Back to top

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A megelőzésért az erdészeti szakemberek, de – például a szabályok szerint végzett tarlóégetéssel és egyéb tűzvédelmi szabályok betartásával – a gazdálkodók is sokat tehetnek. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, ahol a klímaváltozás miatt jelentősen megnőtt a tűzkockázat az utóbbi két-három évtizedben.

Sokan nem is gondolják, hogy Magyarországon is mennyi fokozottan tűzveszélyes erdőállomány és cserjés terület található: a tűzkockázatunk így összességében nem kisebb, mint a mediterrán országoké – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal országos erdészeti főfelügyelője.

Kiemelte azt is, hogy a tüzek nemcsak gyakoribbak, hanem egyre nagyobb kiterjedésűek is: az 1990-es években a legnagyobb koronatűz elérte a 100 hektáros kiterjedést, a kétezres években már meghaladta az 500 hektárt, mostanra pedig az 1000 hektárt is (2012-ben is volt már ekkora tűz), vagyis bő két évtized alatt tízszeresére ugrott ez a terület.

Emberi odafigyeléssel megelőzhető

Az erdőtűz egy ember okozta természeti katasztrófa; Magyarországon 99 százalékban emberi tevékenység idézi elő: autóból, vonatból, kerékpárról eldobott cigarettacsikkek, hanyagul ott hagyott tábortüzek, gondatlanul végzett kiskerti- és tarlóégetések, egy-egy rosszul szervezett grillezés és bográcsozás, vagy az erdőterületen rosszul kivitelezett vágástéri hulladékégetések, esetleg szándékos gyújtogatás, de utóbbi aránya elenyésző, mindössze alig 2 százalék.

A klimatikus viszonyok és a vegetáció-összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző, arányuk csak 0,8 százalék.

Nagy Dániel elmondta: két kiemelt tűzszezon van, a tavaszi és a nyári. A tavaszi tüzek a hótakaró elolvadása után, illetve hómentes években már február végétől keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt (aszályos tavaszon akár néhány óra alatt is) kiszáradnak, és könnyen lángra lobbanhatnak. A tavaszi tüzek 40-45 százaléka az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyében) keletkezik. Ezeken a területeken az erdőtüzek elsősorban mezőgazdasági területről terjednek át, aminek az az oka, hogy az elhagyott mezőgazdasági területeken lekaszált füvet meggyújtják.

A második csoportba a száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek tartoznak.

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására.

Ekkor főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz. A nyári időszakban további veszélyeztetett fenyőállományok találhatók a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.

A biztonságos aratás

A tarlóégetés a mai mezőgazdasági gyakorlatban nem annyira jellemző, a problémák inkább a tavaszi gyepterület-égetésekből adódnak, illetve a meghibásodott mezőgazdasági eszközökből – mondta Nagy Dániel. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ezek száma is csökkenő tendenciát mutat, mert az agrártámogatásoknak köszönhetően egyre modernebb a gazdák gépállománya.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet (54/2014) mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó részeire azonban ennek ellenére is figyelni kell.

Az aratás és a bálázás csak olyan munkagéppel végezhető, amelyik fel van szerelve az előírások szerinti tűzoltókészülékkel, valamint a betakarítás előtt tűzvédelmi felülvizsgálaton esett át. Az üzemelő erő- és munkagép kezelőjének a munkavégzés előtt és annak befejezése után közvetlenül, valamint a munkavégzést megszakító szünetekben is ellenőriznie kell a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát, és ha szükséges, meg kell tisztítania a rárakódott éghető anyagtól.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a gépektől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni olyan területen, ahol nincs éghető hulladék és növényzet.

A munkagépeken és a gépjárműveken a gabonatáblán, a szérűn és a rostnövénytároló területén nem lehet olyan karbantartást, javítást végezni, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell leállítani – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Tűzhasználat

Kisebb parcellás gazdálkodás esetén sokszor a szomszéd termését is veszélyeztették a gondatlan tarlóégetések – hívta fel a figyelmet a szakember, kifejtve, hogy tűzveszélyességi szempontból nem lehet elkülöníteni az erdő- és mezőgazdasági területeket, mivel a tűz nem ismeri sem a birtok-, sem a tulajdonhatárokat, sem a vegetáció típusát, csak az éghető anyagot „keresi”. Ezért a tűzmegelőzésben szorosan együtt kell működniük az agrár- és erdészeti szakembereknek, és fontos betartani az irányított égetési szabályokat is.

Nagy Dániel szerint a gyepterületek kezelésénél megfelelő kiegészítő módszer, akár egy természetközeli gyakorlat része is lehet az irányított és tervezett égetés.

Szántóföldi művelésnél viszont a megfelelő agrotechnika mellett nem szükséges a tarlóégetés és inkább kerülendő.

Rangos díjat kapott a FIRELIFE

Éghajlatvédelem kategóriában október végén nyerte el az uniós LIFE-díjat a FIRELIFE, a Nébih többéves, tűzmegelőzési kommunikációs és képzési projektje. Az Európai Unió a LIFE-díjak átadásával a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Nagy Dániel, a 2014 és 2019 között zajló projekt egyik vezetője hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország területének 99 százalékán mi emberek határozzuk meg a biomasszaviszonyokat, a tájszerkezetet és a tájhasználatot egyaránt. Ez szomorú is, másrészt azonban lehetőséget ad, hogy a megfelelő megelőzési tevékenységgel akár már rövid távon is csökkentsük az erdő- és vegetációtüzeket. A FIRELIFE program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig 90 százalékkal mérséklődött. A program célcsoportjai: a dohányosok, a földtulajdonosok, gazdálkodók, a túrázók, a vonattal, autóval közlekedők, valamint az erdőtüzek kialakulása szempontjából kiemelten veszélyes területen élő lakosság voltak. Nagy Dániel azt mondja, a fiatalabb korosztályt is bevonták, mert ők sokszor fogékonyabbak, így óvodások, általános iskolások, középiskolások is a célcsoportba kerültek. A projekt keretében erdészeti, természetvédelmi és tűzvédelmi szakemberek, pedagógusok részére készültek oktatási modulok, amelyek alapján országszerte oktatásokat, továbbképzéseket tartottak. Ezenkívül egy célzott kommunikációs kampányt is megvalósítottak, amellyel az erdőtűz-megelőzéshez kapcsolódó célcsoportokat érték el.

Magyarországon 2017 óta lehet mezőgazdasági területen irányított égetést végezni, ekkor módosultak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat erre vonatkozó részei. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságnál (Katasztrófavédelem) kötelesek bejelenteni a tervezett égetést, védett természeti területen pedig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye is. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét (maximum 10 hektár), földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt öt nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, a korábbi illetékkötelesség megszűnt.

Előfordulhat, hogy az időjárási körülmények (erős szél, eső) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe.

Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.

A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani. Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett.

A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.

Biomassza-égetés

Az Egyesült Államokban a biomassza-mennyiség csökkentése érdekében a nem kezelt, nem kaszált, nem legeltetett területeket a farmerek ellenőrzött (irányított) égetéssel „átégetik”. Így nem gyűlik fel a biomassza, ezt immár Magyarországon is megengedi az Országos Tűzvédelmi Szabályzat – ismertette Nagy Dániel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha 2021. január elsejétől tilos az avar és a kerti hulladék égetése a kiskertekben, akkor miért engedélyezett a kültéri égetés.

A szakember ezzel kapcsolatban kifejtette: ha a biomassza mennyiségét nem csökkentjük, akkor az katasztrofális méretű erdőtüzeket okozhat, hiszen a megnőtt biomassza-mennyiség miatt sokkal intenzívebb, sokkal nagyobb lángmagasággal égő tüzek keletkeznek, amelyeket nyáron el sem lehet oltani, így az ellenőrzött biomassza-égetés egyben tűzmegelőzési eszköz is.

Ebben a Nébih folyamatosan próbál információt adni a gazdáknak – most a járványhelyzetre tekintettel éppen egy online képzést szerveznek, ami jövő tavasszal indul – de sok, főként idősebb gazdálkodónak már van rutinja ebben. A lényeg, hogy nem szabad ellenőrizetlenül hagyni a tüzet! Ha azonban az erdészeti hatóság az erdotuz.hu oldalon tűzgyújtási tilalmat hirdet egy megyére, akkor az a mezőgazdasági területeken végrehajtott, ellenőrzött égetésekre is vonatkozik – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.