Back to top

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Minden készen áll, hogy ötven év után újra kimagasló nemzetközi színvonalú vadászati világkiállításnak legyünk a házigazdái. A programsorozat jelen állásának ismertetése mellett, ezúttal sikerült betekintést nyernünk a kormánybiztos vadászathoz fűződő kapcsolatába, és néhány személyes történetet is megosztott velünk.

A koronavírus-világjárvány rendezvények sokaságát ellehetetlenítette. A 2021-es világkiállítás nincs veszélyben?

A járvány valóban komoly problémákat okozhatna, ha megjelenése óta nem tettünk volna megfelelő intézkedéseket. Úgy véljük, hogy jövő év első negyedévére biztosan lesz vakcina, és a kiállítás szeptember 25-i nyitásáig elkészül az a protokoll, miáltal teljes biztonsággal megtartható a grandiózus rendezvény.

A kitűzött időpontban tehát mindenképpen meglesz tartva a kiállítás, csak a korlátozások mértéke a kérdéses.

A rendezvényt digitálisan is készülünk megjeleníteni, hogy azok is követhessék az eseményeket, láthassák a kiállítást, akik nem tudják, vagy a járvány miatt nem merik személyesen felkeresni. Olyan nagyszabású rendezvényre készülünk, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vadászatot, vadgazdálkodást és a fenntarthatóságot méltó körülmények között megismertessük a közönséggel.

Fotó: Egy a Természettel

A kiállítás tehát célegyenesben van, és a jövő évi FeHoVa-n már a részletekről is többet megtudhatunk. Annyi bizonyos, hogy a kiállítás központja a teljes területén megújuló HUNGEXPO lesz, míg Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban mint kiemelt helyszíneken pedig megújított gyűjteményeket, valamint vadászkutyás programot szemrevételezhetnek az érdeklődők.

Emellett a 22 állami erdőgazdaság és a megyei vadászkamarák is részesei a szervezésnek, vagyis kijelenthető, hogy az egész országot lefedő kiállításban lesz részünk.

Végzettségét tekintve történész. Hogyan került közeli kapcsolatba a természettel?

Eredetileg zoológus szerettem volna lenni, azonban az átkosban ezt a tantárgyat nem tanították Magyarországon, ezért a történelem-földrajz szakot választottam. Az ott tanultak miatt a természet iránti érdeklődésem részben tudományos és szakmai alapon nyugszik. Ugyanakkor falusi gyerek vagyok, 14 éves koromig Abaújszántón nevelkedtem. Szabadidőm eltöltésére kiváló alkalom volt, amikor nagyapámmal elmehettem vadászni, ahol képet kaptam a természet sokszínűségéről. Később ezeket a tapasztalatokat szakmai fejlődésem során kamatoztatni is tudtam.

Kovács Zoltán néhány emlékezetes vadászélményét is felidézte. Muflonvadászaton járt a Mátrában.

Négy napi csúszás-mászás, több kilométeres cserkelések után még lövési szituációig sem jutott el, mert a kiszemelt nyáj több száz méterről kiszúrta közeledését.

Az ötödik napon azonban váratlan dolog történt. Kísérőjével terepjáróval küzdötték fel magunkat egy meredek hajlón. Nagy zörgés-csörgés közepette értek fel a tetejére, amikor megpillantottak két kost. A puska a csomagtartóban, lőszer a táskában… „Megpróbáltam a lehetetlent. Kinyitottam az ajtót, kiszálltam – a kosok álltak; felnyitottam a csomagtartót, elővettem a puskát, betöltöttem, majd előrementem a kocsi elejéhez – a kosok még mindig álltak. Végül az egyik 50-60 méter távolságból „megvárta” míg felkészülök a lövésre, ellentmondva minden törvényszerűségnek, ami az előző négy napban meg is történt.” Nemcsak amiatt kedves emlék számára, hogy terítékre tudta hozni első kosát, hanem a vad viselkedése is felejthetetlen élmény maradt.

„A vad sok esetben meglepi az embert, emiatt a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni – ez adja talán a vadászat szépségét.”

A világkiállítás kabalaállata Fátyol, a drótszőrű magyar vizsla. Ennek az az oka, hogy a vadászat és a vadászkutya szorosan összefüggnek, vagy úgy gondolták, így a kiállítást könnyebb megszerettetni a nem vadászó közönséggel?

Mindkét felvetés helytálló. A gazdák egy része nincs tisztában kutyája képességeivel, tulajdonságaival. A vadászkutyafajtákat tartók figyelmét fontos felhívni arra, hogy miért kell megőrizni hű társukban az ősi ösztönt. Aki még nem tapasztalta meg, hogy milyen kutyával vadászni, az nincs tisztában a vadászat egészével. Teljesen más megélni a vadászatot akkor, amikor kiülök a lesre, vagy drótszőrű vizsláimmal bokrászok. Olyan együttműködést kíván ez az embertől és kutyától egyaránt, ami kölcsönös tiszteleten, fegyelmezettségen és kiképzésen alapszik.

Mindez rámutat arra, hogy a vadászat alapvetően nemcsak a lövésről szól, hanem olyan kulturális és viselkedési tevékenység, amit a vadászembernek el kell sajátítania és a gyakorlatban is tudnia kell alkalmazni.

Tehát Fátyollal egyfelől népszerűsítjük a kiállítást, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a magyar vadászkutyafajtákra, hiszen például a drótszőrű magyar vizsla nemrégiben még veszélyeztetett fajtának számított.

Fotó: Egy a Természettel

Mi a tapasztalata, hogyan viszonyul a kiállításhoz a nagyközönség?

Azt gondolom, hogy az emberek sokkal kedvezőbben vélekednek a vadászatról, mint azt sokan gondolnák. Nyilván vannak elvből elutasítók, de akik fogyasztanak húst, szeretik a kutyákat és a természetet, azoknak a többsége megszólítható.

A világkiállításnak a tematikája, üzenete és tartalma úgy épül fel, hogy rávilágítson a vadállomány és az ember által alakított természet összefüggéseire. Éppen ezért, azoknak is érdekes lesz a kiállítás, akik még nem fogtak puskát a kezükbe, vagy nem voltak vadászaton.

A vadászat az ember olyan természetes képessége, tudása, amit nem kell mindenkinek gyakorolnia, de ettől még a történelem kezdete óta létezik és szerves, kiszakíthatatlan része kultúránknak.

Erről joga van tudnia az embereknek, ezért is kell beszélni róla, jelen esetben a világkiállítás keretin belül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

A hétvégén rendezik meg a Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztivált Szolnokon

Haltelepítés, horgász- illetve főzőverseny, hazai és nemzetközi halételek bemutatója és kóstolója, valamint több színpadi program várja a látogatókat a kilencedik Tiszai Hal Napja - Sparhelt Fesztiválon szeptember 24-én és 25-én Szolnokon, a Tisza partján, a gyaloghíd környékén és a Tiszai hajósok terén - olvasható a szervező Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. közleményében.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, immár kilencedik alkalommal megrendezett Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy a 18-24 éves korosztály számára betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati természetvédelmi tevékenységeket.