Back to top

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

– Kezdjük ott, hogy Vácról származom, és ott közel laktunk az erdőhöz. Elsődlegesen innen ered a természetszeretetem. Ez a mai napig megmaradt. Szőlészkedtem, horgásztam, vadásztam, jártam az erdőt, eközben találkoztam és ismerkedtem meg az erdei gombákkal – idézte fel hivatása kezdeteit. – Érdekelt a téma, úgyhogy egyre bővítettem ismereteimet, és ma már gombaszakellenőrként tevékenykedem.

Benkő Lajos: én még télen is tudok olyan gombát gyűjteni, ami olyankor nő
Fotó: Bella Huba

Benkő Lajos azt mondja, hazánk csodálatos erdeiben meglehetősen sok gombafaj megtalálható, de a mindenkori termést kizárólag az időjárás határozza meg, pontosabban az eső mennyisége.

– A tavaszi gombák ebben az évben szinte fel sem jöttek, mert alig esett az eső, így nem alakulhatott ki termőtest. Még azokon a helyeken sem találtam egy darabot sem, ahol olyannyiszor szedtem sok-sok kosárral. Viszont az őszi időjárás alakulása tökéletesen kedvezett a gombatermésnek, ami igen bőséges is lett.

Még olyan helyeken is találtam gombát, ahol eddig soha, például a velünk szemben lévő parkban rengeteg ehető példány termett.

Különösen érdekes, hogy még ínyenceknek valók is előfordultak közöttük, például ízletes rizike és lila pereszke.

Szóval, idén rendkívül gazdag lett az erdei gombatermés. Ez a piacon is meglátszott, rengeteget hoztak Zala és Somogy megyéből, bár persze akadtak olyanok, akik mindent összeszedtek. Éppen néztem, hogy a csiperke kilogrammja 700 forintba kerül a multiknál, vagyis egy embernyi adag, 20 dekagramm
140 forintba kerül.

A legtöbben mégsem ott vették, hanem inkább összeszedték mindenhonnan, még az olyan csiperkét is, amit mérgezőként tartanak nyilván Magyarországon; igaz, ettől függetlenül sokan eszik.

Persze nem úgy kell elképzelni, hogy a fogyasztása azonnali hányást és hasmenést okoz – mint a mérges gombák 80 százaléka 15–30 percen belül –, hanem rendkívül sok nehézfémet tartalmaz, amik lerakódnak a szervezetben, a csontokban, és nem ürülnek ki. Finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy egyáltalán nem tesznek jót a szervezetnek. Mégis, legtöbbször hiába szólok, sajnos sokan nem hallgatnak a jótanácsra, és rendszeresen eszik.

Hasznosak a gombatúrák
Fotó: Bella Huba

Ha már a mérgező gombáknál tartunk, akkor elárulom, hogy igazán hajmeresztő esetek is akadnak. Jöttek hozzám például itt élő oroszok, hogy vizsgáljam be a nyírfa-szőrgombát, ehető-e. Rögtön mondtam, hogy nem. Erre a válasz: ők bizony rendszeresen fogyasztják! Tíz napra vodkába áztatják, aztán ehető, bárhogy elkészíthető! Mit is válaszolhattam volna erre? Igazából csak annyit, hogy vodkában áztatva szerintem akár a gumicsizma vagy a kapca is ehető. Szóval, néha hiába a jó tanács...

Az erdei gombákkal egyébként az a tapasztalata a szakembernek, hogy sokukat ismerik az emberek – mármint azok, akik rendszeresen járják ilyen céllal az erdőt.

– Akik régóta gombásznak, azok nyilván tapasztaltak, velük általában nincs is probléma. Nagyon-nagyon ritka, hogy elnéznek valamit. Inkább az jelenthet gondot, hogy az egyébként ehető gombák éppen olyan állapotban vannak, amiben nem fogyaszthatók. Hozzák például a csigák által megrágott, nagyon kukacos, ázott, fagyott, rothadt, öreg gombákat, melyek már nem ehetők. Nos, ezeknek nem a konyhában a helye, hanem a szemétben. Probléma inkább azokkal akad, akik a gombadömping miatt kezdenek gyűjteni. Na, közöttük rengeteg olyan van, aki mindent felszed, ami az útjába kerül. Szerencsére többségük bevizsgáltatja a zsákmányt.

A piacon és a lakásomnál is vállalok ingyenes gombavizsgálatot, illetve új nevén gombaminősítést.

Ez azonban tulajdonképpen válogatás jelent, hogy melyik gomba ehető és melyik nem. Ez nem oktatás, hogy elmondjam az illetőnek, hogy melyik milyen fajta és milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Az már az oktatás kategória – és nem ingyenes. Visszatérve a vizsgálatra, volt olyan nap – nem is egy –, amikor 8–10 kilogramm nem ehető gomba landolt a kukában.

Egy gombatúra végeredménye
Fotó: Bella Huba

Benkő Lajos ingyenes tanfolyamot hirdetett annak érdekében, hogy az érdeklődők megismerkedjenek az erdei gombákkal. Érdeklődő sok volt – résztvevő azonban meglehetősen kevés.

– Jövő tavasszal azért újból meghirdetem.

Szerveztem gombatúrákat is az idén, azok meglehetősen népszerűek voltak. Sokan eljöttek, és egy alkalom kivételével bőséges volt a zsákmány, mindenki púpozott kosárral tért haza.

Hogy melyik a legismertebb és a legnépszerűbb gomba hazánkban? Ahogy a halak esetében a ponty, úgy a gombák között a vargánya. Mindenki vargányát akar szedni és enni. Érdekesség, hogy éppen emiatt a vargányalelőhelyek nem nyilvánosak, legalábbis a többségük. A helyismeret apáról fiúra száll, és családi titokként kezelik, nem árulják el. Azokra a helyekre, amelyek nyilvánosak, meglehetősen sokan járnak, talán mondanom sem kell, hogy időben kell érkezni a gombáért. Akik velem jönnek túrára, azok azért térnek haza tele kosárral, mert én olyan gombákat is fel tudok szedetni, amiket más nem ismer.

Szóval, a többség vargányaorientált, de sokan esküsznek a galambgombákra is.

Mondják, hogy ők ismerik a galambicát, mire én rákérdezek: mind a hatszázat? Ekkor következik a meglepetés.

Erre én elmondom, hogy galambicából valóban több száz féle létezik, és csak 15–20 ehető közülük.

Ha már az evés szóba került, arról is érdeklődtünk Benkő Lajostól, hogy miként lehet elkészíteni a gombá(ka)t.

– Nos, én jóval kevesebb gombát fogyasztok, mint amennyit szedek, annak ellenére, hogy erdei gombát keresni, főleg rátalálni csodás élmény. Enni is jó, ráadásul egészséges. A feleségem ugyanakkor nagy gombaevő, nincs olyan nap a héten, hogy ne fogyasztana. Ha belegondolok, tulajdonképpen nem tudok annyit gyűjteni, amennyit meg ne enne. Egyáltalán nem bonyolult az elkészítése, de aki receptet szeretne követni, jól teszi, ha meglátogatja a közösségi oldalakat. Számtalan variációt találhat, ételek, vagy akár savanyúságok tekintetében egyaránt.

– Én általában pörköltnek készítem el az erdei gombát, mindig frissen, még télen is. Én még télen is tudok olyat gyűjteni, ami olyankor nő.

Az erdei gombára rálelni is élmény, no meg nagyon finom. Nem véletlenül annyira kedvelt. De, ráerősítve még egyszer, csak azt tudom mondani: a legfontosabb a szakellenőrrel való bevizsgáltatása, ezt soha nem szabad elhagyni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.