Back to top

A muraközi ló - Egy fajta kialakítása

A muraközi ló hazánk kiemelkedő értékű hidegvérű lova, egykoron a belga vérrel nem keresztezett hidegvérű ló neve. Mára a klasszikus magyar hidegvérű ló egyik típusa, mely kisebb testtömegű, finomabb felépítésű, elegánsabb megjelenésű, gyorsabb mozgású és kitartóbb munkavégzésű más típushoz képest.

A fajta történetéről és regenerálásáról szóló cikksorozatunk ezúttal a 2007–2016. közötti időszakot tekinti át. Előzőleg ott hagytuk abba, hogy 2007 elején rátaláltunk Bartók László segítségével a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi magyar hidegvérű tenyészménre, amely külső és belső értékmérő tulajdonságaival jól beleillett a muraközi rekonstrukciós programba. Azon év tavaszán már ő (mivel igen nagy hatást tett a muraközi programra) fedezett Őriszentpéteren.

Freibergi vérségű kancacsikók az őrségi legelőn

Anyai nagyapja a Péterhida vonalból származó 152 Iregszemcse-93 volt, és ez bizakodásra adott okot, hogy utódaiban is hozza a számunkra kedvező típust, nem pedig a felnevelés okozta a szerényebb méreteket.

Első nemzedék az Őrségben

Az első Őrségben született nemzedéke minden várakozásunkat felülmúlta, szép küllemű, típusos muraközi csikók voltak. Mostanra 12 év távlatából bátran kijelenthető, hogy a típus regenerálásában és a majdani fajta kialakításában meghatározó szerepe volt Veszprémvarsány Robinak. Jelenleg a programban szereplő kancaállomány (tenyész és növendék) 37%-a Robi-lány vagy -unoka.

Azonban az a tény, hogy nem találtunk újabb, a tenyésztési programba bevonható hidegvérű mént az országban, ami újabb kihívás elé állított. Hisz’ hiába születnek típusos csikók, ha azok mind közeli rokonok lesznek, nem tudjuk a szoros beltenyésztést elkerülni.

Az akkori kancaállomány döntő része attól a 2929 Palotabozsok-29 Buzogánytól származott (lány vagy unoka), amelyik mén akkor a Péterhida vonal utolsó élő tenyészmén leszármazottja volt.

Ezekre a kancákra került Robi, így igen kevés variációs lehetőségünk volt.

Emiatt figyelmünk a muraközi rokon fajtáira esett, tehát az Alpok hidegvérűjei felé. A Dunamenti Országok Génmegőrző Egyesülete közreműködésével, egy nemzetközi pályázat keretében a Mura-menti országok muraközi lóállományait is feltérképeztük, melynek következő lett az eredménye:

  • Ausztriában ez a típus már lényegében eltűnt, és nem kívánnak könnyebb típust elkülöníteni a nóri fajtában.
  • Szlovéniában szintén kihaltnak tekinthető a muraközi ló, azonban fenotípusában még itt-ott fellelhető, de származás nem rendelhető a lovak mellé.
  • Horvátországban a mai napig fellelhető és törzskönyvezett fajta a muraközi, igaz nagyon kicsi és törékeny az itteni állomány. Ott is nagy gondot okoz a megfelelő tenyészmén kiválasztása. Voltak kezdeményezések esetleges méncserék tekintetében, de sajnos ezek rendre meghiúsultak.

Svájci freibergi ló

A nóri-fajtakör nyugati fajtái közül a freibergi fajtához tudtunk érdemi kontaktust kiépíteni, egy ’56-ban emigrált állatorvos professzor, dr. Lazáry Sándor (családja a Muravidékről származott) segítségével, aki jó kapcsolatokat ápolt a Svájci Állami Ménes vezetésével.

Egy kis „expedíció” keretében 2009 januárjában kiutaztunk Svájcba megnézni a freibergi lovat, illetve tárgyalást kezdeményezni egy esetleges szaporítóanyag-behozatalról.

Nagyon nagy élmény volt látni, hogy a koránt sem lovas nemzetnek tartott svájciak, milyen szakmai alapossággal tenyésztik lovaikat, köztük a freibergit is. Nem véletlen, hiszen náluk ez a fajta nemzeti lónak számít. Összességében közel 4500 kancát tartanak számon, melyek döntően 1-3 kancát tartó tenyésztőknél találhatók. Svájcban a freibergi lovat nem mezőgazdasági hasznosításra, hanem a hobby és rekreációs tevékenységekre tartják, ennek megfelelően az 1960-as évektől tenyésztik. A fajtát küllemében kikönnyítették különböző melegvérű fajták felhasználásával, de a kedvező, hidegvérűre jellemző temperamentumot sikerült megőrizni. Az állami méntelepen nagyon komoly génmegőrzési és tenyésztést segítő munka zajlik, egyebek mellett például olyan ménkatalógust adnak ki, amelyben az egyes mének küllemi örökítő­ké­pességét, használhatóságát (az utódok eredményein keresztül) ismertetik.

A freibergi könnyű hidegvérűnek tekinthető, mozgása könnyed, lépésbiztonsága kiváló, testméretei nem túl nagyok, igazi fáradhatatlan hegyi ló. Küllemi adottságaihoz hozzátartozik, hogy lába bokaszőröktől mentes vagy alig bokaszőrözött.

Veszprémvarsány ivadék, mint terápiás ló Ausztriában
Szakértő társaságunk úgy ítélte meg, hogy bár könnyebb típust képvisel, mint az általunk elképzelt muraközi, de ennek ellenére a „hideg­vérűsebb” kancákkal igen jól társítható. Mozgás, láb és pataszerkezet javítására kifejezetten javító küllemi paraméternek tartottuk a tömegesebb freibergi egyedeket. Úgy határoztunk, hogy 2 méntől 5-5 adag, mélyhűtött szaporítóanyagot hozunk be.

Ennek az importnak elég gyenge eredménye lett, csupán 2 vemhesülés.

Az egyik vehemből származó kanca (82-Csenge) 2017-ben született fia már tenyészmén, növelve a leendő fajta genetikai variabilitását. Azonban időközben a svájciak felajánlottak további 2 tenyészmént – mondván nincs szükségük rájuk –, amit bérmentve elhozhattunk. Természetesen éltünk a lehetőséggel, így 2012 januárjában 2 freibergi tenyészmént szállítottunk haza [5392 Lorambo (szül. 1992) és az 5393 Versace (szül. 2002)] Thomka Iván és Rácz Dániel segítségével.

A freibergi ménekkel egyértelmű volt a szándékunk: a rámásabb muraközi, esetleg hidegvérű kancákat fedeztetve kissé „finomabb” egyedeket nyerni, majd ezeket kisebb, a murához közel álló jó mozgású, vékonyabb csontú, magyar hidegvérű ménekkel fedeztetni. Idegen vonalak létrehozása érdekében további vonalakat kialakítását is terveztük.

Az utódokat látva azt tapasztaljuk, hogy ez akkor kedvező, ha a freibergi vérhányad 12,5-25% között mozog, így a könnyebb küllem már nem érzékelhető, de a mozgás és a lábak javítása nem csorbul.

Tenyésztőtársak felkutatása

Az első időszakban nem adtunk el olyan kancákat, amelyet szigorú szemeink a muraközi tenyésztés számára kedvezőnek ítélt, dacára annak, hogy potenciális vásárlók lettek volna. Ezt annak érdekében tettük, hogy legyen egy olyan jó muraközi típusú kancaállomány, amelyre bátran lehet majd a tenyésztést építeni.

1: a muraközi tenyésztési program keretében született csikók; 2: freibergi fajtába tartozó tenyészmén

Azt azonban tudtuk, hogy egyedül nem leszünk képesek regenerálni a fajtát, ugyanis hosszabb távon magántenyésztők nélkül a tenyésztői munka nem kivitelezhető. Ezért ezt az időszakot tenyésztőtársak felkutatására használtam fel.

Olyan tenyésztőket kerestem, akik nem a pénzért, hanem az érzelmi indíttatásból tartanak lovat, emellett kellő szakmai tudással rendelkeznek a lótenyésztésről.

Ezt a kört nagyrészt lovas érzelmű magyar tarkások közt találtam meg, elsősorban Rácz Károly személyében. Karcsival mindig együtt utaztunk magyartarkás rendezvényekre, elnökségi ülésekre, így szép lassan „megfertőződött” muraközivel. Lovakat mindig is tartott, szereti is őket, így hamar beszerezett pár muraközi kancát, s mára az Őrségi Nemzeti park után a legnagyobb létszámmal rendelkező muraközi tenyésztő. Szakmai segítsége, barátsága sokszor segített az olyan helyzetekben, amikor már kilátástalannak láttam a muraközi továbbfejlődését.

Tenyésztői munka az Őrségben

Mindeközben persze zajlott a tenyésztői munka az Őrségi Nemzeti Parkban. A feltüntetett adattáblázatokban a fedeztetett kancák és a választott csikók (1. táblázat), valamint a programban használt tenyészmének találhatók számszerűsítve (2. táblázat).

2010-ben született meg Vazul, az első olyan méncsikónk, akit minden tekintetben alkalmasnak tartottunk arra, hogy tenyészmén legyen. Így állt tenyésztésbe 5698 Őriszentpéter-8 Vazul.

Számomra ő nagyon jól megközelíti azt a típust, amit mi muraközinek gondolunk.

De hogy mennyire repül az idő, arra jó példa az, hogy Vazul két fia múlt héten (2020. szeptember 10-én) tették le a ménvizsgát Kaposváron.

Amikor az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi tenyészetében elértük a kívánatos tenyészkanca-létszámot (22-23 egyed), elkezdtünk értékesíteni azon tenyésztőtársak számára, akik segíteni kívánták munkánkat, és muraközi lovat szerettek volna tenyészteni. Ez a folyamat a mai napig tart, folyamatosan csatlakoznak a munkába újabbnál újabb tenyésztők, ahogy tudunk nekik kancacsikókat biztosítani.

2016 őszére a muraközi programban 79 ló vett részt, ennek 34%-a volt 8 magánszemély tulajdonában.

A Földművelésügyi Minisztérium ekkor hivatalosan is felvállalta a muraközi lovat, majd 2016. október 10-én V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi ló kutatási program indítását, melynek egyértelmű céljai közt a muraközi fajtává válása szerepelt.

Ez új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, de erről majd a következő lapszámban.

További cikkeink a témában:

A muraközi ló típusának regenerálása

A muraközi ló és a magyartarka

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyes szintek bírálata a díjlovaglásban

A díjlovaglóprogramok a kiképzési skála felépítése nyomán fokozatosan és szintenként egymásra épülve tagolódnak alaposztálytól a nagydíjig. Ezek a szintek a helyes kiképzési elveket követve bizonyos mérföldköveket jelenthetnek a lovas számára, egyfajta kontrollt, amiben a sorrend betartása rendkívül fontos.

Vezúv, a parancsnoki ló nyugdíjba vonult

Idén áprilisban a magyar lovasélet peremén különleges esemény történt: a magyar rendőrség, egyben a Nemzeti Lovas Díszegység parancsnoki lova, Vezúv nyugdíjba vonult. Életútja során számtalan eseményen bizonyította rátermettségét, méltón jelenítve meg a somogysárdi ménesben végzett lótenyésztői munkát.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Mezőhegyesen készültek a FEI Négyesfogathajtó Európa-bajnokságra versenyzők

Az akadályhajtás versenyszámmal ért véget a május 6-9. között rendezett nemzeti fogathajtó verseny Mezőhegyesen. A résztvevő 74 fogat között indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyesfogatok, a magyarok mellett cseh, osztrák, román versenyzők is starthoz álltak.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.