diákok természeti ismereteinek gyarapításához: hat interaktív állomása érthetően, a gyerekek számára is élvezhetően mutatja be az erdő természetes vadvilágát, miközben a vadgazdálkodási és vadászati munkákat is népszerűsíti.

Kristályos kőzetekből szén

A Soproni-hegység a Keleti-Alpok nyúlványa, egyben hazánk legidősebb kristályos röghegysége. A Várhelyen álló kilátóból a szemünk elé tárul, ahogy az Alpok keleti nyúlványa a Soproni-hegység képében leereszkedik a Pannon tájba, magával hozva a magashegységek számos jellemvonását. Fő felszínalkotói a kristályos kőzetek és azok átalakult formái.

A természeti erők által vagy emberi behatásra sok helyütt a felszínre bukkan a csillámpala, a gneisz és a leukofillit.

A túlsúlyban lévő kristályos kőzetek feldarabolódva, alpi üledék formájában rakódtak le a lesüllyedt területeken. Az ilyen feltöltött süllyedékekben kőszénréteg képződött főként Brennbergbánya térségében, ahol 1759 és 1968 között jó minőségű barnaszenet hoztak a felszínre.

Vadregényes szurdok

Az erősen tagolt hegyvidéki tájat töréses lépcsők, szélesen elterülő hegyhátak, éles és keskeny hegygerincek, sziklás sasbércek teszik változatossá. A hegygerinc lefutó nyúlványi között akár
80-100 méter mély szurdokvölgyek is húzódnak. Meredek letöréseivel, sziklafalaival, kimosott patakmedrével a Tolvaj-árok a hegyvidék egyik legszebb, legvadregényesebb völgye.

Foltos szalamandra, a Soproni-hegység „sárkánya”

Tolvaj-árok a Természetismereti Tanösvény felső állomása, onnan az útvonal 1200 méter hosszan kanyarog, és 6 tájékoztató táblán mutatja be a természeti értékeket, megismerteti a túrázót a hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival.

Az utolsó állomást követően a patakmedret követve feljutunk a hegygerincre, onnan utunkat folytathatjuk a Muck-ra vagy a Várhelyre. A hegység az Alpok előhírnöke, növényföldrajzi értelemben a kelet-alpi flóravidékhez sorolható. Hazai oldalán több mint 1300 edényes növényfajt írtak le, 67 védett, illetve fokozottan védett növény- és több száz védett állatfaj otthona. A terület 90%-át napjainkban is erdő borítja. A magasabb térszintek (Brennbergbánya-Görbehalom vonalig) természetes erdőtársulásai a mészkerülő montán bükkösök. Különleges élőhelyek az asztalfői bükkösök, ahol a szálaló gazdálkodás és a hegyi legeltetés eredményeképpen egymás mellett láthatók a többszáz éves fák és a fokozatosan felújuló, néhány évtizedes erdőfoltok.

Szakmai tanösvény

Asztalfőhöz közel, 2017-ben átadott, szálaló erdei tanösvény Roth Gyula életét és munkásságát mutatja be. A Roth Gyula Emlékerdő Szakmai tanösvény a szálalásos erdőművelés élő példája, az egyes állomásokon ismereteket szerezhetnek az arra járók a művelési kísérletek eredményeiről, tapasztalatairól. A hegyvidéki fenyveseket Muck Endre erdészeti üzemtervei alapján telepítették.

Roth Gyula-emlékmű a szálaló erdő szomszédságában

A 19-20. század fordulójára leromlott gyertyános-tölgyes sarjerdők helyét olyan erdőknek kellett felváltania, amelyek idővel termékeny talajt hoznak létre.

A völgytalpakon gyakoriak az elmúlt évszázadban területet nyert égerláp-foltok, az észak-déli irányú hűvös patakvölgyekben az égerligetek. A Hidegvíz-völgy felső részén, a Roth Gyula emlékmű és a szálalóerdő közelében bukkan fel a Hidegvíz-forrás. Megközelíthetjük a Magas-bérc felől a határ mentén, illetve a Fehér úti tó mellett elhaladva, a Fehér úti Vadászházat követő elágazáson letérve. A forrás a Rák-patak eredetének is tekinthető, bár az Urak asztala felől is érkezik egy bővizű ér. A Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy mikroklímája 6-7 °C-kal hidegebb a környezeténél. A különleges mikroklímát annak köszönheti, hogy 500 méter feletti magasságban sokkal magasabb a relatív páratartalom.

Dr. Takács Viktor

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?