Back to top

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat
A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat
Korábbi tanulmányokból tudni lehet, hogy már az 1930-as években végzett földimogyoró-termesztési kísérleteket az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged, Hódmezővásárhely és Kiskunhalas térségében. Az 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén összesen 300 hektáron termesztettek földimogyorót, és 1954-re már elérték a 8–10 mázsa termést egy kataszteri holdon (0,57 ha). Ez akkor 14–18 ezer forint bevételt jelentett egy családnak, írta 1957-es tanulmányában Moholi (Karakasevich) Károly.

Tehát a világ mezőgazdaságában fontos szerepet betöltő földimogyoró már a múlt század elején felbukkant a hazai kultúrflórában, de a kezdeti sikerei ellenére sem tudott jelentős haszonnövénnyé válni Magyarországon.

A Moholi (Karakasevich) Károly tanulmányában vázolt elmélet alátámasztása a gyakorlatban sok-sok évet váratott magára.

Mintegy 50 évvel később, 2013-ban kezdtük tanulmányozni a földimogyoró-termesztés hazai lehetőségeit. Nagy Jánossal, a Debreceni Egyetem professzorával együttműködve kisparcellás kísérletekben vizsgáljuk a növény magyarországi termesz­tésének lehetőségeit.

Több éves termesztéstechnológiai vizsgálat után újra több helyen termesztik a földimogyorót Magyarországon, a többi között Zákányszéken, Mórahalmon és a Nyírségben.

Kővári Róbert és Dobó Jenő családi gazdálkodók tavaly már 8 hektár üzemi területen termesztettek földimogyorót a Dél-Alföldön. A harmadik éve tartó üzemi termesztés során bebizonyosodott, hogy a laza szerkezetű, humuszos homoktalajokon biztonsággal és eredményesen termeszthető hazánkban. A termést egyelőre pörkölve értékesítik a frisspiacon, de már kísérleti gyártást is végeztek tavaly, földimogyoró-olajat és -vajat állítottak elő. Saját termesztéstechnológiát dolgoztak ki, a vetéstől a betakarításig. Az évek alatt saját maguk tökéletesítették a vetőgépet és a felszedőgépet, a földimogyoró-kombájnt, hogy a maguk egyedi viszonyai között is hatékonyan végezhessék a munkálatokat.

A köztermesztés biztonságának a GMO-mentes, igazolt előállításból származó vetőmag az elsődleges feltétele, márpedig egyelőre nem szerepel a magyar állam által elismert földimogyoró-fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben.

Ezért a kísérletezés évei alatt nagy hangsúlyt fektettünk a fajtakísérletekre, amiknek az volt a célja, hogy a nemesítésnek elismert fajták legyenek az eredményei, és minél több jelölt fajta bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe, illetve hogy az uniós Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) ezzel párhuzamos vizsgálatai alapján az európai uniós fajtajegyzékbe is bekerüljenek a magyar fajták.

Tavalyelőtt három saját nemesítésű földimogyoró-fajtajelöltet jelentettem be a Nébih-nél az állami elismerés érdekében szükséges fajtavizsgálatra, és a hazai – és a nemzetközi – vizsgálatok alapján már idén vethető lesz államilag elismert magyar nemesítésű földimogyoró-fajta.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat.

Már tavaly elkezdtük a földimogyoró-olaj és -vaj kísérleti előállítását, és bízunk benne, hogy a kizárólag Magyarországon hozzáadott értékkel forgalomba kerülő termékek keresettek lesznek.

A földimogyoró értékes része lehet az egészséges táplálkozásnak, ennek ellenére Magyarországon rendszerint kimarad a számba vett lehetőségek közül. Botanikailag a hüvelyes növények közé tartozik, és számos olyan előnye van, amiért a mogyorót és a belőle készített mogyoróvajat is érdemes fogyasztani. Sok jódot tartalmaz, nem száradó olajtartalma 42–55 százalék közötti, azonkívül 28–
34 százalék a fehérjetartalma és sok B1-, B2-vitamint tartalmaz. A sózatlan és nyers mogyoró telítetlen zsírokban gazdag, értékes szénhidrátokat, fehérjét tartalmaz.

Hazai termesztésből származó földimogyoróból készült termékek: hidegen sajtolt földimogyoró olaj és földimogyoró vaj
Hazai termesztésből származó földimogyoróból készült termékek: hidegen sajtolt földimogyoró olaj és földimogyoró vaj

Magas B-vitamin-tartalmával hozzájárul az idegrendszer helyes működéséhez, továbbá E-vitamin- és magnéziumtartalma is figyelemre méltó.

Utóbbiak elősegítik az izomnövekedést, a zsírégetést, segítik az emésztést. A földimogyoró fogyasztása csökkenti az édesség utáni sóvárgást és gyorsítja az anyagcserét.

A reggeli részeként fogyasztva segít a vércukorszint egész napos kordában tartásában, még nagy kalóriatartalmú ebéd fogyasztása esetén is. Azonkívül egyedi bioaktív komponenseket és antioxidánsokat tartalmaz. Mindezt figyelembe véve számos Magyarországon népbetegségszámba menő betegség megelőzésében segíthet széles körű elterjedése.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.