Back to top

A muraközi ló - Egy fajta kialakítása

A muraközi ló hazánk kiemelkedő értékű hidegvérű lova, egykoron a belga vérrel nem keresztezett hidegvérű ló neve. Mára a klasszikus magyar hidegvérű ló egyik típusa, mely kisebb testtömegű, finomabb felépítésű, elegánsabb megjelenésű, gyorsabb mozgású és kitartóbb munkavégzésű más típushoz képest.

A fajta történetéről és regenerálásáról szóló cikksorozatunk ezúttal a 2007–2016. közötti időszakot tekinti át. Előzőleg ott hagytuk abba, hogy 2007 elején rátaláltunk Bartók László segítségével a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi magyar hidegvérű tenyészménre, amely külső és belső értékmérő tulajdonságaival jól beleillett a muraközi rekonstrukciós programba. Azon év tavaszán már ő (mivel igen nagy hatást tett a muraközi programra) fedezett Őriszentpéteren.

Freibergi vérségű kancacsikók az őrségi legelőn

Anyai nagyapja a Péterhida vonalból származó 152 Iregszemcse-93 volt, és ez bizakodásra adott okot, hogy utódaiban is hozza a számunkra kedvező típust, nem pedig a felnevelés okozta a szerényebb méreteket.

Első nemzedék az Őrségben

Az első Őrségben született nemzedéke minden várakozásunkat felülmúlta, szép küllemű, típusos muraközi csikók voltak. Mostanra 12 év távlatából bátran kijelenthető, hogy a típus regenerálásában és a majdani fajta kialakításában meghatározó szerepe volt Veszprémvarsány Robinak. Jelenleg a programban szereplő kancaállomány (tenyész és növendék) 37%-a Robi-lány vagy -unoka.

Azonban az a tény, hogy nem találtunk újabb, a tenyésztési programba bevonható hidegvérű mént az országban, ami újabb kihívás elé állított. Hisz’ hiába születnek típusos csikók, ha azok mind közeli rokonok lesznek, nem tudjuk a szoros beltenyésztést elkerülni.

Az akkori kancaállomány döntő része attól a 2929 Palotabozsok-29 Buzogánytól származott (lány vagy unoka), amelyik mén akkor a Péterhida vonal utolsó élő tenyészmén leszármazottja volt.

Ezekre a kancákra került Robi, így igen kevés variációs lehetőségünk volt.

Emiatt figyelmünk a muraközi rokon fajtáira esett, tehát az Alpok hidegvérűjei felé. A Dunamenti Országok Génmegőrző Egyesülete közreműködésével, egy nemzetközi pályázat keretében a Mura-menti országok muraközi lóállományait is feltérképeztük, melynek következő lett az eredménye:

  • Ausztriában ez a típus már lényegében eltűnt, és nem kívánnak könnyebb típust elkülöníteni a nóri fajtában.
  • Szlovéniában szintén kihaltnak tekinthető a muraközi ló, azonban fenotípusában még itt-ott fellelhető, de származás nem rendelhető a lovak mellé.
  • Horvátországban a mai napig fellelhető és törzskönyvezett fajta a muraközi, igaz nagyon kicsi és törékeny az itteni állomány. Ott is nagy gondot okoz a megfelelő tenyészmén kiválasztása. Voltak kezdeményezések esetleges méncserék tekintetében, de sajnos ezek rendre meghiúsultak.

Svájci freibergi ló

A nóri-fajtakör nyugati fajtái közül a freibergi fajtához tudtunk érdemi kontaktust kiépíteni, egy ’56-ban emigrált állatorvos professzor, dr. Lazáry Sándor (családja a Muravidékről származott) segítségével, aki jó kapcsolatokat ápolt a Svájci Állami Ménes vezetésével.

Egy kis „expedíció” keretében 2009 januárjában kiutaztunk Svájcba megnézni a freibergi lovat, illetve tárgyalást kezdeményezni egy esetleges szaporítóanyag-behozatalról.

Nagyon nagy élmény volt látni, hogy a koránt sem lovas nemzetnek tartott svájciak, milyen szakmai alapossággal tenyésztik lovaikat, köztük a freibergit is. Nem véletlen, hiszen náluk ez a fajta nemzeti lónak számít. Összességében közel 4500 kancát tartanak számon, melyek döntően 1-3 kancát tartó tenyésztőknél találhatók. Svájcban a freibergi lovat nem mezőgazdasági hasznosításra, hanem a hobby és rekreációs tevékenységekre tartják, ennek megfelelően az 1960-as évektől tenyésztik. A fajtát küllemében kikönnyítették különböző melegvérű fajták felhasználásával, de a kedvező, hidegvérűre jellemző temperamentumot sikerült megőrizni. Az állami méntelepen nagyon komoly génmegőrzési és tenyésztést segítő munka zajlik, egyebek mellett például olyan ménkatalógust adnak ki, amelyben az egyes mének küllemi örökítő­ké­pességét, használhatóságát (az utódok eredményein keresztül) ismertetik.

A freibergi könnyű hidegvérűnek tekinthető, mozgása könnyed, lépésbiztonsága kiváló, testméretei nem túl nagyok, igazi fáradhatatlan hegyi ló. Küllemi adottságaihoz hozzátartozik, hogy lába bokaszőröktől mentes vagy alig bokaszőrözött.

Veszprémvarsány ivadék, mint terápiás ló Ausztriában
Szakértő társaságunk úgy ítélte meg, hogy bár könnyebb típust képvisel, mint az általunk elképzelt muraközi, de ennek ellenére a „hideg­vérűsebb” kancákkal igen jól társítható. Mozgás, láb és pataszerkezet javítására kifejezetten javító küllemi paraméternek tartottuk a tömegesebb freibergi egyedeket. Úgy határoztunk, hogy 2 méntől 5-5 adag, mélyhűtött szaporítóanyagot hozunk be.

Ennek az importnak elég gyenge eredménye lett, csupán 2 vemhesülés.

Az egyik vehemből származó kanca (82-Csenge) 2017-ben született fia már tenyészmén, növelve a leendő fajta genetikai variabilitását. Azonban időközben a svájciak felajánlottak további 2 tenyészmént – mondván nincs szükségük rájuk –, amit bérmentve elhozhattunk. Természetesen éltünk a lehetőséggel, így 2012 januárjában 2 freibergi tenyészmént szállítottunk haza [5392 Lorambo (szül. 1992) és az 5393 Versace (szül. 2002)] Thomka Iván és Rácz Dániel segítségével.

A freibergi ménekkel egyértelmű volt a szándékunk: a rámásabb muraközi, esetleg hidegvérű kancákat fedeztetve kissé „finomabb” egyedeket nyerni, majd ezeket kisebb, a murához közel álló jó mozgású, vékonyabb csontú, magyar hidegvérű ménekkel fedeztetni. Idegen vonalak létrehozása érdekében további vonalakat kialakítását is terveztük.

Az utódokat látva azt tapasztaljuk, hogy ez akkor kedvező, ha a freibergi vérhányad 12,5-25% között mozog, így a könnyebb küllem már nem érzékelhető, de a mozgás és a lábak javítása nem csorbul.

Tenyésztőtársak felkutatása

Az első időszakban nem adtunk el olyan kancákat, amelyet szigorú szemeink a muraközi tenyésztés számára kedvezőnek ítélt, dacára annak, hogy potenciális vásárlók lettek volna. Ezt annak érdekében tettük, hogy legyen egy olyan jó muraközi típusú kancaállomány, amelyre bátran lehet majd a tenyésztést építeni.

1: a muraközi tenyésztési program keretében született csikók; 2: freibergi fajtába tartozó tenyészmén

Azt azonban tudtuk, hogy egyedül nem leszünk képesek regenerálni a fajtát, ugyanis hosszabb távon magántenyésztők nélkül a tenyésztői munka nem kivitelezhető. Ezért ezt az időszakot tenyésztőtársak felkutatására használtam fel.

Olyan tenyésztőket kerestem, akik nem a pénzért, hanem az érzelmi indíttatásból tartanak lovat, emellett kellő szakmai tudással rendelkeznek a lótenyésztésről.

Ezt a kört nagyrészt lovas érzelmű magyar tarkások közt találtam meg, elsősorban Rácz Károly személyében. Karcsival mindig együtt utaztunk magyartarkás rendezvényekre, elnökségi ülésekre, így szép lassan „megfertőződött” muraközivel. Lovakat mindig is tartott, szereti is őket, így hamar beszerezett pár muraközi kancát, s mára az Őrségi Nemzeti park után a legnagyobb létszámmal rendelkező muraközi tenyésztő. Szakmai segítsége, barátsága sokszor segített az olyan helyzetekben, amikor már kilátástalannak láttam a muraközi továbbfejlődését.

Tenyésztői munka az Őrségben

Mindeközben persze zajlott a tenyésztői munka az Őrségi Nemzeti Parkban. A feltüntetett adattáblázatokban a fedeztetett kancák és a választott csikók (1. táblázat), valamint a programban használt tenyészmének találhatók számszerűsítve (2. táblázat).

2010-ben született meg Vazul, az első olyan méncsikónk, akit minden tekintetben alkalmasnak tartottunk arra, hogy tenyészmén legyen. Így állt tenyésztésbe 5698 Őriszentpéter-8 Vazul.

Számomra ő nagyon jól megközelíti azt a típust, amit mi muraközinek gondolunk.

De hogy mennyire repül az idő, arra jó példa az, hogy Vazul két fia múlt héten (2020. szeptember 10-én) tették le a ménvizsgát Kaposváron.

Amikor az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi tenyészetében elértük a kívánatos tenyészkanca-létszámot (22-23 egyed), elkezdtünk értékesíteni azon tenyésztőtársak számára, akik segíteni kívánták munkánkat, és muraközi lovat szerettek volna tenyészteni. Ez a folyamat a mai napig tart, folyamatosan csatlakoznak a munkába újabbnál újabb tenyésztők, ahogy tudunk nekik kancacsikókat biztosítani.

2016 őszére a muraközi programban 79 ló vett részt, ennek 34%-a volt 8 magánszemély tulajdonában.

A Földművelésügyi Minisztérium ekkor hivatalosan is felvállalta a muraközi lovat, majd 2016. október 10-én V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi ló kutatási program indítását, melynek egyértelmű céljai közt a muraközi fajtává válása szerepelt.

Ez új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, de erről majd a következő lapszámban.

További cikkeink a témában:

A muraközi ló típusának regenerálása

A muraközi ló és a magyartarka

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos azonnali hatállyal, országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A megelőzés érdekében, a zárt tartás mellett, a további járványvédelmi előírások szigorú betartása is kiemelten fontos!

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.