youtube://v/Dvr3at9q7zI
Ez az áttérés költséges, hiszen részletes felmérést kell készíteni minden egyes tábla talajának állapotáról, és meg kell vásárolni a gépeket és szoftvereket, amelyek képesek a felvett adatok alapján készített térképek robotpilóta üzemmódban való követésére és az adatok alapján előírt munkaműveletek végrehajtására.
A hároméves programban elkészült a földjeik szkennelése, aminek eredményeként minden eddiginél részletesebb talajtérképek készültek a tábláikról. A táblákat zónákra osztották, és mindegyik zónából talajmintát vettek, hogy laboratóriumban pontosan megállapítsák a paramétereit: a talajszerkezetet, a tápanyag-, makro- és mikroelem-tartalmukat.
A helyspecifikus gazdálkodás kiépítése több részből tevődik össze – magyarázza Virág Erik. – Először is szükség van az erre alkalmas gépparkra, aztán az agronómiában szükség van úgynevezett menedzsmentzónák kialakítására, amelyek a hozzájuk tartozó adatokkal együtt megalapozzák a szakmai döntéseket.
Az egyik a talajszkenner használata, ami a talaj vezetőképességét monitorozza, a másik módszer pedig idősoros műholdképek összevetése. Ekkor az adott területről több év alatt készített műholdfelvételekből a lehető legtöbbet egymásra helyeznek, hogy egymásra vetítve kirajzolják a zónatérképet, ugyanis az eltérő termőképességű talajfoltok minden évben hatással vannak az adott év vegetációjára is.
Az adatokból létrehozunk egy úgynevezett zónaadatbázist. Ez lesz a termelést érintő döntések alapja. Gyorsan változó paraméterek esetében – amilyen például a tavaszi fejtrágyázás idején mért felvehető nitrogéntartalom – idősoros műholdképek helyett aktuális felvételt használunk, hogy lehatároljuk a zónákat – magyarázza az agronómus. – A helyspecifikus gazdálkodáshoz szükség van egy farmmenedzsment-szoftverre, amilyen például a MyCaseIH, a MyJohnDeere vagy a TrimbleAG. Ezek felhőalapú programok, és az adatok rögzítésére és tárolására alkalmasak. Azért van szükség rájuk, hogy a különböző forrásból származó adataink mind elérhetők legyenek ugyanazon a platformon.
– Aztán szükség van asztali térinformatikai szoftverre – fűzi hozzá Virág Erik –, amivel a különböző forrásokból származó adatok mind szerkeszthetők. Ebben a térképi szerkesztést megkönnyítő funkciók is találhatók, például tetszőleges méretű terület vágható ki egy parcellából, vagy a táblán belül elkülöníthető egy öntözőkör. A térinformatikai programok alapvetőek a centiméteres pontosságú vetésterv szerkesztéséhez. Ehhez az egységes táblanevezéktan kialakítása is elengedhetetlen.
A modern gépek gyárilag alkalmasak precíziós műveletek elvégzésére, bár a farmmenedzsment-program szolgáltatás előfizetése mellé még egy feloldókódra is szükség lehet a teljes kihasználásukhoz. Ehhez persze arra is szükség van, hogy az erőgép által használt munkaeszközöknek is legyen ISOBUS-kapcsolata.
– A növénytermesztés szinte minden műveletében tudunk alkalmazni precíziós technikát: például a talajlazítást mélységállítással csak azokon a területeken végezzük el, ahol tömörödésre hajlamos vagy tömörödött a talaj. Azonkívül differenciáltan juttatjuk ki a tápanyagokat, vagy például a robotpilóta által szakaszolt vetéssel is komoly megtakarítást tudunk elérni – mondta el Virág Erik.
A piac eléggé vegyes, ezért érdemes jól körülnézni, hogy megfelelő minőséget biztosító szolgáltatót találjunk.
Ahogy a mezőhegyesi példa mutatja, a helyspecifikus gazdálkodás előkészítése több évig eltarthat még akkor is, ha a különböző területeken párhuzamosan hajtják végre. Az egyik szűk keresztmetszet az, ha a háttérmunkát, illetve a térképek készítését külső szolgáltatóra bízzák. Az is meghatározó, hogy a gazdaság mennyire homogén táblákkal rendelkezik – mekkora területet reprezentál egy-egy talajminta –, vagy hogy a munkálatokra mekkora összeget tud rászánni egy gazdaság.
Mezőhegyesen a talajszkennelés és a menedzsmentzónák kialakítása 5 ezer forintba került hektáronként. Ez nem mondható olcsónak – viszont a térképek elkészíttetését már az első évben fedezte a mélylazításon megtakarított összeg. Emellett azt emelik ki a mezőhegyesi szakemberek, hogy a precíziós gazdálkodással időt, energiát, anyagot takarít meg a növénytermesztésük – termőföldjeik jó állapotának megőrzéséről nem is beszélve.
– Szántóföldi növénytermesztésnél 500 hektár fölött egyértelműen megtérülhetnek a beruházások, ha jól végezzük a dolgunkat – összegzi tapasztalataikat Virág Erik. – Ennek ellenére a 300 hektárt tartom az alsó határnak, aminél már érdemes elkezdeni utánaszámolni, hogy ha bevezetnénk egyes precíziós fejlesztéseket, akkor azok mikorra és mennyire térülnének meg.
