Úgy tűnik, hogy a lezárásoknak meglepő hatása volt, legalábbis az Egyesül Királyságban, ahol a háztartási élelmiszer-pazarlás csökkenését fedezték fel. A Wrap – fenntarthatósággal foglalkozó jótékonysági szervezet, mely az ENSZ partnerszervezete – közleményéből kiderült, hogy az emberek körültekintőbben tervezték meg a bevásárlást és az étkezéseket ebben az időszakban. Annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet az élelmiszer-pazarlás problémájára jól ismert szakácsokat kértek fel, hogy hasznos tanácsokat adjanak az élelmiszerek felhasználásáról és inspirációt nyújtsanak a kevésbé pazarló konyhai szokások elsajátításához.
23 millió teherautónyi élelmiszer
Richard Swannell, a Wrap munkatársa kiemelte, hogy a globális probléma sokkal komolyabb, mint ahogy előtte gondolták.
Ez egy olyan probléma, amely korábban csak a gazdagabb országokat érintette, amiért a fogyasztók egyszerűen több ételt vásároltak, mint amennyit elfogyasztottak, de ezzel a felméréssel jelentős élelmiszer-pazarlást fedeztek fel a szakértők bármerre is vizsgálódtak. Vannak ugyan hiányosságai a felmérésnek, többek között az, hogy nem tértek ki arra, hogyan változik a probléma mértéke az alacsony, illetve a magas jövedelmű országokban. A jelentés például nem tudott különbséget tenni a szándékos és az önkéntelen pocsékolás között sem.
Martina Otto, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának munkatársa közölte: „Nem vizsgáltuk át mélyebben ezt a problémát, de az alacsony jövedelmű országokban nem tudják teljesen biztosítani a hűtési láncot az energiához való hozzáférés hiánya miatt.” Hozzátette, hogy
valamint csak a magas jövedelmű országokban álltak a rendelkezésükre adatok. Martina Otto arra is rámutatott, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok valószínűleg sokkal kevesebb ehető élelmiszert pazarolnak el.
A következő csúcstalálkozó előtt Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója arra kéri az országokat, hogy vegyenek részt az élelmiszer-pazarlás ellen folytatott küzdelemben, hogy 2030-ra sikerüljön ezt a hatalmas mennyiséget a felére csökkenteni. „Ha komolyan akarunk foglalkozni az éghajlatváltozással, a természet és a biológiai sokféleség csökkenésével, valamint a szennyezések és a hulladékok kezelésével, a vállalkozásoknak, a kormányoknak és világszerte az állampolgároknak is ki kell venniük a részüket az élelmiszer-pazarlás csökkentésében” – közölte Inger Andersen.
Richard Swannell rámutatott, hogy
tehát ha az élelmiszer-pazarlást egy országhoz hasonlítanánk, akkor ez lenne a harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó a Földön.
A bezárások hatása
Az élelmiszer-pazarlásra a koronavírus-járvány miatti lezárások meglepő hatással voltak. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása bemutatta, hogyan lehet orvosolni a pazarlással kapcsolatos problémát. A Wrap kutatása szerint a lezárások során 22%-kal csökkent az emberek által bejelentett élelmiszer-pazarlás 2019-hez képest, melynek legfőbb tényezője az előretervezés, a megfelelő élelmiszertárolás és a rendszeres főzés volt.
„Az, hogy az otthonainkra korlátozódtunk, hatással volt az étkezési szokásainkra is, mint például gyakrabban főztünk otthon és előre megterveztük az étkezéseinket” – írja közleményében a jótékonysági szervezet.
Ennek elkerülése érdekében jól ismert szakácsok és séfek adták a nevüket és közösségi média profiljukat egy konyhai hulladék ellen fellépő kampányhoz.
Nadiya Hussain, egy brit főzőműsor szakácsa tippeket és recepteket oszt meg az Instagram fiókján keresztül a követői számára. Massimo Bottura-t, a három Michelin-csillagos olasz Ostena Francescana étterem séfjét nevezték ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának a vásárlóközönség nagykövetévé az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Az olaszországi lezárások idején a családja online főzőműsort készített, melynek „Konyhai Karantén” címet adták, és ezzel próbálták ösztönözni az embereket arra, hogy felfedezzék a láthatatlan lehetőséget minden összetevőben, alapanyagban.
Inger Andersen rámutatott, hogy a hulladék kezelése csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, lassítaná a természet pusztulását a Föld átalakításával és javítaná az élelmiszerek hozzáférhetőségét, ezáltal csökkentené az éhezést, valamint pénzt takarítana meg a globális recesszió idején.
