Back to top

A zöld célok elérésének érdekében növelni kell az ökológiai gazdálkodást

Az Európai Bizottság a pénzügyi és szakpolitikai támogatás bővítését tervezi annak érdekében, hogy elősegítse, Európa mezőgazdasági területeinek egynegyede 2030-ig ökológiai legyen.

A mezőgazdaságok üvegházhatású gáz kibocsátása az Európai Unió teljes kibocsátásnak nagyjából 10%-át teszi ki, és ezzel az éghajlatváltozás hatásainak élvonalában áll. Az ebből adódó rekord szintű hőhullámok és az elhúzódó aszályok következtében csökken Európa terméshozama.

A mezőgazdasági területeken az elmúlt évtizedben 60%-kal nőtt a kémiai növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák használatának.

A Bizottság felvázolta, hogyan segítené elő az ökológiai termékek iránti kereslet növelését, ami segítene az EU-nak abban, hogy 2050-re teljesen megszüntesse a nettó kibocsátást. Ha a biogazdálkodó területek aránya eléri a 25%-ot, akkor a méhek biztonságban tudhatók és a biológiai sokféleség is védve van – mondta a Bizottság.

Fotó: Csatlós Norbert

A mezőgazdaság különösen metánt és dinitrogén-oxid gázt bocsát ki. A metán az állatok emésztése során a tápanyagok bendőben történő lebontása következtében keletkezik, és böfögéssel kerül ki a légkörbe. A dinitrogénoxid-kibocsátás a szerves és szervetlen nitrogéntartalmú trágyák használatának közvetett eredménye.

Az EU ebben az évben 49 millió eurót költ ökológiai termékek népszerűsítésére, amely a teljes költségvetésének 27% -a. Az EU ezt a pénzt a mezőgazdasági termékeinek hazai és külföldi promóciójára fordítja.

A Bizottság közölte, hogy az EU mezőgazdasági támogatási programja 2023-2027 között 38-58 milliárd eurót kínál a gazdálkodóknak az ökológiai termelés elősegítésére.

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) úgy üdvözölte az EU tervét, mint "az élelmiszerrendszerünk átalakításának új korszakát".

Az EU kötelező fenntarthatósági követelményeket dolgoz ki az élelmiszerek közbeszerzésére, amelyek integrálhatják a biotermékeket az iskolai étkeztetésbe, valamint az állami tulajdonú étkezdékbe egyaránt.

Brüsszel szerint a nemzetközi intézkedések, mint például a peszticidekre vonatkozó kedvezményes adókulcsok eltörlése olcsóbbá teheti a bioélelmiszereket.
Forrás: 
esmmagazine.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bogyóshelyzet Európában

Miközben hazánkban halódik a bogyóstermesztés, a világon egyre nagyobb a kereslet és a kínálat málnából, szederből, ribiszkéből. Sokfelé termesztőberendezésekben, intenzív módszerekkel nevelik ezeket a fajokat. Húsvét után jelent meg a világpiacon az első holland és belga málna, a spanyol szeder viszont késik, amit mexikói áruval helyettesítenek. A piros ribiszke Chiléből érkezik, miután sikerrel lezárult a holland szezon.

Franciaországban is kevés kajszi, cseresznye lesz

Ahogyan nálunk, Franciaországban is letarolta a fagy a csonthéjas ültetvények egy részét. A piac várhatóan pótolja a terméshiányt, nagy kérdés azonban, hogy a francia termelők hogyan birkóznak meg a siralmas helyzettel, nyilatkozta egy francia nagykereskedő.

Megsemmisített repcetáblák Baranyában - meg kell előzni a tömeges méhpusztulást

Az előző héten több Baranya megyei virágzó vagy virágzás előtt álló repcetáblából mintát vettek a megyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei a méhészek jelzésinek következményeképpen. Az állami laborvizsgálatból kiderült, hogy a növényállományok kockázatot jelentettek a beporzókra, különös tekintettel a méhekre. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük az eset kapcsán.

A hazai görögdinnye idénye is később indul

Az áprilisi fagyok miatt megfáztak a fóliába vagy az alagutakba kiültetett palánták. Így ha nem lesz extrém meleg május-júniusban, várhatóan 10-15 nap késéssel kezdődik a szedés, azaz július 5-10. előtt legföljebb hajtatásból vehetünk hazai görögdinnyét, jelezte Sándor László, a Nunhems vetőmagcég termékfelelőse.

Erdőtelepítés a klímavédelem jegyében

Erdőtelepítési támogatások aktuális eredményeiről számolt be április 30-án Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár a Lajosmizséről Kerekegyházára vezető közút 8-as kilométerénél fekvő dűlőút melletti friss erdőtelepítésnél. A sajtótájékoztatón a klímavédelem és a biodiverzitás fontosságára is felhívták a figyelmet.

A fagyok átrendezték a szamócaszezont, sőt, a termesztést is

Az idei tavaszi fagyok szinte minden gyümölcsfajt károsítottak, termőhelytől függően, és ez alól a szamóca sem volt kivétel. A melegebb déli területeken volt nagyobb kár, de aki időben takarta az állományát, nem szenved nagy veszteséget. A szezon viszont a lehűlés miatt lassabban indul, körülbelül 10 napos csúszásban vagyunk.

Idén is lesz Bábolnán fajtabemutató

Elvetették a 34.Bábolnai Gazdanapokra tervezett kukorica-fajtabemutató 34 hibridjét.

A mezőgazdaság "megreformálásával" védené a környezetet a PepsiCo

A PepsiCo bejelentette új "Pozitív Mezőgazdasági" programját, amelynek keretében 2030-ra mintegy 3 millió hektárra szeretnék kiterjeszteni a megújító, regeneratív gazdálkodási gyakorlat elterjedését. A programban említett földterület nagysága megegyezik a kólaóriás teljes ökológiai lábnyomával. Ezzel a kezdeményezéssel 2030-ra legalább 3 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást kívánnak megszüntetni.

Előrelépés a fenntarthatóságban

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat segítséget mind klímavédelmi, biológiai sokféleség megőrzése, mind a talaja védelme szempontból.

Megnyitották Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját

A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély leg­­korszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.