Back to top

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

A rizsnövényeket világszerte sújtó extrém pusztító, magokkal terjedő bakanae betegség ellen jelenleg kémiai fungicidekkel vagy a rizsszemek forróvizes kezelésével küzdenek, amelyek egyre kevésbé hatékonyak.

A Tokyo University of Agriculture and Technology egyetem növénypatológusai által kifejlesztett új biológiai védekezési eljárásban

a rizsvirágokat a fusaria gomba nem patogén törzsével permetezik le, melynek eredményeként a nem patogén fuzáriumot hordozó rizsszemek alakulnak ki.

A vizsgálatok a betegség magról-magra terjedését, illetve a szaporulatok közötti átadást illetően is a hagyományos eljárásokkal nagyjából megegyező szintű hatékonyságot mutattak ki. Mikroszkópos vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a nem patogén törzs kiszorítja a patogén változatot.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/tuat.ac.jp/en/
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Hajdú-Bihar megyében tarolt a madárinfluenza

2021. április 13-án Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományt ért el, ahol a szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását.

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.