Back to top

Itt a magyarázat: miért fordul a napraforgóvirág kelet felé?

Míg a fiatal virágok követik a Nap égi útját, az érett virágzat keletre néz, mert a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, ez pedig egyéb előnyök mellett segíti a magfejlődést, illetve az érést. Ez a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázat az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kutatásának eredménye.

„Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti/növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” - olvasható az ELTE kutatásról beszámoló közleményében.

Fotó: Csatlós Norbert
A kutatók a munka során csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták a Napot nem követő érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát (beleértve a közvetlen napfényt és a szórt égfényt is) a virágképzés kezdete (július 1.) és a magok teljes érése (szeptember 7.) között.

A kutatók megállapították: ha a délutánok felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát. Azt is kimutatták, hogy a virágzat nyugati orientációja előnyösebb lenne, mint a déli. Mivel a napraforgófej fotoszintetizáló zöld háta akkor nyeli el a legtöbb fényenergiát, amikor a virágzat nyugatra néz, a zöld fejhát által elnyelt fényenergia maximalizálása nem magyarázhatná a virágzat keletre nézését.

A keletre néző érett napraforgóvirágzat nyugat-dél felé néző virágzathoz képest mért 10-50 százalék energiatöbblete serkentheti a mag fejlődését és érését, felgyorsíthatja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását is, ami pedig csökkentheti a gombásodás veszélyét. Ráadásul a délelőtt aktív beporzók is erősebben vonzódhatnak a keletre néző virágzatokhoz. Ez utóbbi két szempontot már mások is fölvetették, ennélfogva a napraforgóvirágzat keleti orientációjának előnyére adott új környezetoptikai magyarázat korábbi hipotézisekkel is összhangban áll.

„A napraforgóvirág keletre nézésének egyértelmű előnye, hogy maximalizálja a virágzat által elnyelt teljes fényenergiát,

Fotó: pixabay.com
ha a délutánok felhősebbek, mint a délelőttök, ahogy ez a háziasított napraforgó származási helyének számító Boone County-t, valamint például Közép-Olaszországot és Közép-Magyarországot is jellemzi. Ez az extra fényenergia kézenfekvő környezetoptikai magyarázatot ad arra, miért a napraforgóvirágzat keleti iránya a legelőnyösebb a napraforgó domesztikációs helyére jellemző aszimmetrikus délelőtti-délutáni felhőviszonyok között” - foglalja össze az eredményeket, a kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium). 

Ahogy az egyetem beszámolójában felidézik, az ötlet még a biofizikus középiskolás korából származik, amikor rendszeresen járta a Kiskunhalas környéki napraforgóföldeket.

Mivel a feltevéssel eddig senki nem élt, 2020-ban Horváth Gábor hozzálátott az ellenőrzéséhez. Az eredményekről a Scientific Reports című folyóirat 2020. decemberi számában számolt be kutatótársaival.

A kutatásban a biofizikus mellett Slíz-Balogh Judit csillagász (ELTE Csillagászati Tanszék), Jánosi Imre fizikus professzor (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék), Horváth Ákos meteorológus (Hamburgi Egyetem, Meteorológiai Intézet), Virágh Balázs diplomandusz (ELTE Biológiai Fizika Tanszék), Egri Ádám (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet) és Horváth Dániel (ELTE Biológiai Fizika Tanszék) vett részt - közölte az ELTE.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

A magyar vetőmag-előállítás és termesztés a hazai agrárium csúcsteljesítménye

Hazánk élen jár a vetőmag export tekintetében, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán, kedden, Martonvásáron.

Nem túl bíztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.