Igen kellemetlen tapasztalat, amikor nem élik túl a méheink a telet vagy akár nyáron összeomlanak. Erről nem feltétlenül a méhész tehet. A varroa túlszaporodott jelenléte azonban azt a cseppet jelentheti a pohárban, melytől túlcsordul, mivel a mérgezések, egyoldalú méhlegelők, változó klíma, egyre több fertőző méhbetegség már eleve nagy terhelést jelentettek a méhek számára.
Néhány évvel ezelőtt az addig jól működő atkakezeléseim és szerek ellenére egy alkoholos lemosás után jelentős atka túlfertőzöttséget észleltem. Ebből a tapasztalatból íródott az Egy „sikertelen” varroaírtás tanulságai című cikk, melyben az elkövetett hibákat vettem górcső alá. A cikket itt olvashatja el.
A tanulságok levonása során az is egyértelművé vált, hogy fontos lenne megtervezni és leírni, majd ellenőrizni az egész éves atkakezelést. Ne forduljon többet elő, hogy egy jól működő módszer, vagy a kontrollok elvégzése (varroa atka monitoring) elmaradjon és az atka túlszaporodjon a méhészeti szezon közepére, végére csak azért, mert megérzéseinkre alapoztunk és nem számszerű adatokra.
Sajnos nem lehet már csak „jól bevált szokások” és szerek alapján az atkát kezelni.
De nagyon sokszor halogatnunk kell a kezelést vagy a varroa monitoring elvégzését: épp nem jó az idő, nem érünk rá, mérgesek a méhek, de az is lehet, hogy egy adott szer nem egészen úgy hat, mint az előző évben.
A hatékony atkaírtáshoz úgy tűnik elengedhetetlen egy jó, évszakokra lebontott atkakezelési protokoll, vagyis eljárásrend megtervezése, mely segít számon tartani és betartani a kezeléseket és melynek alapján a jövőre vonatkozóan is tervezhetünk.
Mivel egy ilyen leírásba belevehetjük a b-terveinket is, nagy segítség ez arra az esetre is, ha atka túlfertőzöttséget észlelünk, vagy ha bebizonyosodik, hogy az alkalmazott szerek minőségi romlása miatt, azok nem hatásosak.
Így nem kezdünk el kapkodni és bizonytalan szereket kipróbálni, mert tudjuk a protokolnak köszönhetően, hogy mi a következő lépés.
A protokoll ugyanúgy tartalmazza az atkamonitoringot vagyis a varroa atka fertőzöttség felmérésének mikéntjét, tesztjeit és azok eredményét is.
Egy ilyen atkakezelési eljárásrendnek nem kell bonyolultnak lennie. Ha egyszer megírjuk, akkor a következő években már csak kicsit kell változtatni, finomítani rajta. Jócskán megéri a befektetett időt!
A témát hamarosan folytatom az atkakezelési protokoll legfontosabb elveinek és kérdéseinek bemutatásával!
(A teljes cikket, a Méhészet 2021/2 számában olvashatja el! Illetve a folytatást -2. részt idekattintva nézehti meg.)
A varroa atka elleni kezelési protokollról egy videót itt lehet megnézni: Katt ide!
Ajánljuk még:
A varroa elleni védekezés 7 pontja
