Back to top

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat
Korábbi tanulmányokból tudni lehet, hogy már az 1930-as években végzett földimogyoró-termesztési kísérleteket az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Szeged, Hódmezővásárhely és Kiskunhalas térségében. Az 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén összesen 300 hektáron termesztettek földimogyorót, és 1954-re már elérték a 8–10 mázsa termést egy kataszteri holdon (0,57 ha). Ez akkor 14–18 ezer forint bevételt jelentett egy családnak, írta 1957-es tanulmányában Moholi (Karakasevich) Károly.

Tehát a világ mezőgazdaságában fontos szerepet betöltő földimogyoró már a múlt század elején felbukkant a hazai kultúrflórában, de a kezdeti sikerei ellenére sem tudott jelentős haszonnövénnyé válni Magyarországon.

A Moholi (Karakasevich) Károly tanulmányában vázolt elmélet alátámasztása a gyakorlatban sok-sok évet váratott magára.

Mintegy 50 évvel később, 2013-ban kezdtük tanulmányozni a földimogyoró-termesztés hazai lehetőségeit. Nagy Jánossal, a Debreceni Egyetem professzorával együttműködve kisparcellás kísérletekben vizsgáljuk a növény magyarországi termesz­tésének lehetőségeit.

Több éves termesztéstechnológiai vizsgálat után újra több helyen termesztik a földimogyorót Magyarországon, a többi között Zákányszéken, Mórahalmon és a Nyírségben.

Kővári Róbert és Dobó Jenő családi gazdálkodók tavaly már 8 hektár üzemi területen termesztettek földimogyorót a Dél-Alföldön. A harmadik éve tartó üzemi termesztés során bebizonyosodott, hogy a laza szerkezetű, humuszos homoktalajokon biztonsággal és eredményesen termeszthető hazánkban. A termést egyelőre pörkölve értékesítik a frisspiacon, de már kísérleti gyártást is végeztek tavaly, földimogyoró-olajat és -vajat állítottak elő. Saját termesztéstechnológiát dolgoztak ki, a vetéstől a betakarításig. Az évek alatt saját maguk tökéletesítették a vetőgépet és a felszedőgépet, a földimogyoró-kombájnt, hogy a maguk egyedi viszonyai között is hatékonyan végezhessék a munkálatokat.

A köztermesztés biztonságának a GMO-mentes, igazolt előállításból származó vetőmag az elsődleges feltétele, márpedig egyelőre nem szerepel a magyar állam által elismert földimogyoró-fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben.

Ezért a kísérletezés évei alatt nagy hangsúlyt fektettünk a fajtakísérletekre, amiknek az volt a célja, hogy a nemesítésnek elismert fajták legyenek az eredményei, és minél több jelölt fajta bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe, illetve hogy az uniós Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) ezzel párhuzamos vizsgálatai alapján az európai uniós fajtajegyzékbe is bekerüljenek a magyar fajták.

Tavalyelőtt három saját nemesítésű földimogyoró-fajtajelöltet jelentettem be a Nébih-nél az állami elismerés érdekében szükséges fajtavizsgálatra, és a hazai – és a nemzetközi – vizsgálatok alapján már idén vethető lesz államilag elismert magyar nemesítésű földimogyoró-fajta.

A földimogyoró nemcsak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók számára lehet megélhetési alternatíva, hanem az egészséges táplálkozásra törekvő magyar fogyasztók étrendjének is szerves részévé válhat.

Már tavaly elkezdtük a földimogyoró-olaj és -vaj kísérleti előállítását, és bízunk benne, hogy a kizárólag Magyarországon hozzáadott értékkel forgalomba kerülő termékek keresettek lesznek.

A földimogyoró értékes része lehet az egészséges táplálkozásnak, ennek ellenére Magyarországon rendszerint kimarad a számba vett lehetőségek közül. Botanikailag a hüvelyes növények közé tartozik, és számos olyan előnye van, amiért a mogyorót és a belőle készített mogyoróvajat is érdemes fogyasztani. Sok jódot tartalmaz, nem száradó olajtartalma 42–55 százalék közötti, azonkívül 28–
34 százalék a fehérjetartalma és sok B1-, B2-vitamint tartalmaz. A sózatlan és nyers mogyoró telítetlen zsírokban gazdag, értékes szénhidrátokat, fehérjét tartalmaz.

Hazai termesztésből származó földimogyoróból készült termékek: hidegen sajtolt földimogyoró olaj és földimogyoró vaj

Magas B-vitamin-tartalmával hozzájárul az idegrendszer helyes működéséhez, továbbá E-vitamin- és magnéziumtartalma is figyelemre méltó.

Utóbbiak elősegítik az izomnövekedést, a zsírégetést, segítik az emésztést. A földimogyoró fogyasztása csökkenti az édesség utáni sóvárgást és gyorsítja az anyagcserét.

A reggeli részeként fogyasztva segít a vércukorszint egész napos kordában tartásában, még nagy kalóriatartalmú ebéd fogyasztása esetén is. Azonkívül egyedi bioaktív komponenseket és antioxidánsokat tartalmaz. Mindezt figyelembe véve számos Magyarországon népbetegségszámba menő betegség megelőzésében segíthet széles körű elterjedése.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.