A megelőzésért az erdészeti szakemberek, de – például a szabályok szerint végzett tarlóégetéssel és egyéb tűzvédelmi szabályok betartásával – a gazdálkodók is sokat tehetnek. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, ahol a klímaváltozás miatt jelentősen megnőtt a tűzkockázat az utóbbi két-három évtizedben.
Kiemelte azt is, hogy a tüzek nemcsak gyakoribbak, hanem egyre nagyobb kiterjedésűek is: az 1990-es években a legnagyobb koronatűz elérte a 100 hektáros kiterjedést, a kétezres években már meghaladta az 500 hektárt, mostanra pedig az 1000 hektárt is (2012-ben is volt már ekkora tűz), vagyis bő két évtized alatt tízszeresére ugrott ez a terület.
Emberi odafigyeléssel megelőzhető
Az erdőtűz egy ember okozta természeti katasztrófa; Magyarországon 99 százalékban emberi tevékenység idézi elő: autóból, vonatból, kerékpárról eldobott cigarettacsikkek, hanyagul ott hagyott tábortüzek, gondatlanul végzett kiskerti- és tarlóégetések, egy-egy rosszul szervezett grillezés és bográcsozás, vagy az erdőterületen rosszul kivitelezett vágástéri hulladékégetések, esetleg szándékos gyújtogatás, de utóbbi aránya elenyésző, mindössze alig 2 százalék.
Nagy Dániel elmondta: két kiemelt tűzszezon van, a tavaszi és a nyári. A tavaszi tüzek a hótakaró elolvadása után, illetve hómentes években már február végétől keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt (aszályos tavaszon akár néhány óra alatt is) kiszáradnak, és könnyen lángra lobbanhatnak. A tavaszi tüzek 40-45 százaléka az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyében) keletkezik. Ezeken a területeken az erdőtüzek elsősorban mezőgazdasági területről terjednek át, aminek az az oka, hogy az elhagyott mezőgazdasági területeken lekaszált füvet meggyújtják.
A második csoportba a száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek tartoznak.
Ekkor főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz. A nyári időszakban további veszélyeztetett fenyőállományok találhatók a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.
A biztonságos aratás
A tarlóégetés a mai mezőgazdasági gyakorlatban nem annyira jellemző, a problémák inkább a tavaszi gyepterület-égetésekből adódnak, illetve a meghibásodott mezőgazdasági eszközökből – mondta Nagy Dániel. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ezek száma is csökkenő tendenciát mutat, mert az agrártámogatásoknak köszönhetően egyre modernebb a gazdák gépállománya.
Az aratás és a bálázás csak olyan munkagéppel végezhető, amelyik fel van szerelve az előírások szerinti tűzoltókészülékkel, valamint a betakarítás előtt tűzvédelmi felülvizsgálaton esett át. Az üzemelő erő- és munkagép kezelőjének a munkavégzés előtt és annak befejezése után közvetlenül, valamint a munkavégzést megszakító szünetekben is ellenőriznie kell a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát, és ha szükséges, meg kell tisztítania a rárakódott éghető anyagtól.
A tartalék üzem- és kenőanyagot a gépektől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni olyan területen, ahol nincs éghető hulladék és növényzet.
Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell leállítani – hangsúlyozta Nagy Dániel.
Tűzhasználat
Kisebb parcellás gazdálkodás esetén sokszor a szomszéd termését is veszélyeztették a gondatlan tarlóégetések – hívta fel a figyelmet a szakember, kifejtve, hogy tűzveszélyességi szempontból nem lehet elkülöníteni az erdő- és mezőgazdasági területeket, mivel a tűz nem ismeri sem a birtok-, sem a tulajdonhatárokat, sem a vegetáció típusát, csak az éghető anyagot „keresi”. Ezért a tűzmegelőzésben szorosan együtt kell működniük az agrár- és erdészeti szakembereknek, és fontos betartani az irányított égetési szabályokat is.
Szántóföldi művelésnél viszont a megfelelő agrotechnika mellett nem szükséges a tarlóégetés és inkább kerülendő.
Rangos díjat kapott a FIRELIFEÉghajlatvédelem kategóriában október végén nyerte el az uniós LIFE-díjat a FIRELIFE, a Nébih többéves, tűzmegelőzési kommunikációs és képzési projektje. Az Európai Unió a LIFE-díjak átadásával a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Nagy Dániel, a 2014 és 2019 között zajló projekt egyik vezetője hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország területének 99 százalékán mi emberek határozzuk meg a biomasszaviszonyokat, a tájszerkezetet és a tájhasználatot egyaránt. Ez szomorú is, másrészt azonban lehetőséget ad, hogy a megfelelő megelőzési tevékenységgel akár már rövid távon is csökkentsük az erdő- és vegetációtüzeket. A FIRELIFE program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig 90 százalékkal mérséklődött. A program célcsoportjai: a dohányosok, a földtulajdonosok, gazdálkodók, a túrázók, a vonattal, autóval közlekedők, valamint az erdőtüzek kialakulása szempontjából kiemelten veszélyes területen élő lakosság voltak. Nagy Dániel azt mondja, a fiatalabb korosztályt is bevonták, mert ők sokszor fogékonyabbak, így óvodások, általános iskolások, középiskolások is a célcsoportba kerültek. A projekt keretében erdészeti, természetvédelmi és tűzvédelmi szakemberek, pedagógusok részére készültek oktatási modulok, amelyek alapján országszerte oktatásokat, továbbképzéseket tartottak. Ezenkívül egy célzott kommunikációs kampányt is megvalósítottak, amellyel az erdőtűz-megelőzéshez kapcsolódó célcsoportokat érték el. |
Magyarországon 2017 óta lehet mezőgazdasági területen irányított égetést végezni, ekkor módosultak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat erre vonatkozó részei. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságnál (Katasztrófavédelem) kötelesek bejelenteni a tervezett égetést, védett természeti területen pedig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye is. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét (maximum 10 hektár), földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt öt nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, a korábbi illetékkötelesség megszűnt.
Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.
A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani. Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett.
Biomassza-égetés
Az Egyesült Államokban a biomassza-mennyiség csökkentése érdekében a nem kezelt, nem kaszált, nem legeltetett területeket a farmerek ellenőrzött (irányított) égetéssel „átégetik”. Így nem gyűlik fel a biomassza, ezt immár Magyarországon is megengedi az Országos Tűzvédelmi Szabályzat – ismertette Nagy Dániel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha 2021. január elsejétől tilos az avar és a kerti hulladék égetése a kiskertekben, akkor miért engedélyezett a kültéri égetés.
Ebben a Nébih folyamatosan próbál információt adni a gazdáknak – most a járványhelyzetre tekintettel éppen egy online képzést szerveznek, ami jövő tavasszal indul – de sok, főként idősebb gazdálkodónak már van rutinja ebben. A lényeg, hogy nem szabad ellenőrizetlenül hagyni a tüzet! Ha azonban az erdészeti hatóság az erdotuz.hu oldalon tűzgyújtási tilalmat hirdet egy megyére, akkor az a mezőgazdasági területeken végrehajtott, ellenőrzött égetésekre is vonatkozik – hangsúlyozta Nagy Dániel.