Általános vélemény, hogy a mai helyzetben felgyorsulhat a világban hódító modern eszközök és technológiai fejlesztések magyarországi adaptálása, mivel ezek nem csak a hatékonyságot javíthatják, hanem hozzájárulhatnak az agrárvállalkozások még biztonságosabb működéséhez is. Az Agrárszektor Konferencia egyik szekciójának fő témáját az adta, milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók.
Hadászi László előadásában a gyors elérésű applikációkról beszélt. A KITE Zrt. innovációs főigazgatója elmondta, a precíziós gazdálkodás innovatív technológiáin, a PrecZone megoldásain valamint a Partner Profit Program szolgáltatásain keresztül biztosítják, hogy átgondoltan, lépésről lépésre növelje a termelő gazdaságának fenntartható hatékonyságát.
A precíziós gazdálkodás során részben külső adatforrásból származó, részben a mezőgazdasági termelés valamennyi művelete során történő mérésekből nagy mennyiségű adat keletkezik. Ennek a felhalmozódó adatmennyiségnek az összegyűjtése, rendszerezése, kielemzése és ez alapján történő döntéshozatal a különböző munkafolyamatokban a precíziós gazdálkodás megvalósulásának legmagasabb szintjét jelenti. A rendszert mintegy 600 termelő bevonásával tesztelték, ám a járványhelyzet továbbra sem kedvez a személyes találkozásoknak, ezért a tavaszi szántóföldi rendezvényt követően az őszi betakarítású növények technológiai bemutatóját is a virtuális térbe helyezte át a KITE Zrt. Így született meg a virtuális határszemle.
Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője kivételesen a precíziós gazdálkodásnak nem az előnyeit, hanem a benne rejlő kihívásokat ecsetelte. A mezőgazdasági területek túlnyomó részét még mindig homogénen kezelik, nemhogy a tábla, de sokszor a gazdasági átlagterméshez igazított tápanyag-gazdálkodással. Mint rámutatott,
A kérdések már nem táblára, hanem sok esetben táblafoltokra irányulnak, sok adat keletkezik, amit elemeznek, de a gyakorlatban is kellene velük kezdeni valamit. Ahogyan a szakember rámutatott, a a táblán belüli zónák meghatározása jelenti a precíziós gazdálkodás „bölcsek kövét”. Az adatokból kell információt készíteni. Ha belegondolunk, hogy egy-egy táblán belül akár 20-25 zónát is kialakítunk, s a gazdaságok 20-25 táblával is rendelkezhetnek, be kell látnunk, óriási feladat, miként lesz ezekből az adatokból például kijuttatási terv?
A jelen kor kihívása megvizsgálni a helyspecifikus gazdálkodás folyamatát, annak egyes lépéseit, hogy lássuk, milyen hatása van például egy pontatlan hozammérésnek, egy helytelenül kiértékelt műholdfelvételnek, egy pontatlan zónázásnak, vagy a rosszul felmért termőképességnek.
