A madárinfluenza-járványtól sújtott érintett gazdaságok újratelepítésére új eljárásrendet adtak ki, és kizárólag a Baromfi Termék Tanács és az állat-egészségügyi hatóság jóváhagyásával kerülhet rá sor, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Továbbra is tilos nyílt vízből itatni az állatokat, illetve az etetésre és a takarmánytárolásra is oda kell figyelni.
Januárban három Komárom-Esztergom és egy Hajdú-Bihar megyei baromfitartó gazdaságban igazolták a vizsgálatok a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét.
Az intézkedések során több mint 5 millió állatot kellett leölni 2020-ban. A járványvédelmi szabályokat betartó, felelősen gazdálkodó tulajdonosoknak állami kártalanítás jár, aminek az összesített értéke elérte a 13,9 milliárd forintot. A hatósági védekezés költsége meghaladta a 3 milliárd forintot.
Ezzel párhuzamosan megkezdődhetett az érintett telepek újratelepítése, szigorú hatósági kontroll mellett.
Újranyílóban a piacok
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai alapján Magyarország 2020. szeptember 8-án visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását.
A járvány márciusi elterjedésében érintett megyékben szeptember 14-ével megszűnt a kötelező szállítás előtti tamponvizsgálat, de a járvány újabb kitörésének elkerülése érdekében a telepeket továbbra is csak szigorú ellenőrzés mellett lehet újratelepíteni, hangsúlyozza a
Nébih.
A hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy az utolsó madárinfluenza miatti területi korlátozást 2020. július 10-én oldotta fel az állat-egészségügyi hatóság. A belföldi és az Európai Unióba irányuló kiszállítás azóta zavartalanul folyhat, és a mentes státusszal a harmadik országok piacai is megnyíltak a magyar baromfi előtt.
A legtöbb ország az OIE kritériumai szerinti mentesség visszaszerzéséhez köti piaca újbóli megnyitását. Annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen, Bognár Lajos országos főállatorvos valamennyi partnerország illetékes hatóságát hivatalos levélben tájékoztatta, hogy Magyarország visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát.
Az Európai Unión kívüli országok közül idén Bosznia-Hercegovina, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, a Fülöp-szigetek, Hongkong, Izrael, Japán, Kína, Kuvait, Malajzia, Mexikó, Omán, Oroszország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szudán, Tajvan, Thaiföld és Ukrajna vezetett be korlátozást a Magyarország teljes területéről vagy madárinfluenzával érintett megyéből származó baromfira, élő baromfira, baromfitermékekre vagy szárnyasokra.
Részben Oroszország is lazított: az orosz állat-egészségügyi hatóság feloldotta a Hajdú-Bihar megyét érintő korlátozásokat egyes termékekre vonatkozóan, a többi között az élő baromfi és a keltetőtojás, a baromfihús, a kész baromfihús termékek, a baromfitakarmányok, valamint a takarmány-adalékanyagok szállítását engedélyezte. Ehhez a vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok madárinfluenza-megbetegedéstől való mentességére vonatkozó pontjában az alábbi szöveg feltüntetését kérik: „Magyarország Békés, Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyéi kivételével”, vagyis az ezekből a megyékből érkező termékekre október elején még vonatkoztak a korlátozások.
Továbbra is tilos nyílt vízből itatni
A nemzetközi besorolás változása mellett is fontos hangsúlyozni, hogy a járványvédelmi minimumfeltételeket tartalmazó 3/2017-es országos főállatorvosi határozat jelenleg is érvényes, emeli ki a Nébih.
A fertőzés és a betegség állományok közötti terjedésének megakadályozásához elengedhetetlen az állattartó létesítmények járványvédelmi zártságának javítása. A főállatorvosi határozat szerint a takarmányt zárt és fedett helyen kell tartani. A tárolás során biztosítani kell, hogy a takarmányhoz ne férjen hozzá idegen fajú állat, például vadmadár vagy rágcsáló. A lehetőleg ivóvíz minőségű, szükség szerint cserélt friss vizet vagy vezetékből, vagy zárt tárolótartályból kell biztosítani. Nyílt vízből itatni tilos! Az etetést és az itatást csak teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen lehet végezni. Az alom tárolását úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal való érintkezése, vagyis lehetőleg fedett, zárt helyen, vagy fóliával letakarva.
A kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek, ahova a baromfi kiengedhető, legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lennie. Fóliasátorban történő állattartás esetén biztosítani kell a sátor mindkét végének lezárhatóságát.
A határozat tartalmazza a zárt építmények víziszárnyasok, illetve egyéb szabadon tartott baromfifélék sűrűségének megfelelő minimum-alapterületét is.
A fertőtlenítésre vonatkozóan is részletes útmutatást ad a rendelet. Eszerint a telepeken csak állattartó telepi használatra javasolt, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező fertőtlenítőszer használható. Külön útmutatást adnak a lábbelik és a telepen megforduló gépkocsik fertőtlenítésére, kiemelve, hogy a fertőtlenítés mindenki számára kötelező – beleértve a telepi dolgozókat, tulajdonost is – a telepre és az állatok tartási helyére való bemenetelkor és az elhagyásakor. Az állattartó telephez kapcsolódó személy- és járműforgalmat a minimálisra kell korlátozni. A fertőtlenítés végrehajtását fertőtlenítési napló vezetésével kell dokumentálni.
Az állattartó telepek állatorvosi ellátását, felügyeletét biztosítani kell, ami nagy létszámú állattartó telepek esetében csak praxisengedéllyel rendelkező szolgáltató állatorvossal kötött írásos szerződés alapján történhet.
Az újratelepítésnél is figyelni kell
A madárinfluenza-járványban érintett gazdaságok újratelepítéséről új eljárásrend készült a Baromfi Termék Tanáccsal együttműködésben, ami önellenőrzési és hatósági check-listákat is tartalmaz. Ennek értelmében, a járvány újbóli kitörésének elkerülése érdekében kizárólag a BTT és az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott telepeken történhet meg az újratelepítés. Az előírásokat a termelés teljes időtartama alatt be kell tartani, és megszegőik nemcsak bírságra számíthatnak, hanem az állami kártalanítási rendszerből is kizárhatják őket.
A betelepítés engedélyezése a tartó által benyújtott kérelem alapján történik.
A kitörésben érintett telepek esetében az engedély kiadását minden esetben hatósági helyszíni ellenőrzés előzi meg, a kitörésben nem érintett telepek esetében ennek szükségességéről az engedélyező hatóság dönt, kockázatértékelés alapján.
Emellett újratelepítés esetén határozatban rendelkeznek az állományok kötelezően elvégzendő ellenőrző vizsgálatairól is.
Az állattartók számos hasznos információt – egyebek között a baromfitelepek betelepítési kérelméhez kapcsolódó önellenőrzési listát – találnak a Nébih tematikus aloldalán.
Mit kell tartalmaznia a betelepítési kérelemnek?1. A kérelmet benyújtó tartó neve, pontos címe, elérhetőségei (telefon, e-mail) 2. Tartásihely-azonosító 3. A tartási helyhez tartozó tenyészetek, tartók listája tenyészetkódokkal, a hozzájuk tartozó felelős tartó neve, pontos címe, elérhetőségei 4. Tartó(k) FELIR-száma 5. A telep GPS-koordinátái 6. Nyilatkozat a BTT-tagságról (igen vagy nem) 7. Integrátor vagy tulajdonos neve, címe, elérhetőségei (telefon, e-mail) 8. Betelepíteni kívánt állatok faja, fajtája, darabszáma 9. Betelepíteni kívánt állatok származási helye 10. Betelepítés tervezett időpontja 11. Integrátor nyilatkozata: Tömőalapanyag esetén a tömés helye, címe; a tömés helyére vonatkozó önellenőrzési lista csatolása; nyilatkozat arról, hogy a letelepített állományt levágatja, vagy tömésre kihelyezi, majd levágatja, a tömés meghiúsulása esetén vágóhídon értékesíti. 12. Valamennyi telep esetében kitöltött önellenőrzési lista, amit a tartónak, a tulajdonosnak, az integrátornak és az ellátó szolgáltató állatorvosnak is kötelező aláírni. Az önellenőrzési check-lista a Nébih honlapjáról letölthető. Amennyiben bármelyik adat hiányzik, a kérelmet a szakemberek elutasítják, vagy hiánypótlásra szólítják fel a kérelmezőt. |