Back to top

Cirok: sok múlik az időzítésen

A cirok termesztése nem igazán bonyolult. Ezért és szárazságtűrése, szívóssága miatt szeretik egyre jobban az európai gazdák. Két figyelmet érdemlő időszak azért van a cirok esetében is: a tavaszi gyomirtás mellett az őszi betakarítás időpontjának meghatározása, mindkettőn sok múlik.

Silócirok a betakarítás előtt Olaszországban
Az irányadó folyamat általában a szemek – illetve a silócirok esetében az egész növény – nedvességtartalmának változása. Ha ennek értéke kedvezővé válik, akkor nem érdemes tovább várni, mert a késlekedés miatt tönkremehet a termés. 

A cirok akkor éri el a fiziológiai érettséget, amikor a szemek nedvességtartalma
35 százalék körülire csökken, és már
30 százalékos nedvességtartalommal is el lehet kezdeni a betakarítását, de a szem általában gyorsan szárad, és betakarításkor jellemzően 18–25 százalék között mozog a nedvességtartalma.

Húsz százalékos nedvességtartalomnál bugavirágzata elkezd száradni, gyakran kinyílik.

Figyelembe kell venni, hogy miután a szemek nedvességtartalma 18–20 százalék körülire csökkent, rossz időjárás esetén, például eső vagy köd miatt újra megemelkedhet.

A szemek kiszáradása számít

Amikor a szemek beérnek, a ciroknövény levélzete még zöld. A betakarításhoz nem kell tehát bevárni, hogy a növény elszáradjon. Tudni kell, hogy egy hirtelen jött őszi aszály vagy korai fagy a növény gyors elszáradását okozza, és ha nem takarítják be megfelelő gyorsasággal, a cirok eldőlhet.

Amennyiben a nedvességtartalom 20 százalék alá csökken, a betakarítást már szeptemberben el kell kezdeni. Erre Magyarországon is lehet példa, bár a jellemző betakarítás nálunk októberre esik. Minél tovább várunk az aratással, annál nagyobb az eldőlés veszélye is.

Betakarításkor el kell kerülni, hogy túl sok szárat és levelet gyűjtsünk össze, ugyanis ez csökkenti a betakarítás sebességét és növeli a szemek nedvességtartalmát is.

A betakarítást általában akkor kell elkezdeni, amikor a szár legalsó levelei száradni kezdenek, bár a biztos irányadó a szemek nedvességtartalma.

A cirok, mint takarmány

A tömegtakarmánynak használt silócirok esetében az a cél, hogy 27–30 százalékos szárazanyag-tartalommal legyen betaka­rítva. Erre szükség van ahhoz, hogy a silózás megfelelő minőségű legyen, és a silózott cirok ne legyen folyós, elálljon, és hogy a lehető legjobb legyen az emészthetősége. Általános szabályként elmondható, hogy a silózott cirok stabilitása érdekében nem szabad se túl finomra, se túl durvára vágni a cirkot.

A szemes takarmányciroknál arra kell figyelni, hogy amikor a bugavirágzat közepén lévő szemek elérik a tejes-pépes stádiumot (ebben a fázisban a bugavirágnak gyakran a színe is megváltozik), akkor ez a szemek esetében 50, a teljes növényre vetítve pedig 30 százalékos szárazanyag-tartalomnak felel meg.

A cirok esetében egy-egy buga szemeinek érettsége a szemek függőleges elhelyezkedésétől függően nagyon is eltérhet egymástól, egyeseké meghaladhatja a tejes-pépes stádiumot. Ezeket a szemeket a kistestű kérődzők remekül hasznosítják, a szarvasmarhák azonban nem. Mivel ezek a szemek egészben maradnak, az emésztés során nehezen bomlanak le, és az ürülékkel együtt távoznak. Az egészben maradó szemek emészthetősége meghatározott szárazanyag-küszöbérték felett igen alacsony, olyannyira, hogy a silótakarmány általános emészthetőségét is leronthatja.

A szárazanyag-tartalom jelentősége

Amennyiben a cirok szárazanyag-tartalma meghaladja a 32 százalékot, érdemes apróbbra vágni a szilázst, sőt, az emészthetőség érdekében a szemeket is szétroppantani.

Sajátos helyzetet teremt, hogy a szem nélküli ciroknál nehezebb a betakarítás ideális időpontjának meghatározása. A szár alján található levelek azonban jó indikátorok: amint a száradás első jeleit mutatják, silózni kell. Ilyenkor jó módszer lehet, ha megcsavarunk egy szárat, hogy megbizonyosodjunk róla, vajon elérte-e már a minimálisan szükséges szárazanyag-mennyiséget. Ha levet enged, a cirok még nem érte el a megfelelő minőségű silózáshoz szükséges 27 százalékos szárazanyag-tartalmat. A fényperiódus-érzékeny buga nélküli cirok (PPS) még kései fázisban is biomasszát halmoz fel, tehát ezt a fajtát mindaddig lábon kell tartani, amíg az időjárási viszonyok megengedik, mert így hasznosítható leginkább a benne rejlő potenciál. Vagyis érdemes vele az alsó levelek száradásáig várni.

Az utóbbi évtizedekben nagy nemesítési változásokon átesett cirok legfőbb erénye, a jó szárazságtűrés a klíma változásával egyre inkább felértékelődik.

Kétségkívül számos jó érvünk van a cirok mellett, főleg a növény kisebb vízigénye, valamint az, hogy mind az állati takarmányozásban, mind az élelmiszergyártásban remekül használható. Ráadásul a növény hozama és emészthetősége sokat javult az utóbbi évtizedekben, az állatok jól reagálnak rá. Bár egész Európában nem túl jelentős a cirokter­mesztés – kevesebb, mint 0,5 millió hektáron termesztik a kontinensen –, a klímaváltozás miatt nagy jövőt látnak benne.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Megkezdték az egyik legnagyobb szójatermesztő régióban az aratást

Brazília nyugati államában, Mato Grosso-ban megkezdődtek a betakarítások, de nem abban az ütemben, ahogy előzőleg remélték, sok területen pedig jelentős késés tapasztalható. A térség fő ismérve, hogy vezető szerepet tölt be a szójatermesztésben. A helyi gazdálkodók szerint a szezon elején kevés eső esett, ez pedig hatással lesz betakarított szója mennyiségére.

Újabb lisztáremelésre kényszerülnek a malmok

Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.