Back to top

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Időről- időre

A köles jelentősége az idők során sokszor változott
Fotó: wikipedia
A Kárpát-medencében a neolitikum kezdetétől fogva termesztették a kölest az alakor, a tönke, és az árpa mellett.

A középső és késő rézkori leletekben főleg árpát és kölest fedeztek fel, mely utalhat azokra a nehézségekre, amiket a klímaváltozás okozott.

A bronzkorban -az ásatások során talált minták szerint- többnyire már sokkal gazdagabb és változatosabb volt a gabonafélék kínálata, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság fejlett növénytermesztési ismeretekre tett szert, megtanultak együtt élni a természeti adottságokkal, és áthidalni a nehéz időszakokat. A kora vaskori kultúrára magyar viszonylatban inkább csak a hatsoros árpa és a tönke termesztése lehetett jellemző. A vaskorban a tönke búza válik jelentősebbé, az alakor kikopik, meghatározó marad az árpa, tartja magát a köles, valamint új jövevényként a rozs és az abrakzab színesíti a kínálatot. A római kort a magas szintű mezőgazdaság, az új eszközök, technológiák, és a számtalan új kultúrnövény megjelenése jellemzi.

Mindezek hatalmas változást hoztak a termesztésben, ezzel párhuzamosan viszont jelentős távolodás fedezhető fel az ember és a természet kapcsolatában.

A korszak végére a legfontosabb kenyérgabonává a csupasz árpa, a közönséges búza és a rozs vált.

A magyarok számára mindennapi eledel volt

A népvándorlás korában ismét vezető helyre került a köles, mint a nomádok jellegzetes gabonája.

A mozgásban levő népek általában ragaszkodtak a hagyományaikhoz, tehát olyan gabonafélére volt szükségük, ami könnyen szárba szökken, kevés gondozást igényel, és mielőbb leterem, ezért élőhelyeiken elsősorban az árpával és a kölessel foglalkoztak.

A fürtös kölest madáreleségnek is árulják
Fotó: wikipedia
A megtalált gabonamagvak (köles, árpa és búza) arra engednek következtetni, hogy a főleg állattartással foglalkozó hunok rendelkeztek már valamennyi növénytermesztési ismerettel is. Az avarság kölestermesztésének feltételezett oka, hogy féltve őrizték étkezési szokásaikat. A Kárpát- medencébe betelepült magyar és kabar törzsek szövetségéből formálódott magyarság félnomád életvitelt folytatott. Életvitelük az állattartás mellett kiegészült némi földműveléssel.

A magyarok számára a két legjelentősebb gabonaféle az árpa és a köles, valamint a legfontosabb eledelük a kása volt.

A köleskása fogyasztásának hagyománya már jóval a honfoglalás előtti időből származik. A gabonák rangsorában a honfoglalás után is megőrizte elsőségét az aranysárga magocska, azonban a közönséges búza és a rozs termesztésével is foglalkoztak már. A XII-XIII. században kezdi jelentőségét veszteni a köles és általánossá válik a közönséges búza és a rozs termesztése.

A középkori magyarságot még szoros kötelék fűzte a köleshez, termesztése és fogyasztása is nélkülözhetetlen volt, egészen az Újvilágból érkezett kásanövény, a kukorica megjelenéséig.

A kukorica széles körben való elterjedése adta meg a kegyelemdöfést a kölesnek, mivel a XIX. század második felétől Európa elfordult tőle, és gyakorlatilag felhagytak a termesztésével. A XVIII. században a magyarság még hűségesen ragaszkodott hozzá, ám a XIX. században a burgonya, a kukorica és a rizs terjeszkedésének nyomán, a kölestermesztés nálunk is csökkenő tendenciát mutatott.

Érdemes rá alapoznunk

A köles a mai embernek a megelevenedett történelem, olyan mintha a múltunk egy különlegesen értékes darabkáját találtuk volna meg. Az étkezési reform ismét reflektorfénybe állította, így egyre többen fedezik fel és illesztik be menüikbe ezt a sokoldalúan felhasználható gabonát. A most következő recept ötvözi ezt a csodálatos alapanyagot egy nagyon egészséges eljárással.

A kölesek nagyon formagazdagok
Fotó: wikipedia

Elsőre furcsán hangozhat, de megéri kipróbálni.

Probiotikus köleskása: egy csésze kölest alaposan, több léből átmosunk, majd lecsepegtetünk. Fazékba tesszük és öntünk hozzá három csésze vizet. Keverés nélkül, lefedve készre főzzük, majd amikor az összes vizet magába szívta, elzárjuk a hőforrást és hűlni hagyjuk.

Amikor már csak langyos, szétosztjuk befőttes üvegekbe kb. 2/3-ad részig töltve azokat. Minden üvegbe adagolunk 1-1 evőkanál oltóanyagot, ami lehet élőflórás joghurt, savó, semlegesebb ízű fermentált savanyúság leve, érett kovász stb.

Miután megtöltjük az üveget tisztított vízzel, -ennek hiányában felforralt és lehűtött csapvízzel-, rátesszük a fedelet és szobahőmérsékleten 3-5 napig érleljük.

A harmadik napon már érdemes megkóstolni a levet, és ha elég savanykásnak érezzük, akkor elkészültünk. A levet ezután leöntjük, mely elfogyasztható önmagában, vagy ízesítve, turmixitalokhoz is adható.

Mivel a kölesünk teljesen natúr, ezután kedvünk szerint ízesíthetjük, és botmixerrel pillanatok alatt összedolgozzuk. Egy kevés tejföl hozzáadásával krémesebb állagot kapunk. Készülhet belőle fűszeres „túrókrém”, kőrözött hagyományos ízesítéssel. Ha édesen szeretnénk, tegyünk hozzá valamilyen édesítő anyagot, mazsolát vagy friss gyümölcsdarabokat.

Tölthetjük palacsintába, és más édességekhez is kiváló.

Az a legfontosabb, hogy az így készített kását már ne hőkezeljük, mert az az élőflórát elpusztítja.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Vissza a 90-es évekbe, avagy a Burger King logót vált

A Burger King nagy változtatásra szánta el magát, miszerint 20 éve először megváltoztatja eddigi logójának design-ját. A gyorsétteremlánc a twitteren tette közzé először a képet új logójáról, mely szinte teljesen megegyezik azzal, amit az 1990-es években használtak.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.