Back to top

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Bárhonnan indulunk, előbb vagy utóbb érdemes hátunk mögött hagyni a szilárd útburkolatot, és gyalogszerrel bejárni, felfedezni a hegy és az erdők rejtett értékeit. A Soproni Parkerdő az igénybevétel és a lakott területtől mért távolság szerint három zónára osztható. A településrészekkel és a Lővérekkel összenőtt városkörnyéki területek a mindennapi pihenést és kikapcsolódást szolgálják, még a belvárosból is rövid időn belül elérhetők. Ezeket a városkörnyéki erdőket sétautak kötik össze a Parkerdő központi részével.

A pihenő- és sétaerdő jelzett túraútvonalai sűrűn behálózzák a Várisi-erdőt, a Károly-magaslatot és a Fáber-rét környékét.

Magas-bérci kilátóból az alpesi táj tárul elénk
Fotó: Sosztarich Krisztián
A Sopronba látogatók elsőként ezeket az erdőterületeket fedezik fel sétáik során. A kivilágított Ojtozi-sétány, az erdei büfé a Károly-kilátónál vagy a Deák-kút hűvös völgye a helyiek életében is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor átlépve a harmadik zónába, vagyis a kirándulóerdőbe, már hosszabb kirándulásra, túrára vagy piknikre készülhetünk. A Récényi út a soproni uszodától egészen a Muck-ra vezet. Gépkocsival, kerékpárral vagy gyalog is eljuthatunk a Muck Endre erdőgondnokról elnevezett magaslatra, amely tökéletes kiinduló helye vagy köztes állomása a hegyvidéki túráknak. A magaslattól nyugatra a brennbergi erdők hívogatnak, és a bányász régmúltról, valamint a vasfüggöny korszakáról is mesélnek.

Az országhatáron jelzett túraútvonal egészen Ágfalváig halad, érinti Brennbergbányát, és még a legnyugatibb „csücsök”, Asztalfő előtt a Magas-bércet is.

Kellemes környezet, maradandó élmény

A Soproni Parkerdő sokféle természeti értéke mellett forrásokban is bővelkedik. Napjainkban több mint 30 foglalt forrás vizével hűsíthetik magukat a kirándulók. A soproni erdőket felfedezve 369 kilométer túraútvonal, 9 kilátó, széles panorámát nyújtó kilátópontok és kultúrtörténeti emlékhelyek szavatolják a maradandó élményeket. Többségük megfelelően kiépített, környezetük pihenésre és piknikezésre is alkalmas. Akik kellemes erdei környezetben kívánnak kikapcsolódni, azoknak Sopronbánfalva felől megközelíthető Szalamandra-tavi pihenőhelyet, a Görbehalom és Sopron közötti közút mellett kiépített Brennberg-völgyi autóspihenőt vagy a Fehér úti tó környékét ajánlja az erdőgazdaság.

Ez ugyan nem a hegység legmagasabb pontja, a helyiek mégis így gondolnak rá, amikor Brennbergbánya felől, vagy a Hidegvíz-völgyből felkapaszkodnak az 557 méteren álló kilátóba és gyönyörködnek az eléjük táruló „alpesi” kilátásban. A legkönnyebben a Hermes-Ritzing határon található útról, a Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvény állomásait követve juthatunk fel a Magas-bérci kilátóhoz. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által 2016-ban létrehozott tanösvény nagyban hozzájárul a diákok természeti ismereteinek gyarapításához: hat interaktív állomása érthetően, a gyerekek számára is élvezhetően mutatja be az erdő természetes vadvilágát, miközben a vadgazdálkodási és vadászati munkákat is népszerűsíti.

Kristályos kőzetekből szén

A Soproni-hegység a Keleti-Alpok nyúlványa, egyben hazánk legidősebb kristályos röghegysége. A Várhelyen álló kilátóból a szemünk elé tárul, ahogy az Alpok keleti nyúlványa a Soproni-hegység képében leereszkedik a Pannon tájba, magával hozva a magashegységek számos jellemvonását. Fő felszínalkotói a kristályos kőzetek és azok átalakult formái.

A természeti erők által vagy emberi behatásra sok helyütt a felszínre bukkan a csillámpala, a gneisz és a leukofillit.

A túlsúlyban lévő kristályos kőzetek feldarabolódva, alpi üledék formájában rakódtak le a lesüllyedt területeken. Az ilyen feltöltött süllyedékekben kőszénréteg képződött főként Brennbergbánya térségében, ahol 1759 és 1968 között jó minőségű barnaszenet hoztak a felszínre.

Vadregényes szurdok

Az erősen tagolt hegyvidéki tájat töréses lépcsők, szélesen elterülő hegyhátak, éles és keskeny hegygerincek, sziklás sasbércek teszik változatossá. A hegygerinc lefutó nyúlványi között akár
80-100 méter mély szurdokvölgyek is húzódnak. Meredek letöréseivel, sziklafalaival, kimosott patakmedrével a Tolvaj-árok a hegyvidék egyik legszebb, legvadregényesebb völgye.

Foltos szalamandra, a Soproni-hegység „sárkánya”

Tolvaj-árok a Természetismereti Tanösvény felső állomása, onnan az útvonal 1200 méter hosszan kanyarog, és 6 tájékoztató táblán mutatja be a természeti értékeket, megismerteti a túrázót a hegység jellegzetes növényeivel, állataival, talajképző kőzeteivel, erdőállományaival.

Az utolsó állomást követően a patakmedret követve feljutunk a hegygerincre, onnan utunkat folytathatjuk a Muck-ra vagy a Várhelyre. A hegység az Alpok előhírnöke, növényföldrajzi értelemben a kelet-alpi flóravidékhez sorolható. Hazai oldalán több mint 1300 edényes növényfajt írtak le, 67 védett, illetve fokozottan védett növény- és több száz védett állatfaj otthona. A terület 90%-át napjainkban is erdő borítja. A magasabb térszintek (Brennbergbánya-Görbehalom vonalig) természetes erdőtársulásai a mészkerülő montán bükkösök. Különleges élőhelyek az asztalfői bükkösök, ahol a szálaló gazdálkodás és a hegyi legeltetés eredményeképpen egymás mellett láthatók a többszáz éves fák és a fokozatosan felújuló, néhány évtizedes erdőfoltok.

Szakmai tanösvény

Asztalfőhöz közel, 2017-ben átadott, szálaló erdei tanösvény Roth Gyula életét és munkásságát mutatja be. A Roth Gyula Emlékerdő Szakmai tanösvény a szálalásos erdőművelés élő példája, az egyes állomásokon ismereteket szerezhetnek az arra járók a művelési kísérletek eredményeiről, tapasztalatairól. A hegyvidéki fenyveseket Muck Endre erdészeti üzemtervei alapján telepítették.

Roth Gyula-emlékmű a szálaló erdő szomszédságában

A 19-20. század fordulójára leromlott gyertyános-tölgyes sarjerdők helyét olyan erdőknek kellett felváltania, amelyek idővel termékeny talajt hoznak létre.

A völgytalpakon gyakoriak az elmúlt évszázadban területet nyert égerláp-foltok, az észak-déli irányú hűvös patakvölgyekben az égerligetek. A Hidegvíz-völgy felső részén, a Roth Gyula emlékmű és a szálalóerdő közelében bukkan fel a Hidegvíz-forrás. Megközelíthetjük a Magas-bérc felől a határ mentén, illetve a Fehér úti tó mellett elhaladva, a Fehér úti Vadászházat követő elágazáson letérve. A forrás a Rák-patak eredetének is tekinthető, bár az Urak asztala felől is érkezik egy bővizű ér. A Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy mikroklímája 6-7 °C-kal hidegebb a környezeténél. A különleges mikroklímát annak köszönheti, hogy 500 méter feletti magasságban sokkal magasabb a relatív páratartalom.

Dr. Takács Viktor

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.