Back to top

Akadozó cukorrépakampány

Korántsem zökkenőmentesen, de zajlik a szlovákiai cukorrépakampány. Az előzetes becslések szerint év végére, jövő év elejére fejeződhet be a „fehér arany” előállítása az ország két üzemelő cukorgyárában, Szereden és Hőlakon. Ebben a két gyárban együttesen mintegy 195 ezer tonna cukrot állíthatnak elő a 2020-as idényben.

A szeredi cukorgyár szeptember 15-én rajtolt, Hőlak pedig egy napra rá jelentette be az elindulását. A termelőknek a 2020–2021-es gazdasági évben csaknem 21 650 hektárról kell begyűjteniük a cukorrépatermést, ezen a területen 210 gazdálkodó termeszt cukorrépát.

A cukorrépa számára összességében elfogadhatóan alakult az időjárás, de azért akadtak bosszúsabb napok is a vegetáció során.

Tavasszal a nagy szárazság következtében eleinte nem fejlődtek kellőképpen a növények, emiatt az utóbbi 15 év leggyengébb terméskilátásával kezdődött a szezon.

De utána észhez tért a természet, intenzívebb esőzések jöttek, ami megmentette a termést. Természetesen alaposan besegítettek öntözéssel is, az éghajlatváltozás miatt mára elképzelhetetlenné vált a korszerű és hatékony termesztés.

Csakhogy esőből is megárt a sok: a bőséges októberi csapadék már nem csupán a termelőknek, hanem a feldolgozóknak is fejtörést okozott. A kedvezőtlen időjárás miatt a szeredi cukorgyárban kevés lett a feldolgozható cukoralapanyag. A sáros, latyakos táblákon természetszerűleg le kellett állítani a répa begyűjtését, ezért a szeredi gyárban csak a tartalékokat tudták feldolgozni, és emiatt a napi 5 ezer tonnás kapacitás kihasználása helyett csupán 3,2 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel.

– Egy cukorgyárnak lényegében csak a termőföldeken vannak tartalékai, emiatt fennállt a veszélye, hogy a szeredi cukorgyár 110 éves történelmében először le kell állítani a termelést az idény közepén.

Észszerű lépésekhez kellett tehát folyamodnunk, rugalmasan döntenünk – nyilatkozta Róbert Kovács, aki egyben a Cukorrépa-termesztők Szövetségének az elnöke. A termelés teljes leállítását tehát sikerült elkerülni Szereden, amivel sokat megtakarítanak, az esetleges leállás ugyanis legalább két napot igénybe vett volna, az üzem újraindítása pedig további másfél-két napot emésztene fel.

Az előzetes becslések szerint nagyjából november végére fejezik be a termelők a cukorrépatermés begyűjtését, sőt, a kiadós októberi esőzések miatt elképzelhető, hogy még decemberre is áttolódik a befejezése.

Már most borítékolható, hogy az eső után betakarított cukorrépa ára alacsonyabb lesz, mert a standard cukortartalom 16 százalék körül szokott lenni, viszont már jelenleg is csak 14,5–15 százalék körül van.

Az utóbbi években nem volt gond Szlovákia ellátása belföldön termelt cukorral, az önellátáshoz szükséges mennyiség 120 százalékát állítják elő. A termelést szeretnék fenntartani, és nemcsak az önellátás érdekében, hanem mert „természetesen nem veszíthető el az a mintegy 3 ezer alkalmazott, aki az ágazatban dolgozik” – nyilatkozta Michal Abelovič, a Szlovákiai Cukortársaság elnöke.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Újabb hungarikumok a Kossuth Rádió műsorában

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.