Back to top

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Fotó: Csatlós Norbert
Irodájában minden az erdőkről, a természetről szól. A falon erdőtérképek, oklevelek, szakmai elismerések, trófeák. Érkeztünkkor a házigazda épp irathalmokat rendezett az asztalán, mint mondta, a soros elnökségi ülés anyagát. Azt is elárulta, a koronavírus miatt elmaradt kamarai programok ráébresztették, hogy „ezek nélkül is van élet”.

Ám a következő percben már lelkesen magyarázta, hogy jövőre Magyarország rendezi a vadászati világkiállítást, és ebben a kamarának számos feladata lesz.

Eddig az 1971-es budapesti világkiállítás volt a „csúcs”, színvonalában, programjában, illusztris vendégei névsorában. Olyan politikai nagyágyúk jártak itt, mint Brezsnyev szovjet főtitkár, Fidel Castro kubai vezető, Strauss bajor miniszterelnök, Brandt német kancellár. Ez egyben a „keleti blokk” elismerését is jelentette a nyugat részéről. Ennek lesz 2021-ben a félévszázados jubileuma. A készülő világkiállítás tartalmában gazdagnak, megjelenésében attraktívnak ígérkezik. Külön izgalmassá teszi, hogy a járvány miatt minden nagy európai rendezvényt lefújtak, így a dortmundit, a salzburgit is, ezért a vadásztársadalom számára hosszú idő után ez lesz az első találkozó.

Kiemelt vendég lesz a szubszaharai Afrika, mert ott mutatkozik meg legmarkánsabban, hogy lehet jól kezelni a vadászatot, és az is, milyen drámai következményei vannak, ha nem kezelik, sőt tiltják.

Fotó: Csatlós Norbert
Akkor a vadorzás mindent elsöpör. Ahol van vadászat, ott gondozzák a vadállományt, a külföldi vendégek pénzt hoznak, abból jut a vadorzás elleni harcra, jut a helybeliek megélhetésére. Az elejtett vadat nem rapsicként viszik el, a húsból is kapnak az ott élők, és nem irtják ki az állományt. A világkiállítás mottója: „Egy a Természettel”. Ez is jelzi, hosszú távon fenntartható természetgazdálkodást kíván bemutatni. Amiben helye van az ökoszisztéma minden részének, köztük a vadnak, az embernek, a szabályozott, rendezett vadászatnak.

Ismeretlen asszonyok

Megbeszéltük, hogy nem „szakmázunk” túl sokat, mégis muszáj megkérdeznem, a több évtizedből, amit a TAEG-nél töltött, milyen eredményére gondol vissza legszívesebben. Jámbor László habozás nélkül válaszol. „Az első, hogy sikerült összekovácsolni egy igazi kollektívát. Tudtam, ha jó közösséget szeretnék, akkor a munkafeltételeket is biztosítani kell. Igyekeztem mindent megadni a kollégáknak. Szolgálati autót, megfelelő öltözetet, fegyvert, korszerű látcsövet, hogy ne legyenek elmaradva a vendégvadászok felszereltségétől.”

Fotó: Csatlós Norbert

De a legnagyobb ötletnek talán az bizonyult, hogy friss vezetőként összehívta az erdészeket egy vacsorára, méghozzá párjukkal együtt. Ott derült ki, hogy az évtizedek óta együtt dolgozó erdészek feleségei nem ismerik egymást.

Akkora sikere lett a találkozónak, hogy elhatározták, minden évben elmennek együtt kirándulni. Azóta a csapat asszonyostól, gyerekestől busszal bejárta már egész Magyarországot, meg a környező országokat is. „Ez úgy összerázta a népet, hogy szinte családként működtünk. Az, hogy szívesen dolgoznak együtt az emberek, a legnagyobb eredmény”– vallja a visszavonult vezérigazgató.

Gyarapodó látnivalók

Másik fegyvertényként említi, hogy ’98-ban kezdték komolyabban kiépíteni a Soproni Parkerdőt, és az akkor elfogadott közjóléti fejlesztési terveket máig folytatják. Az erdőben gyarapodó látnivalók, sétautak, tanösvények, erdei tornapálya, archeológiai park várja a kirándulókat.

Legújabb fejlesztésük a közeljövőben kialakítandó vadaspark és látogatóközpont.

Fotó: Csatlós Norbert
A népszerű erdei iskola is otthont kap majd benne, mert a vadászati múzeum kis termét már kinőtte. Sopront a kilátók városának is nevezik, s a 10 kilátó mind érdekes kirándulási célpont. „Ennek az erősen lokálpatrióta városnak a vezetői jó ideje azt mondják, Sopronnak nem egy jelképe van, hanem kettő: egyik a belvárosi Tűztorony, másik az erdei Károly-kilátó. Ezzel elismerik, hogy az idegenforgalomnak és a város lakóinak a kettő együtt érdekes. Szép időben a parkerdő piknikező helyein többen vannak, mint benn a városban. Elnyertük Az év ökoturisztikai létesítménye címet is, a Károly-kilátó, a múzeum, a mellette létesített gyerekpark, a meseösvény együttesével.”

Mindemellett alapfeladatuk az egyetemi és középiskolai erdészeti képzés gyakorlati támogatása, ennek fejlesztéseire is áldoztak.

Az eredmények nagy része az elmúlt 21 évben született, miután sikerült az erdőgazdaságnak saját erőből leküzdeni a kilencvenes évek katasztrofális lucfenyőpusztulását, és lefaragni a milliárdos anyagi kárt.

Demeter, a Nagyúr

Fotó: Csatlós Norbert
A komoly témák között apró megjegyzést teszek az asztalán pompázó tarka teknőcfigurákra: nem tűnnek őshonos szubalpin lényeknek. Jámbor úr nevetve mondja, gyerekkora indiánregényei óta az ő totemállata is a mohikán törzs totemállata, a teknősbéka. Vajon felnőtt fejjel, a soproni erdőkben mi a kitüntetett lény, ami úgy igazán a szívéhez nőtt? – tudakolom. „Minden!” – vágja rá. „De, ha úgy kérdezi, hogy vadászként mi a kedvencem, akkor a vaddisznó! Rendkívül intelligens állat, a hazai nagyvadfajok közt a legokosabb, mint a madarak között a holló.

Minden komolyabb vaddisznónak, amit szerettem volna elejteni, nevet adtam. Volt, amit 3 évig kergettem, ő Báró Bárnevónai Felsőgizellai Demeter, a Nagyúr. Bárnevóna egy les, gyönyörű tóállás, ahol először megláttam.

Kinn voltunk a feleségemmel, aki mindig elkísér vadászni. Szép havas éjszaka volt, holdvilágnál, tisztán lehetett látni. Hatalmas disznó jött, megcsúszott és beleesett a mocsarasba. Majd kikaptatott és körbejárt. Lőhető lett volna, de tudtam, ilyen állatot nem lövünk meg azonnal. Kilencszer találkoztam vele! Egy havas napon autózva, hirtelen szólt a nejem: disznó! Látom – válaszoltam. Mert láttam egy kondát átmenni az úton kb. 150 méterre. Mondom, hogy disznó!! – így a nejem. Mondom, hogy látom! Már elmentek – így én. Közben gurultam lassan a kocsival, nem vettem észre, hogy Demeter meg jött fölfele oldalról, és a bal első kerékkel fölborítottam. Kiszálltam, ott feküdt előttem a másfél mázsás hatalmas állat, ráismertem. Föltápászkodott, támolygott, majd elballagott. Gondoltam, még találkozunk. Úgy is lett. A harmadik évben lőttem meg.

Addig hétszer láttuk a feleségemmel, a nyolcadik alkalommal meglőhettem volna, de akkor épp egyedül voltam. Hát nem! Együtt hajtottuk, majd meglövöm legközelebb, ha együtt leszünk.

Fotó: Csatlós Norbert
Két hét múlva be is jött: aranyérmes kan lett. Felsőgizellai pedig attól lett, hogy a Bárnevóna területéről átköltözött a Felsőgizella erdőrészre. Nemes vadnak nemesi név dukál. A vadászat nem abból áll, hogy elsütöm a puskát, a lényeg, amíg eljutok odáig, hogy elsüthessem.”

Ahogy vendéglátónkat elsodorja a vadászhév, beszédén lassan átsütnek az alföldi hangzók, szülőföldje emlékei.

Ennek is története van: László, a komádi legény a pécsi egyetemen találkozott szintén agrárközgazdász diáktársával, Erzsébettel, a tősgyökeres soproni poncichter lánnyal. Őt követve került a keleti végekről a nyugati végekre. 47 esztendős, közös életük „koronája” a három vagány, élsportoló, természetszerető unoka: Bendegúz, Soma és Botond, akik szívesen csatlakoznak nagyapjuk erdei kalandjaihoz.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.

Erdeink a legjobb kezekben vannak

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.